A drogprevenciós előadásokon kemény kérdésekre kell válaszolnia a színésznek.

MONOR - Egyre durvább kérdésekkel és véleményekkel szembesül a súlyos közlekedési baleset okozásáért első fokon 2 év négy hónapos börtönre ítélt Stohl András (44). Mint arról korábban beszámoltunk, a színész hetek óta drogprevenciós munkát végez, sorra járja a középiskolákat, ahol a kábítószer árnyoldaláról beszél a diákoknak.

A monori József Attila Gimnáziumban az előadása után kőkemény kérdéseket is kapott a tanulóktól: egy diák például arról faggatta, tart-e attól, hogy a rabtársak majd szexuálisan zaklatják. Sőt jó tanáccsal is ellátta a kamasz: nem ártana elkezdenie Bucinak konditeremben erősíteni. A Nemzeti Színház művésze megnyugtatta: „Már gyúrok...". – Nem baj, ha „keresztre feszítenek" a gyerekek, megérdemlem. Úgy döntöttem, beszélek, azt viszont csak őszintén teszem – mondta Stohl, aki lemondott a VV vezetéséről, de a döntőt megnézte.

– Nem drukkoltam senkinek, egyszerűen rosszulesett, hogy nem vagyok ott, pedig amikor benne voltam, az esett rosszul, hogy jópofiznom kell – ismerte el a színész. Erdélyből is megkeresték, és mindenhová elmegy, mert hasznosnak érzi, holott a srácok szinte szadista módon faggatják: mikor, hányszor, milyen drogot fogyasztott. – Nem vagyok narkós, sem függő, ezt az elterelésen, amelyet sikeresen befejeztem, a pszichológus is megmondta, de a srácokban ez a kép él rólam, és megérdemlik az igazat. Főiskolásként először marihuánás cigivel kezdtem, és ettől akarom óvni őket, mert a lejtőn nehéz megállni. Látom, menynyit ártott, hogy eddig hallgattam, mert azt hiszik, maszszív alkoholista is vagyok, aki négykézláb hány és hullarészegre issza magát. Pedig csak alkalmi bulidrogos és ivós voltam, ma már nagyon ritkán és csak néhány pohár bort iszom.

Már csak azért is, mert szeme előtt lebeg, amit édesapjával kellett végigküzdeniük.

– Kevesen tudják, de az apukám az utolsó éveiben súlyos alkoholfüggő volt. Sokáig tudta, hol a határ és sosem volt agresszív a piától, ahogy én is csak jópofaságig ittam. Apukám nem tudott megállni, halála előtt a kórházba is cumisüvegben kellett neki becsempészni két deci bort. Nem többet, de ez tette boldoggá. (blikk.hu)