Április 21-én 85 éves II. Erzsébet, "Isten kegyelméből Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának, más birodalmainak és területeinek királynője, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője". Erzsébet lassan hat évtizede ül a trónon, ennél hosszabb ideig csak Viktória királynő és III. György uralkodott.

Elizabeth Alexandra Mary Windsor születésekor nagybátyja, a későbbi VIII. Edward és apja, Albert yorki herceg mögött a harmadik volt az öröklési sorban. Apja, VI. György 1936-ban - VIII. Edward lemondása után - váratlanul került a trónra, de Erzsébet már tudatosan készült az uralkodásra. Alkotmányos jogot és történelmet tanult, elsajátította a francia nyelvet, vallásra a canterburyi érsek oktatta, jártasságra tett szert a művészetekben és a zenében, kiválóan lovagolt és úszott.

1947-ben szerelmi házasságot kötött Fülöp görög herceggel, aki felvette a brit állampolgárságot, az anglikán hitet és lemondott született címeiről, de apósától megkapta az Edinburgh hercege címet. Az "örök második" Fülöp két elsőséget azért magáénak mondhat: 90 évesen ő a legidősebb "királyi hitves" és 64 évnyi házasság után ő leghosszabb ideje királyi házastárs. Négy gyermekük született: 1948-ban Károly walesi herceg, a trón várományosa, két év múlva Anna hercegnő, Erzsébet már királynőként adott életet András hercegnek 1960-ban és Edward hercegnek 1964-ben.

Erzsébet 1952. február 6-án lépett trónra, ez volt az első esemény, amelyet világszerte élőben közvetítettek a televíziók. A feladatát következetesen és hivatástudattal végző királynő politikai szerepe elsősorban reprezentatív, ő a nemzeti egység jelképe. Megerősíti a miniszterelnök kinevezését, minden évben megnyitja a parlament ülését, a törvényhozás két háza előtt elmondott beszéde a kormány törvénykezési programját ismerteti, az ő aláírása kell a törvények jogerőre emelkedéséhez (brit uralkodó 1707 óta nem élt vétójogával). Uralkodása során 12 miniszterelnököt nevezett ki, az első Sir Winston Churchill, az utolsó David Cameron volt. Erzsébet egy új évezredbe vezette be országát, uralkodásának évtizedei alatt lépett ember a Holdra és omlott le a Berlini fal, iktatták be hivatalába az első női miniszterelnököt, Margaret Thatchert és zajlott le a falklandi háború.

A Nemzetközösség fejeként minden tagállamba ellátogatott (Kanadába 24 alkalommal), emellett mintegy száz egyéb látogatást tett, így a történelem egyik legtöbbet utazó uralkodója. Sok tekintetben szakított a hagyományokkal, látogatásai sokkal kevésbé formálisak, 1970-től az úgynevezett városi sétákon az utca emberével is találkozik. 1982-ben II. János Pál személyében lépett először pápa brit földre, tavaly pedig XVI. Benedek a katolikus egyházfők közül elsőként itt tett állami látogatást a szigetországban. Erzsébet nagy türelemről is tanúságot tett, hiszen majdnem másfélszáz portréhoz ült modellt, 23 hajót keresztelt meg és 15 hidat avatott fel. Több mint százezer táviratot küldött az országaiban századik születésnapjukat betöltőknek, s további 280 ezret gyémántlakodalmukat ünneplő házaspároknak.

Hiába zárta ki azonban magánéletéből a médiát, a királyi családot nem kerülték el a botrányok. Az uralkodóház tekintélyét legjobban a trónörökös válása Lady Dianától, majd házassága Camilla Parker Bowles-szal tépázta meg. II. Erzsébet azonban alattvalói tiszteletét és szeretetét élvezi, életkedve és munkakedve töretlen.

Születésnapját hivatalosan - a kellemes időjárásra való tekintettel - júniusban ünnepelik majd, vélhetőleg világra szóló pompával. Ilyenkor az uralkodó férjével nyitott hintón hajt végig a Királyi Lovas Testőrség Laktanyájához. (stop.hu)