Szalárd »
Szüreti mulatság a szalárdi iskolában
2009. november 02, hétfő
Pénteken12 órától rendhagyó szüreti ünnepséget tartottak Szalárdon az iskola tornatermében. A szervezők a IV. B osztály és a Pitypang néptánccsoport voltak Kőrösi Mária tanítónő irányításával, tájékoztatták honlapunkat.
Hosszú ideig tartó készülődés előzte meg az eseményt. Hetente kétórás táncházban sajátították el a táncosok a lépéseket és állították össze a koreográfiát. A táncházakat Marika tanító nénivel együtt Szigeti Ferenc, nyüvedi lelkész vezette.
A műsorban először hagyományőrző kukoricamorzsolást, csuszatoronyépítést, kukoricaszár-játékok és hangszerek valamint csuhébabák készítését elevenítettek fel a szereplők, közben, mint a régi időkben, meséket hallgattak, illetve meséltek egymásnak és a közönségnek. A mesehallgatást időnként zenés népi játékok bemutatása szakította meg, mint a: Lipem-lopom a szőlőt, A mérei szőlőhegyen, Elveszett a kecske stb. A fiúk egy pásztorjelenetet is előadtak, ami nagyon kedvükre való volt.
Almaárulás és almaszüret is megelevenedett a közönség előtt, melynek főszereplője egy rongybaba volt.
A régi szüretek hangulatát idézte a szőlőszedés és közben szólt teli tüdőből az Érik a szőlő, hajlik a vessző. Kisprés, töklopó, kereplő, korsó, kulacs járt kézről kézre a szereplők előadásában. A kocsmai mulatozást énekek tarkították: A horgosi csárda ki van festve, Úgy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt, Gyere pajtás igyunk hát kezdetű népdalok előadása.
A táncosok az esemény záró részeként felcsíki polgári táncokat mutattak be. A zsebkendős párválasztós tánc nyitotta a sort, majd a gólyás és zsidós táncok után a kezessel zárták az előadást. Nagy sikert aratott még a változtatós is, ami tulajdonképpen egy seprűs párválasztós táncjáték: akinek nem marad párja, az a seprűvel kell táncoljon.
A rendezvényt kalácsevés zárta, amin a táncosok és a tanító néni mellett a szülők is részt vettek.
A műsorban először hagyományőrző kukoricamorzsolást, csuszatoronyépítést, kukoricaszár-játékok és hangszerek valamint csuhébabák készítését elevenítettek fel a szereplők, közben, mint a régi időkben, meséket hallgattak, illetve meséltek egymásnak és a közönségnek. A mesehallgatást időnként zenés népi játékok bemutatása szakította meg, mint a: Lipem-lopom a szőlőt, A mérei szőlőhegyen, Elveszett a kecske stb. A fiúk egy pásztorjelenetet is előadtak, ami nagyon kedvükre való volt.
Almaárulás és almaszüret is megelevenedett a közönség előtt, melynek főszereplője egy rongybaba volt.
A régi szüretek hangulatát idézte a szőlőszedés és közben szólt teli tüdőből az Érik a szőlő, hajlik a vessző. Kisprés, töklopó, kereplő, korsó, kulacs járt kézről kézre a szereplők előadásában. A kocsmai mulatozást énekek tarkították: A horgosi csárda ki van festve, Úgy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt, Gyere pajtás igyunk hát kezdetű népdalok előadása.A táncosok az esemény záró részeként felcsíki polgári táncokat mutattak be. A zsebkendős párválasztós tánc nyitotta a sort, majd a gólyás és zsidós táncok után a kezessel zárták az előadást. Nagy sikert aratott még a változtatós is, ami tulajdonképpen egy seprűs párválasztós táncjáték: akinek nem marad párja, az a seprűvel kell táncoljon.
A rendezvényt kalácsevés zárta, amin a táncosok és a tanító néni mellett a szülők is részt vettek.












