A Kálvin emlékévek (2009-2014) egyik megemlékezésére a szalárdi református egyházban 2010 február 8-án került sor, melyet a felvidéki Gellér lelkipásztora és Csicsó lelkipásztora valamint Csicsó fafaragója Nagy Géza mutatott be Sipos Béla szalárdi lelkipásztor-növendék és presbiter közreműködésével, tájékoztattak a szervezők.

Az est témája Kálvin János kimeríthetetlen munkássága és élete volt. Három részre oszlott a vetítéssel kiegészített előadás. Az első rész Kálvin János életéről szólt, a második rész az Institucióról és a harmadik rész pedig Ha ma is élne Kálvin címel zajlott.

Az Institució megírásának körülményei, predestináció valamint a keresztény vallás rendszerének bemutatása felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy mit jelent valójában a kálvinizmus, hogyan él egy kálvinista ember és mi is lehetünk ''Kálvin Jánosok'' igehirdetők. Felelőséggel tartozunk az egyházért a Szentírás alapján, a Krisztusban való feltétlen hit megtartásáért. Ha ma élne Kálvin valószínűleg felhasználná az internetet, tv-t, könyveket, újságokat a reformáció, a kálvinizmus elérésánek érdekében. Nekünk dolgunk ezt megtartani. Kálvin János élete, munkássága bemutatását követően Gellér lelkipásztora röviden bemutatta Gellér közösség életét, történelmét, majd ezt követően Nagy Géza Csicsó fafaragója bemutatta a csicsóiak életét röviden valamint hagyományait melynek megtartásának nagy résztvevője ő is. Fafaragóként szembe szállva sokakkal elismerésre méltó emléktáblákat, szobrokat hozott létre például Attila Hun vezérről mely Felvidék első ilyen szobra, valamint a Magyarok nagyasszonya kezében a kis Jézussal szintén Felvidék első ilyen szobra, megörökítette a hét vezér alakját, ezenkívül számos más emlékszobrot készített.

Kellemes, családias hangulat alakult ki a bemutatón, melyen elhangzott, hogy Isten segítségével összetartással egy fafaragó tábor is kialakulhat a nyár folyamán és a csicsói, valamint a szalárdi egyház ezentúl tartani fogja a kapcsolatot és mindenképp emlékeztetik egymást a kálvinizmus lényegére.