A Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap, valamint a Der Standard című osztrák napilap csütörtökön Orbán Viktor országértékelő beszédével összefüggésben közölt cikket, míg a londoni Financial Times az egyházügyi törvényről, a brüsszeli European Voice és a francia Les Échos pedig az EU kötelezettségszegési eljárásaival kapcsolatban jelentetett meg írást.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap az Orbán védelmezi a különadókat című cikkében azt írta: "a nemzeti konzervatív magyar miniszterelnök az autoriter tendenciák miatt megfogalmazott nemzetközi bírálatokat figyelmen kívül hagyva kitart vitatott politikája mellett". A lap szerint "megfigyelők békülékenyebb hangnemre számítottak, tekintettel küszöbön álló IMF-EU tárgyalásokra, amelyekre az államcsőd elkerülése érdekében van szükség". A FAZ megjegyezte: "a magabiztos hangvétel" ellenére a "jólét szempontjából oly fontos" külföldi közvetlen tőkebefektetések csökkennek. Ezt mutatja az osztrák OeKB bank és a Thomson-Reuters közös felmérése, amely szerint januárban jelentősen romlott az üzleti hangulat Magyarországon, holott a kelet-közép-európai régió egészét tekintve alig volt változás - írta a FAZ a gazdasági rovatában.

A Der Standard című osztrák liberális lap elemzője, Gregor Mayer azt írta, hogy február 14-i évértékelőjében Orbán Viktor "nem jelentett be semmilyen irányváltást". A budapesti Millenáris Központban "gondosan összeválogatott publikuma előtt tovább festegette párhuzamos univerzumát". "Kormányzásának 20 hónapja után Magyarország 'új alapokon áll' - zengte a kormányfő." Mayer ezzel szemben úgy véli, hogy "Magyarország a csőd küszöbén áll, s a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság mentőhitelére szorul. (...) A hiteltárgyalások elkezdésének feltételéül módosítania kell az (unió által) kifogásolt törvényeket. (...) Hívei előtt azonban Orbán ezt nem említette." Közben a Malév "évek óta fenyegető csődjének megakadályozásához Magyarországnak már nem voltak tartalékai. "A mobiltelefonokat gyártó Nokia szerdán jelentette be, hogy komáromi gyárából 2300 dolgozót elbocsát. Orbán párhuzamos világában a finn konszern néhány órával korábban még pozitív példaként szerepelt" - írta Mayer. "Egy ilyen univerzumban a modern Európa sem támaszként szerepel, hanem egy összeomlással fenyegető konglomerátumként. Európa +lassan olyan lesz, mint az alkohol. Nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat+" - idézte a szerző Orbán Viktor szavait. A felvázolt képek valójában egy másik függőségnek, mégpedig a populizmus édes kábítószerének a hatására utalnak" - zárta cikkét a Der Standard elemzője.

A Financial Times című brit lap "Magyar egyházak a senki földjén" címmel közöl írást az egyházügyi törvényről internetes kiadásában. Kester Eddy, a londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója megszólaltatja Iványi Gábor metodista lelkészt, aki "orwellinek" minősítette a törvényt. "Minden egyház egyenlő, de egyesek egyenlőbbek a többieknél ... ez otromba diszkrimináció" - idézi a lelkipásztort. A lapnak ugyanakkor Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár elmondta, hogy a törvényre az előző szabályozási rendszerben tapasztalt visszaélések megakadályozása végett volt szükség, mivel egyes csoportok "üzleti egyházakat" hoztak létre az adókedvezmények kiaknázására. "A kommunizmus után húsz évig nyílt piaca volt nálunk a vallásnak. 360 bejegyzett egyházzal, ami képtelenség ... számos olyan szervezet létezett, amelynek semmi köze nem volt a tényleges valláshoz" - mondta az államtitkár. Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet illetékese szerint azonban ha problémát jelentettek is az "üzleti egyházak", az új törvény akkor is "aránytalan válasz", mert a hatóságok korábban is tehettek jogi lépéseket, ha bármelyik egyház megsértette a törvényeket.   (stop.hu)