A horvátországi politikai élet igen mozgalmas időszakot tudhat maga mögött. Miután Zágráb múlt nyáron lezárhatta a Brüsszellel folytatott évekig tartó tárgyalássorozatot, s december elején az ország vezetői aláírhatták a csatlakozási szerződést, januárban megtarthatták az uniós tagságról döntő népszavazást is. Az imént említett külpolitikai sikerek ellenére mégsem ülhet ölbe tett kézzel a december végén alakult Zoran Milanović vezette új kabinet, hiszen a pozitív eredményeket még mindig beárnyékolja az ország nem éppen fényes gazdasági helyzete.

Horvátország azon európai országok egyike, melyeket a legsúlyosabban érintett az utóbbi években a Föld szinte minden szegletébe begyűrűző gazdasági válság. A kétezres évek elején még szép eredményeket felmutató délszláv állam fejlődése előbb megtorpant, majd évekig tartó negatív tendenciát követően csupán tavaly kezdett talpra állni. A nemzetközi gazdasági szakemberek majd mindegyike egyet ért abban, hogy Zágráb jövőjét pozitív irányba indította el az uniós tagságról döntő referendum sikere, azt azonban a fent említett elemzők sem tagadják, a komoly fellendüléshez vezető út nehézségeket is hoz majd a horvátországi lakosságnak.

A tavaly decemberben hivatalba lépő baloldali kabinet épp a napokban hozta nyilvánosságra új költségvetési tervezetét, mely a jövőre vonatkozó engedmények ígérete mellett komoly megszorításokat is magába foglal. Az ÁFA 23-ról 25 százalékos szintre történő emelése nem érte váratlanul a lakosságot, mint ahogy a számos adónem területén bekövetkezett változás sem. A leginkább saját nadrágszíján szorító kormányzat szerint a módosított adórendszer, illetve a közszférát érintő költségcsökkentések beindíthatják a gazdasági növekedést, ezzel viszont nem minden közgazdász ért egyet.

A költségvetés tervezetét bemutató miniszterelnök közölte, idén mintegy 4,6 milliárd Kunával csökkentik a kormányzat kiadásait, emellett nagyságrendileg 600 millió Kunával lett több a tervezett adóbevétel, melyeknek köszönhetően a 2011-ben még 9,6 milliárdot elérő deficit mértéke ebben az évben nagyságrendekkel kisebb lehet. Zoran Milanović szemléltette, hogy míg a hiány tavaly a GDP 6,3 százalékát is elérte, addig szerinte 2012-ben ez csupán 4,2 százalék lesz.

A kormányzat erre az évre már 0,8 százalékos gazdasági növekedéssel számol, s terveik szerint az infláció mértékét is 2,5 százalékos szinten tudják majd tartani. Így a pénzügyminisztérium számításai szerint a horvát fizetőeszköz értékromlását elkerülve a lakosság még képes lesz elviselni a megnövekedett adóterheket, s a többek között utóbbiak következtében minimálisan emelkedő fogyasztói árakat.

Vegyes fogadtatás

Az utóbbi napokban számos horvát közgazdász értékelte pozitívan a most bemutatott kormányzati elképzeléseket, ugyanakkor akadtak kritikus hangvételű üzenetek is. Damir Novotny független szakértő szerint csupán kozmetikai módosításokat végez a kormány, s számos lépése járhat negatív következményekkel. A neves gazdasági szakember nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy például a forgalmi adó növekedése negatívan hathat a fogyasztásra, de emellett aggályosnak tartja a beruházások kellő mértékű ösztönzésének hiányát, illetve a vasúttól és a mezőgazdasági területtől elvont milliárdokat is.

Ezen felül számos szakértővel karöltve kétségesnek tartja az előirányzott adóbevételek realizálását, valamint túlontúl is optimistának nevezte a gazdasági növekedés kormányzat által jósolt szintjét is. A kritikusok szavait némileg alátámasztják a nemzetközi gazdasági életből származó hangok. A Világbank értékelése például inkább az ország gazdaságának stagnálásával számol, de még a GDP 1 százalékos csökkenését sem zárják ki a piaci környezet hatásai miatt.

Emellett az IMF szakértői által készített elemzés is rámutat, hogy globális szinten 2012 nehéz év lesz, s a negatív hatások alól Horvátország sem lesz képes kivonni magát. Továbbá az sem zárható ki, hogy a délszláv állam kénytelen lesz egy az orbáni politika által is elképzelt készenléti hitelről tárgyalni a Nemzetközi Valutaalappal, melyre ugyanakkor vezető közgazdászok szerint Zágrábnak csak a biztonság kedvéért lenne szüksége.

A negatív hangok ellenére a gazdasági elemzők jelentős része számol a jövendő uniós tagság pozitív hatásaival, többek között a befektetők bizalmának visszatérésével. Ezen felül nagyra értékelik a kormányzat költségcsökkentő intézkedéseit is, ugyanakkor a fent említett közgazdászok még mindig nem látják az átfogó strukturális reformok tervezeteit, s ez minden bizonnyal hatással lesz az országot februárban értékelő hitelminősítő intézetek véleményére is. (kitekinto.hu)