A gyarmati uralom alóli függetlenedés óta harcolt függetlenségéért a karen etnikai kisebbség Mianmarban. Csütörtökön hatvan év harc után kötöttek tűzszünetet az egyre demokratikusabb mianmari kormánnyal. A megbékélés jeleként egy nappal később hatszáznál több elítéltet is szabadon engedett a dél-ázsiai ország vezetése, amellyel az amerikaiak jóindulatát is kivívta.

Hat évtized után fegyverszünet

A mianmari kormány csütörtökön tűzszünetet kötött a karen etnikai felkelők csoportjával. Az egyezmény hatalmas lépésnek számít a polgári kormány és az ország történelmében, hiszen hozzájárulhat a több mint hat évtizede zajló konfliktusok lezárásához - írja a Reuters. 

A tárgyalásokon a kormány tagjai, illetve a Karen Nemzeti Unió (Karen National Union) delegációja vett részt, ahol megegyeztek a hadsereg és a Karen Nemzeti Felszabadító Hadsereg közötti harcok felfüggesztéséről, valamint a békés párbeszéd folytatásáról. David Htaw, a karen delegáció egyik résztvevője üdvözölte a megállapodást, ám hangsúlyozta a BBC-nek: "a szavakon túl most már a gyakorlati lépésekre kell helyezni a hangsúlyt". Aung Min, a Béke Bizottság elnöke szintén részt vett a tárgyaláson, majd megerősítette, hogy a kormány folytatni kívánja a párbeszédet és "sikerült  megegyezni a következő tárgyalás helyében és idejében". A kormány szeretné kiterjeszteni a párbeszédet a többi etnikai kisebbségre is.

Amióta 1948-ban Burma elnyerte függetlenségét Nagy-Britanniától, állandósultak az etnikai konfliktusok az országban az egyes népcsoportok és a kormány erői között. Elsődleges követelésük a területi autonómia és amnesztia politikai foglyaiknak. A mianmari kormányt és a hadsereget számtalanszor vádolták meg az emberi jogok sárbatiprásával: nők elleni erőszak, kínzás, politikai gyilkosságok és kényszermunka szerepel a vádpontok között.

Újabb amnesztia

A mianmari belpolitikai helyzet azonban úgy tűnik, változóban: a vezetés pénteken azt is bejelentette, hogy amnesztiát ad több mint 600 elítéltnek, azt azonban nem tudni, van-e köztük politikai fogoly. Az AP hírügynökség információi szerint az eltelt két hétben 6656 bebörtönzöttnek adtak kegyelmet és további több mint harmincezer elítéltnek csökkentették a büntetését. Néhány órával az amnesztia bejelentése után az Obama-adminisztráció máris üdvözölte a lépést és kijelentette: nagykövetet küld a dél-ázsiai országba. Az Európai Unió, az Egyesült Államok és más nyugati országok jó ideje gazdasági embargóval sújtják Mianmart, aminek feloldásához a demokratizálódást sürgetik, ennek kulcsmozzanata lehet a politikai foglyok szabadon engedése.

A lépések illeszkednek az egyre meggyőzőbb mianmari demokratizálódási folyamatba: 2010 év végén szabadon engedték Aung Szan Szú Kji Nobel-békedíjas ellenzéki politikust, leállították az etnikai feszültséget gerjesztő, kínai beruházásban épülő Mytsone-gát építését, enyhítettek a cenzúrán és engedélyezték szakszervezetek alakulását. (kitekinto.hu)