Az általános sztrájk csütörtökön már a második napja tartotta szinte tökéletes bénultságban a zsidó államot. A szakszervezetek és a kereskedelmi kamara vitája naponta 100 millió dollárjába került az izraeli gazdaságnak, a Hisztadrutnak kevés esélye van, hogy történelmet csináljon.

A második napjába lépett az izraeli szakszervezetek általános sztrájkja csütörtökön. A szerda reggel óta tartó bénultság oka az, hogy az Izraeli Kereskedelmi Kamarának nem sikerült egyezségre jutnia az ország szakszervezeteit tömörítő unióval, a Hisztadruttal az olyan dolgozók státuszával kapcsolatban, akik a vállalatok vagy a kormányzat által közvetlenül foglalkoztatott munkaerővel ellentétben egy közvetítő cégen keresztül alkalmaznak.

A vállalatok úgynevezett „non-core” tevékenységeinek kiszervezése (úgy, mint a HR, a takarítás vagy éppen a vagyonvédelem) általános költségkímélő és/vagy hatékonyságnövelő eljárás, ám az így foglalkoztatott „külsős” dolgozók a Hisztadrut szerint Izraelben igazságtalanul szerényebb fizetést és kevesebb egyéb juttatást élveznek a véglegesített „belsős” munkatársakhoz képest. A szakszervezetek a sztrájkkal nem kevesebbet követelnek a kormánytól, mint 250-300 ezer szerződéses dolgozó közvetlen alkalmazásba való áthelyezését.

A sztrájk következtében szerdán kormányhivatalok, bankok, repülőterek, kikötők álltak le, a bíróságok, múzeumok, egyetemek mellett a tőzsdén és a főrabbinátuson is szünetelt a munka. A kórházak és a mentőszolgálat a hétvégi ügyeleti rend szerint működtek. Az előzetes becslések szerint a Hisztadrut tiltakozóakciója 100 millió dolláros kiesést is jelenthet a gazdaságnak naponta, a költséges következmények okán a kereskedelmi kamara kedden sztrájkellenes petícióval fordult a Legfelsőbb Bírósághoz.

A Hisztadrut kezdeményezésének azonban a Legfelsőbb Bíróság is zöld utat adott a kereskedelmi kamara petícióját azzal utasítva el, hogy a tiltakozás jelenlegi fázisában még nincs ok a Munkaügyi Bíróság korábbi, a sztrájk védelmében született határozatának felülvizsgálatára. A Háárec izraeli napilap korábbi információi szerint a krízisről a kormányfőt is percenként tájékoztatták, Benjamin Netanjahu elnök a személyes közbenjárást fontolgatta.

A szakszervezetek tárgyalási pozícióját az is erősíti, hogy kedden külön megállapodás született a Hisztadrut és az izraeli magánvállalatokat tömörítő koordinációs iroda között, amely értelmében a kiszervezett munkaerővel is dolgozó cégek a jövőben az ügynökségek kiiktatásával, közvetlen módon alkalmaznák azokat a teljes időben dolgozókat, akik már legalább egy éve állnak közvetett munkaviszonyban az adott foglalkoztatóval.

A Gazdasági Szervezetek Koordinációs Irodája kedden amellett is ígéretet tett, hogy azoknak a munkavállalóknak a bérezését is normalizálja, akik egyelőre kénytelenek külsős státuszban maradni. A magánszektorral ellentétben a kormány még a szerdai nap folyamán is hajthatatlannak bizonyult, a pénzügyminisztérium szerint az államnak egyszerűen nem áll módjában a tömeges visszaszervezés, különösen nem olyan arányban és minőségben, melyet a Hisztadrut követel.

Noha a gazdasági válság Izraelt és a közel-keleti országokat relatíve kisebb mértékben sújtotta, Juvál Steinitz pénzügyminiszter már kedden is a „tűzzel való játéknak” minősítette a készülődő sztrájkot. Steinitz szerint az államkincstár noha elismeri a kiszervezett munkaerő körülményeinek javítását célzó követelések jogosságát, „az idő nem alkalmas az izraeli gazdaság átszervezéséhez”:

Az egész világ remeg, mi is kemény csatákat vívunk a gazdaság életben tartása érdekében. (…) elképzelhetetlen számunkra, hogy mi legyünk az OECD [Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet] egyetlen olyan tagállama, amely a kiszervezett dolgozókat közvetlen módon alkalmazza, megkövetelve ezt éppúgy az önkormányzatoktól, mint a high-tech cégektől.” – idézi a Háárec a pénzügyminiszter felszólalását egy tel-avivi elektronikai ipari konferenciáról.

Steinitz az olyan jóléti államok példáját említette fel, mint amilyen Svédország vagy Hollandia, ahol a kiszervezés általános gyakorlatnak számít, ugyanakkor a közvetett alkalmazottak jogainak és optimális körülményeinek szavatolása az izraeli rendszernél szigorúbban van ellenőrizve. „Az itteni helyzetet rendeznünk kell a haladás érdekében” – fogalmazott, ugyanakkor a radikális átszervezés gondolatát „évtizedekkel való visszalépésnek” nevezte: „Ha ma közvetlen módon kezdünk el alkalmazni takarítókat és biztonsági őröket, holnap már így kell megoldanunk az élelmezést, a könyvelést és a jogi képviseletet is (…)” – érvelt a pénzügyminiszter.

Az enyhülés első jeleként csütörtök reggel a pénzügyminisztérium 20-25 százalékos fizetésemelést helyezett kilátásba az alkalmazott alvállalkozóknak, miután a Hisztadrut elnöke, Ofer Eini szerdán kijelentette: a sztrájk abban a pillanatban véget ér, ahogy az ipari, kereskedelmi és munkaügyi miniszter, Shalom Szimhon a kézjegyével ismeri el a szakszervezetek és a magánvállalatok közötti keddi megállapodást.

A felek csütörtök este lapzártáig is egyeztettek, az izraeli média birtokába jutott első információk szerint a Hisztadrut által követelt 250-300 ezer kiszervezett dolgozó közül a kormány néhány ezret venne át állami alkalmazásba, az ő fizetésük és a szociális juttatásaik mennyisége lényegesen emelkedni fog. Ezzel egy időben a pénzügyminisztérium száz fővel emelné a szerződéses külsős dolgozók körülményeit és jogaiknak érvényesülését vizsgáló megfigyelők számát. (kitekinto.hu)