Történelmi jelentőségű állami látogatást kezd kedden Írországban II. Erzsébet királynő, akinek személyében éppen száz éve először lép a jelenlegi Ír Köztársaság földjére brit uralkodó.

Legutóbb V. György király, a királynő nagyapja látogatott az akkor még a brit korona fennhatósága alá tartozó Írországba, 1911-ben. 

A királynő keddi érkezésének pillanata is már a két ország közös és fájdalmas történelmi múltját idézi majd. A 85 esztendős II. Erzsébet repülőgépe ugyanis a Dublin melletti Casement katonai repülőtéren száll le. A repülőtér névadója Sir Roger Casement ír diplomata, akit a brit hatóságok 1916-ban hazaárulás címén halálra ítéltek és kivégeztek, miután az akkori háborús főellenség, Németország segítségét próbálta megszerezni a brit uralom elleni ír népfelkeléshez.

A két uralkodói látogatás között eltelt száz évben azonban gyökeresen átalakult a két ország korábban súlyos történelmi sérelmektől terhelt viszonya.

Az első államfői szintű kapcsolatfelvételre mindazonáltal így is 1993-ig kellett várni, amikor Mary Robinsont, Írország akkor elnökét teán látta vendégül a királynő a londoni Bukckingham-palotában. Robinson elnök - saját visszaemlékezései alapján - akkor azt mondta II. Erzsébetnek, hogy reményei szerint az uralkodót még ő fogadhatja államfőként dublini viszontlátogatáson.

A brit-ír kapcsolatok fejlesztésén dolgozók munkaköri leírásának egyik fő eleme azonban a türelem; ezt illusztrálja, hogy Mary Robinson londoni látogatása után is még 18 évnek kellett eltelnie, mire megérett az idő a királynő írországi látogatására. 

Ennek egyik elengedhetetlen előfeltétele volt az észak-írországi rendezés is, ennek alapjait pedig az 1998-as nagypénteki békeegyezség teremtette meg. A megállapodás aláírása után is azonban még csaknem egy évtizedig tartott, mire a korábban egymást engesztelhetetlenül gyűlölő két fő ulsteri politikai mozgalom, a britpárti protestáns unionisták és az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő katolikus republikánusok meg tudtak állapodni a hatalommegosztáson alapuló közös tartományi kormányzásról.

A gyújtó hangú retorikájáról hírhedt Ian Paisley tiszteletes, a radikális unionista mozgalom akkori vezetője - aki Írországot korábban gyakorta és nyilvánosan "terroristafészeknek" nevezte - és Gerry Adams, a katolikus Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnyának tekintett Sinn Féin elnöke végül 2007 márciusában, történelmi jelentőségű négyszemközti tárgyaláson egyezett meg a felekezetközi egységkormány kialakításáról. A korábban teljesen elképzelhetetlen összetételű, protestáns-katolikus koalíciós belfasti kormány 2007 májusában alakult meg.

Az IRA - amelynek három évtizedes terrorhadjáratában háromezren haltak meg, köztük hétszáz brit katona - előzőleg leszerelte fegyverzetét, és bejelentette, hogy a továbbiakban lemond az erőszak alkalmazásáról.

Ezt azonban a britellenes katolikus oldalon ma sem mindenki fogadja el. A katolikus mozgalom fő sodorvonaláról leszakadt, a katolikus-protestáns kiegyezést elvető republikánus csoportok közül a legnagyobb, a magát Valódi IRA-nak (Real IRA) nevező szervezet már hallatott magáról. Fegyveresei két éve két brit katonát gyilkoltak meg egy észak-írországi brit támaszpontnál, és az ír hadsereg tűzszerészeinek csak az idén eddig 84 alkalommal kellett kivonulniuk pokolgépnek tűnő gyanús szerkezetekhez.

A felszín alatt lappangó feszültséget jelezte az is, hogy hétfőn, egy nappal a királynői látogatás kezdete előtt biztonsági riadót rendelt el London központjában a Scotland Yard, miután pokolgépes merénylet lehetőségére utaló figyelmeztetést kapott. A BBC nem hivatalos értesülései szerint a kódolt figyelmeztetés az észak-írországi republikánus mozgalom szakadár csoportjaitól származott.

A királynő dublini látogatását ennek megfelelően példátlan biztonsági intézkedések kísérik. Az uralkodó és férje, Fülöp edinburghi herceg testi épségére hatezer rendőr ügyel - köztük a Scotland Yard különleges kiképzésű, SO14 nevű, kifejezetten a királyi család védelmére kialakított osztagának 120 tagja, akik fegyveres szolgálatot teljesítenek az uralkodói házaspár programjában szereplő helyszíneken. Ezt - éppen a fájdalmas történelmi emlékek miatt - nem volt könnyű elfogadtatni az ír kormánnyal, ám végül Dublin beleegyezett a fegyveres brit rendőrök jelenlétébe.

A történelmi sérelmek okozta fájdalom azonban érzékelhetően enyhül. Ezt mutatja, hogy a látogatás kezdete előtti utolsó közvélemény-kutatás szerint az írek 77 százaléka szívesen látja hazájában II. Erzsébet királynőt. (stop.hu)