Süllyed az európai hajó, nem lehet mással magyarázni Szimeon Djankov bolgár pénzügyminiszter kijelentését, miszerint nagy a valószínűsége, hogy hat hónap, és az euró a múlté lesz. A tüntetésektől hangos Bulgária több éve szigorú költségvetési politikát folytat, ennek köszönhetően nem érintette olyan súlyosan az összeurópai válság, mint a többi tagállamot, ugyanakkor a miniszter szerint már most meg kell kongatni a vészharangot. Nyugdíjreformok, szakszervezetek követeléseinek a kivédése és a külgazdaság átütemezése – ezek Bulgária védelmi eszközei egy esetleges eurózóna csőd esetén.

A 2011-es esztendő végén a tüntető szakszervezetek kemény tárgyalásokra kényszerítik az Európai Fejlődéséért (GERB) kormányt. Bulgária jobboldali konzervatív kormánya megkezdte a nagy szociális szektorok teljes megújítását – a nyugdíjrendszer fenntarthatóbbá tételét a reálnyugdíjak megtartása mellett, az Állami Vasút megmentését a költségvetési deficit tartásával és a szociális juttatások családbarát jellegű átalakítását.

Szimeon Djankov a bTV-nek adott interjújában számos érdekes aspektust és jóslatot árult el, melyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni.  A miniszterelnök-helyettesi posztot is betöltő Djankov a belpolitikai gondokat szorosan összekapcsolta az eurózóna viszontagságaival.  A helyzet súlyosságát kiemelve hangot adott annak a véleményének, hogy szerinte nagy valószínűséggel az eurózóna hat hónapon belül kapitulál, és súlyos recesszióba süllyed Európa gazdasága. „El kell ismernünk, Bulgária legnagyobb külföldi felvevő piaca az Európai Unió és azon belül Németország” – szerinte sürgős gazdaság reformok beindítása nélkül Bulgária stabil költségvetési helyzete ellenére akár a válság középpontjában találhatja magát.

Borús felhők gomolyognak az ország felett. Több mint egy évtizede Bulgáriát a Valuta Tanács koordinálja, mely rögzítette a leva árfolyamát az euróéhoz (1 euró=1,95583 leva). A pénzügyminiszter jóslatának beigazolódása esetén a lakosság befektetései veszélybe kerülnének, még annak ellenére is, hogy a kormány garanciát vállalt a 100 ezer levát (kb. 16 millió forint) meg nem haladó betétekre. Ennél súlyosabb gondot jelent ugyanakkor a bolgár export európai uniós függősége – az európai értékekhez hasonlított 2,2 - 2,4 százalékos gazdasági növekedés kecsegtetőnek mondható, azonban ez az eredmény az erőteljes exportnak is köszönhető. Bulgária első számú gazdasági szakembere szerint egy lehetőség állhat az ország előtt az euró csődje esetén – Ázsia piaca. „Régi piacainkat ismét meg kell hódítanunk – Oroszország, Ukrajna…” – mondta tanácstalanul Djankov.

Senki sem jósolhatja meg teljes pontossággal mi fog történni, minden esetre Djankov a belgazdaság stabilizálásával és stressztűrő képességének megerősítésével védekezne. Alacsony az államháztartási deficit, az infláció és az államadósság, ugyanakkor potenciális veszélyhordozóként jelen van az általánosan alacsony reáljövedelem szint és a nyugdíjak fenntarthatóságának rövidtávú jellege. A GERB több mint négy éve folyamatosan az országlegnépszerűbb politikai formációja, ugyanakkor az október végén és november elején elindított gazdasági reformok sok társadalmi réteg számára fájdalmasak.

Már több mint egy hete tüntetnek a vasutas szakszervezetek és az elmúlt napokban hozzájuk csatlakoztak a gabonatermesztők, az orvosok és a rendőrök. Az ország vezető szindikátusai nem hajlandók elfogadni a kormány új nyugdíjreformjait, melyek növelnék a nyugdíjkorhatárt és a nyugdíjbiztosítások mértékét. A kormány korábbi terve, mely már 2012-től emelné egy esztendővel a nyugdíjkorhatárt a nőknél és a férfiaknál egyaránt, az erős társadalmi nyomás hatására háttérbe szorult. A kormány újabb javaslatot tett a KNSzB-nek  (az ország legjelentősebb munkaadói szakszervezete) arról, hogy 2014-ig ütemesen növekedne évente 4 hónappal a korhatár, ennek eredményeként csak 8700 embert érintenének a változások. Plamen Dimitrov, a KNSzB vezetője megfontolandónak nevezte a kormány tervét és további egyeztetésekre szólította fel a feleket. A szakszervezetek fő követelése a jövő évtől bevezetendő optimalizált nyugdíjszámítás módszer alkalmazása.  A módszer alapján a teljes munkaállományban töltött időszak átlagbére alapján számítanák ki a kifizetendő nyugdíjakat.

A rendvédelmi dolgozók szintén elégedetlenek az új törvényekkel – a kormány 25-ről 27-re növelné a rendőrök, a Belügyminisztériumnál és a Nemzetvédelmi Hivatalnál dolgozók kötelezően ledolgozandó évek számát. Továbbá a korai nyugdíjba menők csak 10 havi bérüket kapnák kézhez jutalom formában az eddig 20 helyett (a Nemzetbiztonsági Ügynökségnél dolgozók esetében ez a szám 15). Ezen szerveknél dolgozók a tervek nyilvánosságra kerülését követően tömegesen adták be nyugdíjaztatási kérelmüket– a kérelmek hatására veszélyesen megnőtt a Belügyminisztérium kiadásainak mértéke nyilatkozta VeszelinVucskov miniszter-helyettes.

A pénzügyminiszter az interjúban kitért az eurózóna felbomlását követő időszakra is. „Fontos megőriznünk pénzügyi stabilitásunkat. Ha felbomlana a zóna, várhatóan egy szűkebb, stabilabb monetáris övezet alakulna a helyén. Jelenleg nyolc ország képes megőrizni pénzügyi stabilitását – Ausztria, Németország, Luxemburg, Finnország, Hollandia, Észtország (hat euró övezeti állam) valamint Svédország és Bulgária” – a miniszter szerint nagy eséllyel Bulgária is tagja lenne a stabil pénzügyi mutatókkal rendelkező országok jövőbeni övezetének. A miniszter kiemelte, hogy ez nem csak az ő meglátása, már több mint egy hete erről folynak tanácskozások szűk európai körökben.

Djankov határozottan kijelentette, hogy a nyugdíjak reálértéke nem fog csökkenni, követni fogja legalább az infláció növekedését, de a minimális nyugdíjak a nehéz időszak ellenére is 8 százalékkal fognak emelkedni. „Mi ötven éven át sínylődtünk a kommunizmus rendszere alatt, míg a többiek emelték a nyugdíjak reálértékét. Itt van a különbség, hogy miért is alacsonyabb a bolgár állampolgárok életszínvonala”. A pénzügyminiszter hozzátette, hogy míg Bulgáriában lassú, de folyamatos és kiszámítható növekedés tapasztalható a nyugdíjak terén, addig egész Európában az elmúlt évtizedek felelőtlenül gyors, megalapozatlan életszínvonal növekedése fájdalmas nyugdíjcsökkenést okozott. „Görögországban 60 , Romániában 30, Magyarországon 20, de még a gazdag Hollandiában is 15 százalékkal csökkentek a nyugdíjak”.

 

A rokkantnyugdíjasok jogosultságát is ki kell vizsgálni, a miniszter szerint lehetetlen, hogy az országban 500 ezer fő rokkant legyen. Ki kell fehéríteni az adórendszert, kevesen fizetik be a kötelező járulékokat. „Miért szerveztek tüntetéseket, inkább menjetek kurbánt (bolgár leves) főzni” - Bojko Boriszov miniszterelnök a tőle megszokott ironikus stílusban szólította fel az orvosokat és a gabonatermesztőket. A kormányfő hozzátette azt is, hogy nem fog megijedni néhány tüntetőtől, a reformok elengedhetetlenek, ha tetszik a lakosságnak, ha nem.

Bulgáriában megkezdődött a felkészülés a nehéz időkre, józan, előrelátó politikával talán mérsékelhető egy esetleges összeurópai csődhelyzet fájdalmas hatása. Megfontolandó mindez más uniós tagországok számára is.  (kitekinto.hu)