Az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) egy lehetséges jövőbeli közös euróövezeti pénzügyminisztérium csírája - mondta Soros György magyar származású befektető csütörtökön, Budapesten.

A Közép-Európai Egyetemen tartott előadásában a szakember kifejtette: az euróövezeti adósságválsággal az Európai Unió hosszú évtizedek integrációs szakasza után immár dezintegrációs szakaszba lépett. Az euró bevezetésével az integrációs folyamat megállt, mert hiányzott a politikai szándék az annak továbbvitelét lehetővé tevő költségvetési összhang megteremtéséhez; a válság ebben a helyzetben érte Európát. A befejezetlen struktúra - jóllehet a döntéshozók tudatában voltak a tökéletlenségeknek - különösen sérülékennyé tette az euróövezeti államokat - tette hozzá.

A dezintegrációs szakasz akkor indult, amikor Angela Merkel német kancellár a pénzpiaci válság csúcsán, 2008-ban amellett állt ki, hogy valamennyi tagállam önállóan gondoskodjon a bankok megmentéséről. Sokan nem veszik észre, hogy a bankok és az európai államok válsága mellett egy harmadik, politikai krízis is jelen van - magyarázta a közgazdász.

Fontos lépésnek nevezte ugyanakkor, hogy fordulat következett be Németországnak viszonyában az euróövezethez. Felismerték, hogy eddig rosszul kezelték a válságot, mára jóval elkötelezettebbé váltak a közös valuta megmentése ügyében. Tudják, hogy az euró nem tökéletes konstrukció, de azt is belátták, hogy az euróövezet szétesése beláthatatlan gazdasági következményekkel járna - tette hozzá Soros György.

Kijelentette: az euróövezeti vezetők eddig csak halasztgatták a válság valódi megoldását, abban hitben, hogy nincs szándék a politikai integráció mélyítésére. Addig halogatták a válaszadást, amíg a görög helyzet fenntarthatatlanná nem vált; de most önkéntelenül is a politikai integráció irányába mutató válságkezelés alakult ki: az EFSF egy jövőbeli európai pénzügyminisztérium csírája.

A szakember bírálta az európai vezetők válságkezelő terveit és megismételte a Financial Times üzleti napilapban október közepén ismertetett javaslatait.

Ennek értelmében elsődleges fontosságúnak nevezete a piacok megnyugtatását, amely elképzelhetetlen az egységes fellépés nélkül. Hibásnak ítélte ugyanakkor a bankok feltőkésítésére irányuló terveket, s egyben arra szólított fel, hogy az EFSF kapacitásait inkább használják a bankok csődjét megelőző garancia nyújtására. Cserébe arra lehetne kötelezni a bankokat, hogy ne csökkentsék mérlegfőösszegeiket és tartsák fenn hitelezési politikájukat - tette hozzá.

Második lépésként arra kellene ösztönözni Olaszországot és Spanyolországot, hogy rövid lejáratú kincstárjegyeket bocsássanak ki, amelyeket - likviditásuknál fogva - készpénzként tarthatnának a bankok és bármikor eladhatnának az Európai Központi Banknak - mondta Soros György.

A görög adósságválsággal kapcsolatosan kérdésre válaszolva kijelentette: Görögország adósságát csökkenteni kell. Különösen fontosnak nevezte, hogy életben tartsák a görög bankokat és megvédjék a banki betéteket. "Ha ez nem történik meg, akkor az emberek más országokban is tömegesen vehetik ki pénzüket a bankokból, ami összeomláshoz vezetne" - fogalmazott a közgazdász.  (stop.hu)