Nigériában az áprilisi elnökválasztást követően fellángolt politikai erőszakhullám több mint 800 halálos áldozatot követelt - derül ki a Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet hétfőn közzétett jelentéséből.

"Nigéria történetében még soha nem voltak ennyire tiszta, csalásmentes választások, de ennyire véresek sem" - mutatott rá Corinne Dufka, a nemzetközi emberjogi szervezet Afrika-szakértője a tanulmány ismertetésekor. A HRW adatai szerint az erőszak nyomán ráadásul több mint 65 ezren kényszerültek lakhelyük elhagyására az ország túlnyomórészt muzulmánok lakta, északi részén.

A 150 millió lakosú nyugat-afrikai országban április 16-án rendezett elnökválasztást a keresztény többségű déli országrészből származó Goodluck Jonathan nyerte meg, s ez kiváltotta legfőbb politikai ellenfele, a muszlim Muhammadu Buhari híveinek haragját, akik közül többen bosszúból támadást intéztek az északi területeken élő keresztények és a Dél-Nigériából érkező bevándorlók ellen. A keresztények azonban revansot vettek, és állítólag több száz muszlimot öltek meg. 

A nigériai hatóságok a New York-i székhelyű HRW információi szerint helyenként különös kegyetlenséggel fojtották el a tomboló erőszakot.

A keresztény Jonathan múlt héten egy 22 tagú különleges bizottságot állított fel a politikai erőszak kiterjedésének és okainak kivizsgálására. A jelentésben az olvasható, hogy a legvéresebb fejlemények az olajban gazdag ország északi-középső részén található Kaduna szövetségi államban történtek, ahol egy nagyobb keresztény és muzulmán közösség él egymás mellett. Egyedül Kaduna egyik vidéki városában, Zonkwában 300-an haltak meg az összecsapásokban.

A Nigériai Keresztény Egyesület, amely a felekezet legnagyobb részét képviseli, közölte, hogy tíz északi államban összesen 350 templomot gyújtottak fel. 

A fekete kontinens legnépesebb államában az elnökválasztás lebonyolítását az elmúlt bő egy évtizedben a Népi Demokrata Párton (PDP) belül 1999-ben megkötött hatalommegosztási egyezség határozta meg, amely szerint az elnöki és az alelnöki poszton nyolcévenként (azaz kétciklusonként) váltják egymást az északi (főként muzulmán) és a déli (többségében keresztény) országrész politikusai. Amikor azonban Umaru Yar'Adua muzulmán elnök 2010-ben meghalt, a keresztény alelnök, Goodluck Jonathan lépett a helyére, dacára annak, hogy a megállapodás szerint az ország irányításában még nem a déliek lettek volna soron. (stop.hu)