Az Egyesült Államok nem fog háborút kezdeményezni Irán ellen, és Washington hallgatólagosan elfogadta, hogy Teherán képes lehet nukleáris fegyver előállítására - mondta Balogh István szakértő a Magyar Külügyi Intézet (MKI) csütörtöki évadnyitó előadásán Budapesten.

Balogh István és N. Rózsa Erzsébet, az MKI munkatársai egyetértettek abban, hogy Irán nem fogja önként feladni a nemzeti büszkesége jelképévé vált atomprogramot, amelynek szimbólumai még a pénzükön is megjelennek, és a teljes átláthatóság politikája sem valószínű Teherán részéről. A forgatókönyvek szerint így már csak a katonai csapás és a feltartóztatás marad.

A szakértők szerint az iráni nukleáris létesítmények elleni közös amerikai-izraeli vagy izraeli légicsapás valószínűsége kicsi az instabil közel-keleti helyzet, az olajszállítás szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros lezárása, Irán iraki és afganisztáni befolyása, valamint a létesítmények elszórtsága miatt.

N. Rózsa Erzsébet azt hangsúlyozta, hogy a Natanzhoz közeli Kom urándúsító üzeme kicsi ugyan, de kilencven méter mélyen van egy szikla alatt, így védett a támadásokkal szemben.
Balogh István szerint az a legvalószínűbb, hogy Washington folytatja az eddig vegyes eredményt hozó feltartóztatást kisebb konfliktusok vállalásával és a szankciók ösztönzésével, miközben önmérsékletre inti Izraelt.

A szakértő úgy véli, hogy a zsidó állam háttéralkut köthetett az Egyesült Államokkal, és a palesztin kérdésben mutatott amerikai támogatásért cserébe kivár Iránnal kapcsolatban. Az MKI munkatársa szerint az amerikai döntéshozók többsége nem gondolja, hogy Iránnak atomfegyvere volna, és arra lehet következtetni, hogy Washington hallgatólagosan elfogadta az iráni nukleáris kapacitás létét. Balogh István rámutatott, hogy az Egyesült Államokra ez nem jelent közvetlen fenyegetést, csak az amerikai jelenlétre a Perzsa-öbölben, ami viszont idővel úgyis gyengülni fog.

N. Rózsa Erzsébet kiemelte, hogy Teherán többször bevallott politikai célja a teljes nukleáris fűtőanyagkör kiépítése a bányászattól kezdve a feldolgozáson át a hulladékelhelyezésig, amire az Atomsorompó-szerződés értelmében lehetősége is van. A feltétel mindössze annyi, hogy békés célra használja a nukleáris energiát, és biztosítsa a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreinek hozzáférését a létesítményekhez. A rendelkezésre álló információk alapján Irán nem sértette meg a nemzetközi szerződést - mondta a kutató.

Az MKI munkatársa szerint ha Washington nem támad, Irán sem fog lépni, hiszen az utóbbi 250 évben sosem játszotta az agresszor szerepét. A regionális hatalomra törekvésnek ugyanakkor nagy hagyománya van az iráni külpolitikában, így Teherán mindenképpen azon fog dolgozni, hogy elfogadtassa atomprogramját a nemzetközi közösséggel, és növelje befolyását a térségben. Emiatt N. Rózsa Erzsébet úgy gondolja, hogy további konfliktusokra lehet számítani Irán és az Egyesült Államok, valamint regionális szövetségesei - köztük Szaúd-Arábia - között, amelyeket Washington következetesen felfegyverez. (hirextra.hu)