Csehországban is napirendre került a felsőoktatás átszervezése: a cseh kormány azonban, ellentétben a magyarral, nem a következő tanévben próbálja reformjait életbe léptetni, mivel a törvény kidolgozásához, és végrehajtásához időre van szükség. A felsőoktatási reformot azonban már annak nyilvánosságra kerülése óta ellenzik az egyetemeken, főiskolákon.

Még tavaly novemberben döntött úgy a cseh kormány, hogy a 2013-14-es tanévtől kezdve fizetőssé teszik a felsőoktatást, a javaslatot az oktatási miniszter, Josef Dobeš terjesztette be. A liberális politikus ettől a rendelkezéstől a jobb finanszírozhatóságot, és az oktatás színvonalának emelkedését várta. Egyelőre kevés a konkrétum a felsőoktatási törvény körül: az viszont már biztos, hogy 10 000 koronában (nagyjából 120 000 forint) maximalizálnák a féléves tandíjat, valamint, ha valaki a térítéshez kölcsönt venne igénybe, tizenöt éve lenne a törlesztésre. A hátrányos helyzetűek támogatásáról, hitelek felvételéről, ösztöndíjak juttatásáról még nem döntött a kormány.

A fizetős felsőoktatásnak azonban van már egy támogatója a kormányon kívül, méghozzá a köztársasági elnök, Václav Klaus. Az euroszkepticizmusa mellett szókimondásáról is ismert politikus nem sokkal a törvénytervezet elfogadása után, Ostravában, az ottani egyetemen tartott közgazdászhallgatók előtt előadást. Amikor valaki a hallgatók közül megjegyzést tett a fizetős felsőoktatásra, az elnök így reagált: "Véleményem szerint az ingyenes oktatás nem az általános, de nem is a közép, hanem a főiskolákban olyan hallgatókkal jár, akik élősködnek a mi társadalmunkon.” Klaus számára veszélyesek lehetnek az ilyen kijelentések: Csehország hamarosan elnököt választ, és ha a szociáldemokraták által felkarolt közvetlen elnökválasztási procedúra törvényerőre emelkedik, könnyen lehet, hogy a törvény miatt csalódott hallgatók és oktatók nem fognak rá szavazni.

Tüntetésre is sor került Prágában, ahol hallgatók vonultak utcára a törvény ellen. január 19-én. A Károly Egyetem jogi karának főépületében több száz, tudományos életből ismert személy emelte fel a szavát a törvénytervezet ellen. Nemcsak az épület aulájában zajlottak események, hanem a jogi kar előtt is. Negyed négykor néhány hallgató Dobeš maszkban és zöld trikókban dobott le az épület elé a balkonról kilencven görögdinnyét: ezzel a reform végrehajtásához szükséges összeg - 90 millió korona - hiábavalóságát szimbolizálták (a meloun a cseh köznyelvben milliót is jelent). Később az egyetem rektora, Václav Hampl is a hallgatók mellett állt ki beszédében, de a jelenleg ellenzéki szociáldemokrata párt is a tüntetőket támogatta. Az ihned.cz hírportálon az események tudósításáról szóló cikkben egy felmérést is közzétettek: az 1263 szavazó közül 92 százaléka is az egyetemistákkal ért egyet. Dobeš ráadásul jelenleg a legutáltabb a cseh politikusok közül. Tavaly tavasszal sem tartozott a legnépszerűbbek közé, akkor a kötelező állami érettségi bevezetése miatt került a lista utolsó helyezettjei közé: megítélésén a felsőoktatási törvény csak rontott.

Január 23-án Josef Dobeš az oktatási minisztérium épületében tárgyalt Petr Konvalinkával, az Akadémiai Szenátus elnökével. Utóbbi a Cseh Távirati Irodának elmondta, hogy azért ült le tárgyalni a miniszterrel, mivel értesülései voltak arról, hogy a miniszter kész visszavonni a fizetős felsőoktatásról és a hallgatók pénzügyi támogatásának megváltoztatásáról szóló törvénytervezetét, ám a megbeszélésen erről szerinte egyáltalán nem esett szó. Dobeš szerint viszont pont Konvalinka miatt nem lehetett egyeztetni: csak fölösleges, zavaró kérdéseket tett fel. Így a tárgyalás eredménytelenül záródott. Az oktatási minisztériumot elhagyó Konvalinka és kísérete azonban egy-egy szál rózsát kapott fáradozásáért az ott tüntető egy-két tucat hallgatótól. A tárgyalások a sikertelenség ellenére nem szakadtak meg: kedden Jodef Dobeš a rektorok tanácsával fog asztalhoz ülni.

Václav Klaus a Rádiožurnálnak adott keddi interjújában elmondta, hogy jelenleg a közoktatásról van szó, nem a magániskolákról, ahol az oktatóknak a teljes tandíj befizetésének fejében van joga dönteni az adott tanuló sorsáról, így jelenleg a felsőoktatási reformot ellenzők hamis játékot űznek a felsőoktatás szabadságának korlátozásával kapcsolatban. A hallgatók és okatók nagy része a kormány és az oktatási minisztérium szemére veti, hogy a felsőoktatás fizetőssé tételével egy új üzletágat akarnak létrehozni, amelybe nagy beleszólása lesz az államnak. Az köztársasági elnök kifejtette véleményét a jelenlegi felsőoktatási rendszerrel kapcsolatban is. Szerinte jelenleg kevés az alaposan kiképzett diplomások, jövőbeli kutatók száma, ellenben a felsőoktatási intézmények törekednek arra, hogy minél több hallgatót gyűjtsenek be, a tanárok pedig csak a tudományos fokozataik halmozására képesek.

A köztársasági elnök mellett a kormány is kiáll az oktatási miniszter tervezete mellett. Petr Nečas hétfőn elmondta, hogy a felsőoktatási rendszerben alapvető változtatásokra van szükség. Egyelőre azonban csak meddő viták zajlottak le az ügyben. Megegyezni nehéz lesz, mivel többen már Dobeš lemondását követelik. (kitekinto.hu)