A világpolitikában egy egyszerű „nem” is nagy jelentőséggel bírhat, főleg, ha a brüsszeli csúcson meghozandó EU-s egyezségről van szó. David Cameron brit miniszterelnök nem csupán külföldön váltott ki heves reakciókat azzal, hogy a 27 tagállamból egyedüliként maradt ki akormányközi szerződéssel kapcsolatos reformtörekvésekből. A „nem” súlyos szakadással járt a konzervatív-liberáldemokrata kormánykoalícióra nézve is, Nick Clegg brit miniszterelnök-helyettes éles hangú nyilatkozatban fakadt ki a kormányfő döntését illetően. Emellett kormányának más tagjai is bírálták Cameron döntését.

Elszigetelt szigetország?

Érdemes megvizsgálni a brüsszeli csúcs fő felvetéseit, mielőtt bármiféle bírálatot meg lehetne említeni a miniszterelnökkel szemben a kormánykoalíció tagjai részéről.

 

Az előző heti brüsszeli csúcson a tagállamok az euróválság megoldására kerestek megoldást, és a megegyezés alapján szigorúbb költségvetési szabályokat vezetnének be az uniós tagállamokra nézve. Eszerint:

 - a GDP 0,5 százalékában korlátoznák a tagállamok éves kormányzati kiadásait

 - „automatikus következményekkel járna”, ha egy tagállam költségvetése átlépné a 3 százalékos felső határt

 - a tagállamokat köteleznék, hogy nyújtsák be nemzeti költségvetésüket az Európai Bizottságnak, akik jogukban áll a költségvetés felülvizsgálatát kérni

A brit miniszterelnök bizonyos garanciákat kért az Európai Uniótól, célja ezzel az egységes piac és a brit pénzügyi szektor biztonságának garantálása lett volna. Ám az EU elfogadhatatlannak ítélte a brit követeléseket, Nicolas Sarkozy francia miniszterelnökkel az élen.

Nick Clegg brit miniszterelnök-helyettes állítása szerint a francia és német kompromisszumképtelenség, illetve a Konzervatív Párt euroszkeptikusai hozták a miniszterelnököt abba a nehéz helyzetbe, hogy megvétózza a javaslatot.

Ezzel Nagy-Britannia egyedüliként a 27 tagállamból határozott nemet mondott a megegyezésre, így a többi tagállam külön egyezhet meg a költségvetési fegyelem megerősítéséről.

Nagy-Britannián belül számos kormányzati forrás, köztük Nick Clegg félelme igazolódott be ezzel, hiszen hamarosan struktúrált „kétsebességes Európa” jön létre.

 

Koalíciós konfliktus: európai liberáldemokraták

Az elmúlt időszakban a brit sajtóban David Cameron konzervatív miniszterelnök mellett helyettese, Nick Clegg liberáldemokrata vezető szerepelt a legtöbbet, miután nyíltan kritizálta a miniszterelnök döntését.

Clegg eleinte azt nyilatkozta, a koalíció egységes állásponton van a vétó kérdésében, ezt azzal indokolta később, hogy aggódott, kijelentése káros lehetne a helyzetre nézve.  A későbbiek során azonban a BBC-nek nyilatkozva érthetővé tette Cameron számára, hogy nem ért egyet a miniszterelnök lépésével. Irányváltását azzal indokolta, hogy reagálni kívánt a brit euroszkeptikusok szerinte indokolatlan ünneplésére.

A liberáldemokrata párt vezetőjeként Clegg sokkal Európa-pártibb vonalat képvisel, mint a konzervatív koalíciós partnerek, ez az általa megfogalmazott kritikán is meglátszik, amelyet a BBC Andrew Marr Show-jában fogalmazott meg a szélesebb nyilvánosság előtt.

A miniszterelnök-helyettes szerint a jelenlegi helyzetet „győzelemként” értékelni súlyos tévedés. Utalt arra is, hogy ha ő lett volna Brüsszelben, nem vétózta volna meg az EU-s javaslatot, s ennek kapcsán bírálta az euroszkeptikusokat, akik erősen befolyásolták David Cameront a döntés pillanatában.

„Ha én lettem volna jelen a [brüsszeli] csúcson, másként alakultak volna az események. Nekem nem kell tartanom olyan kényszerítő erőktől, mint David Cameronnak a Konzervatív Párt tagsága részéről.”

Komoly aggodalmát fejezte ki, miszerint valós veszélye van annak, hogy az Egyesült Királyság elszigetelődik és a perifériára szorul az EU-n belül. Szerinte a vétó használata végeredményét tekintve káros volt a szigetország számára, mivel ez az országot egyfajta „az Atlanti-óceán közepén lebegő” pozícióba helyezte.

„Világosan kijelentettem: úgy gondolom, az európai elszigetelődés, ahol egy ország áll szemben 26 másikkal, potenciális veszélyforrás a munkaerőpiacra, a növekedésre, és általában milliók megélhetésére nézve az országban.”

A műsor során megragadta az alkalmat, hogy figyelmeztesse a tory párt azon tagjait, akik arra sürgetik a miniszterelnököt, hogy vezesse ki Nagy-Britanniát az Európai Unióból.

„Az USA jelentéktelennek fog tekinteni egy olyan Nagy-Britanniát, amely kilép az EU-ból, és az ország le fog alacsonyodni a világ szemében, noha mi pont arra törekszünk, hogy felnézzenek ránk.”

Hozzátette, hogy a miniszterelnök egyáltalán nem segített a brit pénzügyi szektoron azzal, hogy kimaradt egy, a pénzügyi tranzakcióra kivetendő adó bevezetéséből, ezáltal feltehetőleg nagy károkat okozva a brit gazdaságnak.

A műsor végén leszögezte, mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ez a kedvezőtlen fordulat ne váljon tartós megosztottsággá az Európai Unióval.

A december 12-i kormányülésen is érezhető volt a két párt vezetője közti ellentét, mivel Nick Clegg nem volt hajlandó David Cameron mellett helyet foglalni, miközben a miniszterelnök beszámolt a brit Parlamentnek a brüsszeli csúcs részleteiről.

 

Pro és kontra

Természetesen nem csupán Nick Clegg fogalmazta meg véleményét a brit vétó kapcsán. William Hague brit külügyminiszter a Sky Newsnak nyilatkozva kiállt a miniszterelnök döntése mellett, mondván, hogy Nagy-Britannia nem halad az elszigetelődés felé, illetve elítélte a számos újságíró által alkalmazott „kétsebességes Európa” kifejezést, mivel szerinte ez azt feltételezi, hogy a két csoport közül az egyik gyorsabban halad előre a fejlődésben.

Maga a miniszterelnök hétfőn, a brit Parlamentben tartott beszámolót a brüsszeli eseményekről. Közölte, az EU-csúcson lényegében két opcióval szembesítették, „egy szerződés megfelelő biztosítékok nélkül, avagy a szerződés visszautasítása.” David Cameron szerint a helyes válasz a visszautasítás volt. Tény, hogy belföldön számos előnnyel járt számára a brit „nem”. Leszámolt egy, az Európa-kérdéshez kapcsolódó párton belüli szakadás lehetőségével, továbbá a brit vétó jelentős támogatottságot nyert a toryk számára.

Boris Johnson londoni polgármester szerint Cameron kifejezetten tehetségesen állt helyt a brüsszeli tárgyalások során.

„Mindenki kétségbeesetten mentené az eurót, ám [ezek az intézkedések] jelentős veszteséget jelentenének a nemzeti szuverenitás szempontjából.”

A munkáspárti ellenzék a liberáldemokratákhoz hasonlóan bírálta a kormányfő döntését. Ed Miliband, a munkáspárti ellenzék vezetője szerint „az nem vétó, amikor valami nélküled folytatódik. Ezt nálunk vereségnek szokás hívni.” Miliband szerint Cameron nemhogy megvédte a szigetország érdekeit, hanem pont megfosztotta az országot a Lisszaboni Szerződés módosításához kapcsolódó tárgyalásokba való beleszólás jogától. (kitekinto.hu)