Kína közös őrjáratot indított a Mekong folyón Laosszal, Thaifölddel és Mianmarral, hogy együtt védelmezzék az elmúlt években egyre veszélyesebbé váló hajózást a folyamon. A példátlan együttműködés alátámasztja Kína azon szándékát, hogy megvédje gyorsan bővülő kereskedelmi kapcsolatait Délkelet-Ázsiában, illetve növelje a régió stabilitásában játszott szerepét.

Kína másik három országgal – a szomszédos Mianmarral, Laosszal és Thaifölddel – közösen megkezdte a járőrözést a Mekong folyón, hogy a sorozatos támadások után fokozzák a régió biztonságát. A közös járőrözés tervét Men Csien-csu (Men Jianzhu), a kínai közbiztonsági miniszter jelentette be még október 31-én, az első közös akció azonban csak december 10-én kezdődött, mely egyben az október 14-én, a folyó kínai szakaszán bevezetett utazási tilalom feloldását és a felfüggesztett folyami közlekedés újraindulását is jelentette. Az első, háromnapos művelet során egy tíz teherszállító hajóból álló konvoj útját felügyelték a felfegyverzett járőrhajók a kínai Kuanlej (Guanlei) városától egészen a thaiföldi CsiangSzaen (ChiangSaen) kikötőjéig. Ezenfelül katonai műveleteket is végrehajtottak a folyópart biztosítására – tájékoztat az Asia Times Online.

Növekvő kínai jelenlét

Az új őrjárat azért is különösen fontos, mert ahogy regionális kereskedelmi hálózatai bővülnek, egyre inkább szükségessé válik a kínai hatalom számára, hogy biztosítsa azok nyitott és zavartalan voltát. Ehhez ugyanakkor elengedhetetlen, hogy egy haladóbb biztonsági álláspontot vegyen fel a régió biztonsági kérdéseiben való nagyobb részvételen keresztül, ami most, az új őrjáraton keresztül meg is kezdődött. Ennek megindítása egyben bizonyítja azt is, hogy Kína ma már nemcsak egyre aktívabb résztvevője, de előmozdítója is lett minden olyan multilaterális kezdeményezésnek, mely saját biztonsági és védelmi érdekeit is szolgálja, hiszen gazdasági felemelkedéséhez elengedhetetlen feltétel a békés, biztonságos és barátságos nemzetközi környezet.

Mindemellett ez az első közös rendvédelmi együttműködés Délkelet-Ázsiában, ahol Kína növekvő magabiztosságát közelről lehet szemlélni, valamint az első olyan alkalom, hogy kínai biztonsági erők tartós műveleteket végeznek más ország területén ENSZ mandátum nélkül.(ENSZ mandátummal ugyanis volt már rá példa, hogy kínai járőrhajók nemzetközi vizek védelmében vettek részt. A kínai haditengerészet prominens szerepet játszott és játszik a szomáliai nemzetközi együttműködésben is, ahol kalóztámadásoktól védték a kereskedelmi hajókat.)

Ez egy jelentős lépés attól a Kínától, amely eddig vonakodott attól, hogy nagyobb szerepet játsszon a térség biztonságában – írta a New York Times. Mindazonáltal egyáltalán nem tekinthető meglepőnek, hiszen Pekingre az utóbbi időben egyre inkább jellemző azon felfogás, miszerint intézkedéseket kell tennie külföldi gazdasági érdekei védelmében. A közös mekongi rendvédelmi szolgálat pedig kiváló támogatást fog nyújtani abban, hogy biztonsági kérdésekben elmélyítsék Peking befolyását Kína déli határszakaszain. Természetesen – ahogy arra az Asia Times Online rávilágít – a fokozott biztonsági jelenlét, valószínűleg annak minden pozitívumával együtt az ázsiai óriás (gyakran negatív) megítélésére is hatással lesz – különösen annak fényében, hogy mindez előrevetíti Kína regionális hatalmi szerepének (elkerülhetetlen) növekedését.

Pedig az együttműködéssel nemcsak a Kínai Népköztársaság, de a többi ország is igen jól jár. Mianmar stratégiai összekötő kapocs lett politikai nyitása révén, ami lehetővé teszi a kereskedelmi kapcsolatot Kína tengerparttal nem rendelkező délnyugati régiójával, valamint energiahordozó-szállítási összeköttetések létrehozását a Közel-kelettel, kikerülve a könnyen blokkolható Malaka-szorost. Ezzel párhuzamosan Laosz is egyre fontosabbá válik egy olyan kereskedelmi hálózat központjaként, mely kiterjed Vietnamra, Thaiföldre, Kambodzsára és Szingapúrra is (amely a világ negyedik legnagyobb pénzügyi központja). Továbbá Kína vasúti- és úthálózat kiépítését tervezi a térségben, mely Laoszon és Mianmaron keresztül összekötné a gazdasági óriást egész Délkelet-Ázsiával, ez pedig minden kétséget kizáróan számtalan előnyt jelentene a két szomszédos ország számára is. A kínai kapcsolattal a harmadik partnerország, Thaiföld is jól jár: Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai alelnök december végi, háromnapos bangkoki látogatása során hangsúlyozta, hogy Kína kész elmélyíteni stratégiai partnerkapcsolatát Bangkokkal, ezzel is hozzájárulva a regionális stabilitáshoz és jóléthez. 


Kidolgozatlan kooperáció

A régió stabilitásának biztosítása mellett az új, négy nemzeti együttműködés kiemelt célja, hogy kitöltse a biztonsági vákuumot az úgynevezett Arany Háromszögben, melynek területe gyönyörű természeti adottságai helyett a kábítószer-kereskedelemről és az erőszakról vált hírhedtté. A közös rendőri munkától azt várják, hogy segít helyreállítani a hajózási szolgáltatásokat, biztosítja az utasok és a hajók védelmét, valamint csökkenti a bűncselekmények számát a folyó mentén – közölte Meng Hong-vej (Meng Hongwei) kínai közbiztonsági miniszter-helyettes. A közbiztonsági minisztérium nyilatkozata szerint a négy ország arra is törekedni fog, hogy a közös járőrözéssel egy olyan hosszú távú mechanizmust építsenek ki, amely megfékezi a bűnözést és megvédi a társadalmi rendet a Mekong folyó régiójában.

Ennek biztosítására a déli Jünnan (Yunnan) tartományban több mint 200, a határvédelmi erőkhöz tartozó rendőr fog részt venni a közös járőrözésben. Őket a jelentések szerint a legmodernebb automata gépkarabélyokkal és golyóállómellényekkel látják el, a biztonsági őrjáratokat pedig gyors csónakok és átalakított, páncélozott folyami személy- és teherszállító hajók segítségével hajtják majd végre. A négy nemzet megállapodást kötött arról is, hogy hírszerzéseik együttműködjenek a biztonsági problémák megoldásában a folyó mentén, illetve Peking felajánlotta a laoszi és mianmari biztonsági erők kiképzését is. Az új többoldalú megállapodás részeként a Mianmar és Laosz határán húzódó folyószakaszon már megkezdték a közös munkát.

Azonban az új biztonsági megállapodás részletei egyelőre még nem tisztázottak. Az utasítások elrendezése – beleértve, hogy a tisztek képesek lesznek-e külföldi állampolgárokat őrizetbe venni a nemzetközi vizeken vagy hogy melyik ország bírósági és jogi rendszerét alkalmazzák az elfogott elkövetőkkel szemben – még nincs nyilvánosan meghatározva, amely a későbbiekben diplomáciai bonyodalmakhoz is vezethet. A kérdés kapcsán Meng Hong-vej kijelentette, hogy a négy szomszédos ország már megegyezést kötött, miszerint az incidenseket a nemzetközi jog és annak az országnak a törvényei alapján oldják meg, ahol az eset történt, de a részletekről ő sem adott tájékoztatást. Így továbbra sem világos, hogy hogyan veszik fel például a kapcsolatot a mianmari, laoszi és thai munkatársaikkal a kínai rendőrök, ahogy az sem, hogy a folyónak mekkora szakaszára terjed majd ki az új védelmi mechanizmus (ez egyelőre 273 km a több mint 4000 km-es folyón) vagy hogy az egyik ország tisztje végezhet-e letartóztatást a másik nemzet felségvizein.

Megdöbbentő támadás után döntöttek

Az együttműködés megindítása mellett azután döntött a kínai vezetés, hogy október 5-én két kínai teherhajót megtámadtak a kábítószer-csempészetről is ismert határ menti térségben, az Arany Háromszögben. A támadás során 13 kínai hajóst gyilkoltak meg, amely felhívta a figyelmet a vízi útvonal egyre veszélyesebbé válására. Később a legénység több tagját a vízen lebegve, összekötözött kézzel és lőtt sebekkel találták meg, mely kivégzésszerű gyilkosságra utalt. Az áldozatok holttestéről készült képek kikerültek az internetre is, általános felháborodást keltve az országban.

A hatóságok kezdetben a NAW Kham szervezett bűnözői csoportot sejtették az eset mögött, amely a folyón közlekedő hajóktól való védelmipénz-szedéssel és az áruk fosztogatásával foglalkozik, valamint jelentős profitja származik a kábítószer szállítmányok elkobzásából és eladásából is. Mindazonáltal a szervezet profiljába eddig nem tartoztak gyilkosságok – bár a NAW Kham nem idegenkedik az erőszaktól, a csoport korábbi támadásai nincsenek összhangban az októberi mészárlás mértékével. Később a thai rendőrség figyelme kilenc thai katona felé fordult, akiket gyilkosság és a bizonyítékok elrejtésének vádjával vettek őrizetbe. A támadás pontos körülményei ugyanakkor máig homályosak, a vizsgálat során pedig a kínai teherhajókon kábítószert és lőfegyvereket is találtak – számolt be az Asia Times Online.

A meggyilkolt kínai matrózok esete felhívta a figyelmet arra, hogy milyen kockázatossá vált a hajózás a Mekongon. A folyón az elmúlt években egyre több támadás történt, és folyamatosan növekszik a kábítószer-csempészet, a fegyver- és a lőszer-kereskedelem is. Az amerikai Nemzeti Biztonsági Tanács statisztikái szerint 2005 és 2010 között csupán két rablás és egy támadás történt a folyón, 2011-ben azonban a lövöldözések száma tizenkettőre nőtt. Legutóbb a mianmari hadsereg három katonája vesztette életét egy december 11-i összecsapásban a Laosz, Thaiföld és Mianmar találkozásánál fekvő Arany Háromszög területén. A lövöldözés mögött úgy vélik, hogy egy zsarolással és kábítószer-csempészettel foglalkozó, a NAW Kham parancsnoksága alá tartozó csoport áll.

A NAW Kham

Ezek a gyilkosságok csupán a legutóbbiak egy sor erőszakos cselekmény közül, amelyek elkövetésének jórészét a NAW Kham csoporthoz kötik. A milícia parancsnoka Khun Sa, egy volt katonatiszt, akiből mára Délkelet-Ázsia egyik legbefolyásosabb drogbárója lett: Afganisztán után Mianmart tette a világ második legnagyobb heroin-exportőrévé. Sa ellen 2006-ban hajtóvadászatot indítottak, de hamar újraszervezte a NAW Kham-ot, amely 2007-ben kezdett védelmi pénzt szedni a Mekong folyón áthaladó hajóktól – kihasználva a három ország határán fekvő régió központi irányításának gyengeségeit. Khun Sát eddig annak ellenére sem sikerült elfogni, hogy csaknem hat éve üldözik a három ország biztonsági erői, valamint kézre kerítésére törekszik a felkelő San Állami Hadsereg és az Egyesült Va Állami Hadsereg is.

Egy sor 2008-ban és 2009-ben történt incidens kapcsán is felmerült a bűnszervezet vezetőjének neve. Miután egy 2009. februári, a mianmari fegyveres erők és a NAW Kham emberei között kitört tűzharc egy kínai tengerész halálát eredményezte, komoly hajtóvadászat vette kezdetét mind a folyó laoszi, mind a mianmari oldalán, amely állítólag megtizedelte a csoportot. Ennek ellenére Khun Sának sikerült ismét átszerveznie a szervezetet, és nemrég ismét újrakezdte a folyami közlekedés „megadóztatását” is. Kína most a fent bemutatott új multilaterális védelmi mechanizmussal szeretné növelni a biztonságot nemcsak a Sa vezette NAW Khammal, de a többi transznacionális bűnszervezettel szemben is.

A Nagy-Mekong Szubrégió

„[Az együttműködés] egy új kiindulópontot jelent a Mekong folyó nemzetközi hajózásának” – idézi Hun Csing-taót (Hun Jingtao), a hszisuangbannai tengeri iroda igazgatóságának alelnökét a Hszinhua. „Ez fényes kilátásokat hoz a gazdasági növekedésben és a folyót egy biztonságos, nyugodt és barátságos nemzetközi vízi útvonallá teheti” – folytatta optimista meglátását Hun. A Mekong folyó eddig is az egyik fő közlekedési folyosó volt a térségben, továbbá a Kína–ASEAN szabadkereskedelmi övezet egyik kulcsfontosságú kereskedelmi útvonala is, de jelentősége a következő tíz évben tovább nőhet.

A Kínában Lancang folyóként ismert Mekong a Csinghaj-Tibet (Qinghai-Tibet) fennsíkon ered és átfolyik Kínán, Mianmaron, Laoszon, Thaiföldön, Kambodzsán és Vietnámon is, mielőtt a Dél-kínai-tengerbe ömlene. A több mint 4300 km hosszú folyó gazdasági szerepe kulcsfontosságú, mivel összefogja az úgynevezett Nagy-Mekong szubrégiót (GMS), jelentős gazdasági együttműködést teremtve Kína és a GSM nemzetei között. A kistérségi együttműködési programot 1992-ben indította hat nemzet az Ázsiai Fejlesztési Bank segítségével. Az azóta eltelt két évtizedben egy hatalmas gyarapodásnak lehettünk szemtanúi: 2010 végére a GMS tagállamai összesen 227 együttműködési projektet indítottak 9 különböző területen, beleértve a közlekedést, az energiát, a távközlést, a környezetvédelmet és a mezőgazdaságot is, melyek teljes beruházási értéke 14 milliárd dollár volt.

Ezen kezdeményezések valódi előnyöket hoztak a térségben élők számára és jelentősen hozzájárultak a helyi gazdasági növekedéshez és a szegénység csökkenéséhez is. A GMS további fontos célja, hogy új erőt leheljen a Kína–ASEAN bilaterális kapcsolatokba, melynek kétoldalú kereskedelmi volumene jelenleg évi 300 milliárd dollár (70 ezer milliárd Ft). Kína az ASEAN legnagyobb kereskedelmi partnere, míg a szervezet a harmadik legnagyobb kereskedelmi partner Kína számára. Jelenleg mindkét fél azon dolgozik, hogy a kereskedelem volumenét 500 milliárd dollárra (117 ezer milliárd Ft) növeljék 2015-ig a Kína–ASEAN szabadkereskedelmi övezet keretrendszerében, amelyet hivatalosan 2010 elején indítottak el – ismerteti a célkitűzéseket a China Daily.

A kínai lap szerint a délkelet-ázsiai országok és Kína közötti robosztus gazdasági és kereskedelmi együttműködés további fejlődése jó hír mindenkinek. A térség gazdaságai nagymértékben kiegészítik egymást és a nagyobb együttműködés nagyobb lehetőségeket is rejt, amelyek segítenek nekik megerősödni a bizonytalan világgazdasági kilátások közepette. Az ilyen, többoldalú és sikeres együttműködések pedig példaként szolgálhatnak Magyarországnak is, hiszen a Duna számos kihasználatlan kereskedelmi lehetőséget rejt, melyek közül sokat megvalósíthatnánk a szomszédos nemzetekkel közös kooperációk keretein belül. (kitekinto.hu)