Több mint két hónapot töltött a felszín alatt harminchárom chilei bányász, a szerdán kezdődött mentőakció keretében azonban mindegyiküket sikerült felszínre hozni. Fogságukat komoly egészségkárosodás nélkül sikerült átvészelniük.

Helyi idő szerint szerda éjfél előtt felszínre hozták a 33-ik bányászt is, és ezzel teljes sikerrel ért véget a páratlan mentési akció a chilei San José réz- és aranybányában.

A mentés - amely a televíziós csatornák jóvoltából szinte az egész világ szeme-láttára folyt - kevesebb, mint egy napon át tartott. A 33 bányászt - köztük 32 chileit és 1 bolíviait - hosszú és alapos előkészületek után és egy rendkívül gondosan, nemzetközi segítséggel megszervezett mentési akció keretében hozták a felszínre, ahol Sebastian Pinera chilei elnök és hozzátartozóik, valamint újságírók hada várta őket.

Az utolsó bányász, az 54 éves Luis Urzua helyi idő szerint 21 óra 55 perckor érkezett a mélyből a "földre", ahol hatalmas tapsvihar és óriási ujjongás fogadta. Előtte 32-ikként a 29 esztendős Artiel Ticonát menekítették ki, akinek a föld alatti rabság 40-ik napján született gyermeke a reményt jelentő Esperanza nevet kapta.

A bányászokat egy rövid, de annál meghatóbb üdvözlés után helikopterrel a közeli kisváros, Copiapo kórházába szállították, ahol különböző orvosi vizsgálatokon esnek át.

A 33 bányász összesen 69 napot töltött 622 méteres mélységben az ország északi részén lévő Atacama-sivatagi San José réz- és aranybányában, ahol augusztus 5-én bányaomlás következett be.

A mentési akció - amely a bányászok védőszentje után a San Lorenzo nevet viselte - minden előzetes várakozást felülmúló sikerrel zajlott. A bányászokat a külön erre a célra létesített, több mint 400 kilogramm súlyú és 4 méter hosszú mentőkapszulában egyenként hozták a felszínre a 622 méteres mélységből. Miközben az első mentések körülbelül 1 órát vettek igénybe, az idő múlásával a mentőkabinok sebességét felgyorsították, ami azt jelentette, hogy a felszínre hozatal a kezdeti 60 percről előbb 40-45, majd kevesebb, mint 30 percre rövidült. Az eredetileg másfél naposra tervezett mentés ily módon pontosan 22 óra 36 percen át tartott.

Az első hírek szerint a bányászok - akik a föld alatt a több mint kéthónapos rabság idején rendkívüli fegyelemről, kitartásról, illetve egymás iránti szolidaritásról, valamint összetartásról tettek tanúbizonyságot - kielégítő egészségi állapotban és szemtanuk szerint frissen borotválva érkeztek a felszínre.

A mentési akciót - amellyel a chilei hatóságok ténylegesen történelmet írtak - szinte az egész világ figyelemmel kísérte Észak-Amerikától Európán át egészen a Közel-Keletig. A felszínre hozatalt a többi között közvetítette az iráni televízió is, míg az észak-koreai állami tévé külön stábot küldött a helyszínre. Üdvözölte a bányászok kimentését a többi között Barack Obama amerikai elnök, és imádkozott annak sikeréért XVI. Benedek pápa.

"Isten hozta Önöket az életben" - üdvözölte a felszínre hozott bányászokat a chilei elnök, utalva arra, hogy a több mint 2 hónapos, példátlan megpróbáltatások után most ténylegesen új szakasz kezdődik számukra. Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a 69 napos föld alatti fogság után a 33 bányász számára aligha lesz könnyű a mindennapi életre való "átállás".

A hepienddel végződött chilei tragédia ezzel végérvényesen bekerül a Guiness-rekordok könyvébe. A bányászat történetében ugyanis mineddig egyetlen egyszer sem fordult elő az ami most, nevezetesen, hogy ennyi bányászt ilyen mélységből és ennyi idő után sikerrel kimentettek volna. (stop.hu)