Ellenzi a csehek többsége, hogy az állam kárpótlást nyújtson az egyházaknak a szocialista rendszer idején államosított vagyonukért.

A prágai STEM közvélemény-kutató intézet csütörtökön nyilvánosságra hozott országos felméréséből kiderült, hogy a megkérdezettek 69 százaléka elutasítja az egyházak kárpótlását, míg nagyjából egyharmaduk egyetért ezzel. 

A cseh kormány és az egyházak a nyáron egyeztek meg a kárpótlás ügyében, s a kabinet jelenleg a megállapodás végrehajtásához szükséges törvényjavaslaton dolgozik. A javaslat egyelőre a kormányban is gondokat okoz. Bár a legkisebb kormánypárt, a Közügyek korábban egyetértett a kárpótlással, miniszterei az ősz folyamán ellenezték a javaslatot. A Petr Necas miniszterelnök vezette kormány januárban kíván újra foglalkozni a témával. 

Az egyházak kárpótlását támogató, illetve ellenző állampolgárok aránya az utóbbi években gyakorlatilag nem változik. "Ez elsősorban a cseh közvéleménynek az egyházak hasznosságáról alkotott véleményével függ össze. A csehek többsége nem tartja az egyházakat hasznos intézményeknek, s ezért csak kevesen adnák vissza a korábban államosított vagyont" - állapította meg a felmérés. 

Az egyházak kárpótlását a megkérdezettek 35 százaléka határozottan ellenzi, 34 százalék "inkább ellenzi", míg 31 százalék támogatja. 

Az állam és az egyházak megegyeztek abban, hogy az egyházak konkrétan visszakapják egykori vagyonuk 56 százalékát; a fennmaradó részért az állam 59 milliárd koronát fizet ki kárpótlásként várhatóan 2030-ig. Az inflációt is figyelembe véve a végösszeg várhatóan 78,9 milliárd és 96,24 milliárd korona között lesz. Ugyanakkor 2030-ban megszűnik az egyházak állami támogatása is.

Az egyházi kárpótlás elhúzódó megoldatlansága gondokat okoz a települési önkormányzatoknak is. A szóba jöhető egyházi vagyon - alapvetően mezőgazdasági termőföldek, erdők, halastavak - ugyanis évek óta zárolás alatt állnak, ami sok esetben gátolja a települések fejlesztését.  (stop.hu)