A legfrissebb adatok szerint több mint hatvan ember életét vesztette és majdnem kétszáz súlyos sérüléseket szenvedett a csütörtök reggel két órán keresztül tomboló vérfürdőben Bagdadban. 2011 legsúlyosabb incidense alig pár nappal az amerikai csapatkivonások után történt, a friss fejlemények miatt a legtöbb nyugati elemző a szektariánus erőszak kiújulásától, vagy egyenesen egy egész Irakot lángba borító polgárháborútól tart.

Az AP hírügynökség információi szerint a csütörtök reggeli csúcshoz időzített agresszió során legalább tizennégy nagy erejű robbanás történt a város tizenegy különböző kerületében, a támadásokat autókra erősített bombákkal, út menti robbanószerkezetekkel és legalább egy esetben öngyilkos merénylővel vitelezték ki. A CNN egy aknavetővel elkövetett robbantásról is tud. A támadások túlnyomó része a főváros síiták lakta kerületeiben történt, ám a szunnita térségekből is érkeztek tetemes károkról szóló jelentések.

Az egyik legkegyetlenebb incidens Bagdad al-Amal negyedét sújtotta, ahol hét segítőkész ember lelte halálát, miután egy relatíve kisebb erejű ’csali’ robbantás után egy második pokolgép is detonálódott, amely közvetlenül a kiérkező mentőket, tűzoltókat és rendőröket célozta – Adja hírül az AP. A CNN szerint egy másik robbanás egy gyerekekkel tömött iskola közelében szólaltatta meg a szirénákat. Nagy erejű autóbomba rongálta meg a kormány korrupció ellenes hivatalát is, csak ebben a támadásban 23 ember vesztette életét és 43 megsérült.

A nagy precizitással és jellegzetesen szervezett módon kivitelezett terrorhullám a kormányzati erők mellett a civil lakosságot is célozta, a támadók nem válogattak a helyszínek és a lehetséges áldozatok között sem. A halálesetek mutatói lapzártáig is emelkednek, a bagdadi kórházakban tömegével látják el a repeszek és törmelékek okozta sérüléseket. A merényletsorozat szervezettségének és a kiterjedtségének mértéke egyaránt a szunnita al-Kaida terrorszervezetre vall, a kormány az elmúlt napokban két magas rangú szunnita tisztviselőt is megpróbált eltávolítani a hivatalából.

A politikai bonyodalom azzal kezdődött, hogy a parlament szunniták által is támogatott szekuláris blokkja, az Irakíja bojkottot hirdetett az ország síita miniszterelnöke, Núri al-Máliki ellen, a képviselők az aránytalan hatalommegosztás miatt tiltakozva rendre távolmaradtak az parlamenti ülésekről. A kormányfő a szektariánus ellentétek miatt immáron egy éve képtelen állandó elnököket kinevezni a belügy- és a védelmi minisztériumok élére, a szunniták Szaddam bukása óta panaszkodnak a politikai életben való mellőzöttségükre.

A bojkott egyik alakja, Tarik al-Hashimi szunnita alelnök ellen a kormányfő az amerikai kivonulást követő napon elfogató parancsot adott ki, miután az állami televízió olyan felvételeket sugárzott, melyekben állítólagos terroristák az alelnökhöz fűződő kapcsolatukról vallanak. A vád szerint al-Hashimi kormányhivatalnokokra vadászó gyilkoló brigádokat vezetett. A körözött politikus az ellene felhozott vádakat a kormányfő „lejárató kampányának” nevezte és az ország kurd autonóm területeire menekült. Al-Hashimi a kurd származású államelnök, Dzsalal Talabáni pártfogását is élvezi.

A krízis az ország legmagasabb rangú szunnita politikusának elkergetése után csak tovább eszkalálódott, amikor a kormányfő azt követelte az iraki parlament kurd törvényhozóitól, hogy adják ki a körözött al-Hashimit. A miniszterelnök azt is kilátásba helyezte, hogy a szunniták és a kurdok ellenállása miatt semmissé teszi a koalíciós megállapodásokat, amely egy tisztán síita kormányzatot is eredményezhetne. Időközben al-Máliki az ország másik alelnöke, a szintén szunnita Száleh al-Mutlak ellen is bizalmatlansági indítványt nyújtott be, miután a politikus nagy nyilvánosság előtt egy Szaddamnál is kegyetlenebb diktátornak nevezte a miniszterelnököt.

Noha korai lenne még megállapítani a csütörtöki támadások és a szunniták politikai kálváriája közötti direkt kapcsolatot, az egyre jobban kiéleződő vallási és etnikai megosztottság „optimális környezetet biztosít a terroristáknak” – idézi a CNN Rafi al-Isszavi iraki pénzügyminisztert. Az amerikai jelenlétnek köszönhetően az al-Kaida az elmúlt években jelentősen gyengült, ám még mindig rendelkezik a szervezett támadásokhoz szükséges potenciállal, az eheti mészárláshoz hasonló utoljára augusztusban történt, a tucatnyi iraki települést sújtó robbantás-sorozatban összesen hetvenöt ember lelte halálát. (kitekinto.hu)