Egyelőre visszafogottan reagál az amerikai kormány a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Iránról szóló jelentésére, a republikánus elnökjelöltek azonban keményebb szavakat használnak. Mitt Romney szerint a nukleáris programmal kapcsolatos információk Barack Obama eddigi politikájának kudarcát jelentik, ezért erőteljesebben kell fellépni a jövőben az iráni rezsimmel szemben. A kérdés az elnökválasztási kampány első jelentős külpolitikai témájává válhat. 

A Fehér Ház eddig visszafogottan reagált a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség iráni nukleáris programra vonatkozó beszámolójára, bár Mahmúd Ahmadinezsád elnök szerint így is az Egyesült Államok mozgatja a szálakat a háttérből. Kormányzati források szerint a jelentés önmagáért beszél, a túl heves amerikai reakcióval pedig nem akarják rontani az esélyét egy közös diplomáciai fellépésnek. Az Obama adminisztráció további – különösen az Iráni Forradalmi Gárdát érintő – szankciókkal és a meglévőkben lévő kiskapuk lezárásával keményítene a fellépésen, de Oroszország és Kína várhatóan ellenzi ezeket a javaslatokat a Biztonsági Tanácsban. 

Az ügy kapcsán fogást találhatnak Obama külpolitikáján a republikánus elnökjelöltek is. Eddig a kampányban szinte kizárólag a gazdasági kérdésekre összpontosítottak, és Oszama bin Laden likvidálását követően amúgy sem állíthatták volna be úgy az elnököt, mint aki nem lép fel elég erélyesen az amerikaiak biztonsága érdekében. Most viszont egyre inkább az iráni rezsim, és nem az Al-Kaida számít a legnagyobb fenyegetésnek az Egyesült Államokra nézve, állítják aReutersnek nyilatkozó kormányzati tisztviselők. Irán ügyében viszont számíthat Obama kritikára: a nyitásra és párbeszédre épülő politikája láthatóan nem vezetett eredményre, a 2009-es elnökválasztást követő tüntetések brutális leverését pedig – attól félve, hogy ez a későbbi együttműködést ellehetetleníti – a bírálatok szerint nem ítélte el elég élesen a Fehér Ház. 

 

Ezeket a bírálatokat ismétli meg Mitt Romney, a republikánus jelöltségért folyó verseny éllovasa is aWall Street Journal csütörtöki számában megjelent cikkében. A volt massachusettsi kormányzó szerint a szankciók nem érték el hatásukat – Irán annak küszöbén áll, hogy nukleáris hatalom legyen, eközben pedig Obama elvesztette hitelességét és gyengének mutatta Amerikát. Ezzel szemben Romney a latin közmondást felidézve azt üzenné Iránnak: ha békét akarnak, készüljenek háborúra. Elnökként – akár unilaterális eszközökkel is – még keményebb gazdasági szankciókat vezetne be, erőteljesebben lépne fel az ellenzékiek védelmében, továbbá valós és hihető katonai fenyegetéssel támasztaná alá a diplomáciai erőfeszítéseket.

Romney szerint az amerikaiak kellően elkötelezett fellépése veheti csak rá az iráni rendszert arra, hogy feladja nukleáris ambícióit. Ennek érdekében pedig Izraellel is szorosabban kell együttműködni. Az Izraellel való együttműködés szükségességét a többi republikánus jelölt is hangsúlyozta a közelmúltban. Rick Santorum pénteken ellenségnek nevezte Iránt, és kijelentette: az Egyesült Államoknak vállvetve kell kiállnia izraeli szövetségese mellett egy megelőző csapás esetén. Rick Perry texasi kormányzó is úgy fogalmazott, hogy támogatni kell az izraeli erőfeszítéseket, akár a katonai lépéseket is beleértve, ugyanis megengedhetetlen, hogy egy „őrült kezébe nukleáris fegyver kerüljön, hiszen tudjuk, hogy mit tenne vele”. 

A legtöbb jelölt azonban óvatos, ha konkrétan az izraeli megelőző csapás lehetőségéről kérdezik őket a riporterek. Newt Gingrich például múlt héten úgy nyilatkozott: elnökként nem adna „zöld lámpát” egy ilyen támadásnak; igaz, nem is próbálná lebeszélni az izraeli kormányfőt a döntésről. A szexuális zaklatással kapcsolatos vádak miatt folyamatos védekezésre kényszerülő Herman Cain szintén nem foglalt egyértelműen állást a megelőző csapás szükségességéről, de kijelentette: egy Izrael elleni támadást az USA elleni támadással tartana egyenlőnek. Hasonlóan beszélt Michele Bachmann is, aki szerint ha Irán hozzájuthatna ilyen fegyverekhez, akkor Ahmadinezsád korábbi kijelentéseinek megfelelően azokkal megkísérelné „letörölni Izraelt a térképről”.

 

A republikánus mezőnyből azonban nem mindenki a keményebb fellépését hiányolva támadja Obamát. A sok kérdésben egyedi álláspontot képviselő Ron Paul véleménye éppen ellenkező: szerinte a szankciók helyett „baráti kezet kéne nyújtani” Iránnak. Ellenfelei ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az elnök eddigi gesztusait sem viszonozta az iráni rezsim, emiatt a mérsékeltebb külpolitika olyan híve, mint Jon Huntsman is megfontolná a katonai lépéseket. Hasonlóan Romney is azt hangsúlyozza: minden lehetséges opciót, beleértve a katonait is, napirenden kell tartani. Ez persze valójában nem tér el jelentősen Obama, illetve Hillary Clinton külügyminiszter korábbi megnyilatkozásaitól sem, csak a hangsúlyok kerülnek máshova.

Miközben Barack Obamának a nemzetközi közösség várható reakcióját és az esetleges izraeli lépéseket is mérlegelve kell kialakítania álláspontját a jelentéssel kapcsolatban, nem tekinthet el a hazai közvélemény ítéletétől sem. Egy évvel a választások előtt a jelenlegi gazdasági helyzetben nem engedheti meg magának, hogy nemzetbiztonsági kérdésekben gyengének mutatkozzon. Márpedig Irán várhatóan a következő év egyik legfontosabb külpolitikai kihívását jelenti, így könnyen a választási kampány egyik fontos napirendi pontjává is válhat.  (kitekinto.hu)