A világgazdasághoz sok szállal fűződő Kazahsztán, Közép-Ázsia gazdasági motorja a 2008-as válság hatására megtorpant, és a kormány sok másik országban alkalmazott eszközökkel próbált úrrá lenni a kedvezőtlen hatásokon, amelyek a vezetés stabil helyzetére is negatív hatással lehettek volna, és a kazah miniszterelnök által várt eurónak köszönhető második hullám még lehet is, ha nem megfelelően kezelik a recessziót. A legfőbb kiviteli termék, az olaj árának emelkedése lehet a többnyire nyersanyagexportra épülő kazah gazdaság reménye. Cikksorozatunkban megnézzük, hogyan szenvedték el a válságot a poszt-szovjet térség államai, és hogyan állnak most, 2012 elején.

Minden ekkor kezdődött

Az Amerikából induló pénzügyi és később gazdaságivá terebélyesedő válság a FÁK Oroszország utáni második legfejlettebb bankszektorát sem hagyta érintetlenül, mivel a kazah bankok is jelentős tartozást halmoztak fel a nemzetközi pénzpiacokon és az elsőként bedőlő ingatlanpiacon is jelentős részesedésük volt. Az 1998-as oroszországi válság után ez az első sokk, amellyel a kazah hatóságoknak és gazdasági szereplőknek szembesülniük kell.

Összességében a hatóságok megfelelően léptek fel, hogy megelőzzék a katasztrófát, és már a válság legelején gyorsan reagáltak, hogy kézben tartság a folyamatokat. A kazah központi bank biztonsági alapot hozott létre a likviditási problémákkal küszködő bankok részére, az állam 11 milliárd dollárt pumpált a pénzügyi szektorba a vésztartalékból, hogy megelőzze a külföldi kölcsönfelvétel által eredményezett hitelárfolyamok elszállását, valamint létrehoztak egy 4 milliárd dolláros Stabilizációs Alapot.

A válság azonban így is jelentősen kihat az építészeti és ingatlanszektorra, ami más szóval a banki hiteldíjak megemelkedését jelenti, és ezáltal az építkezések teljes leállásával járt a legtöbb városban, beleértve a két fővárost, Almati-t és Asztanát is. Hogy elkerülje a teljes összeomlást, a kormány egy 500 millió dolláros segélyprogramot hozott létre a bajban lévő építészeti cégek részére és több ezer lakást vásárolt fel Asztanában.

Változások lesznek

Egy gazdasági válság jelentős belpolitikai változásokat indíthat el bármely országban, legyen az demokratikus vagy autoriter, így érthető, hogy Nurszultan Nazarbajev elnöknek és a vezetőségnek nem áll érdekében a recesszió elhúzódása. A kazah politikai rendszer stabilitása a gazdasági fejlődés eredménye, amelynek céljául a közép-európai életszínvonal elérését és a 10 legnagyobb nyersolaj-exportőr klubjához való csatlakozást tűzték ki. A széles társadalmi rétegek csalódottsága politikai elégedetlenséggé fajulhat.

Nazarbajev ennek ellenére nyer is a válságon, mégpedig hatalmának erősítésével a vezetőrétegen belül. Az elnöki klán ugyanis már egy évtizede igyekszik "függőleges hatalmat" kialakítani az ország erőforrásai felett, ami jelentős részben sikeres is volt, és így számos infrastrukturális intézmény állami kézben van, míg az ellenzéki oligarchák a pénzügyi, bank- és metallurgiai szektorba helyezték erejüket. Ezek viszont meggyengültek az elmúlt években, és így lehetőség nyílik a kazah gazdaság állam körüli központosítására.

A Kazahsztántól közvetlenül függő közép-ázsiai kis országok szintén sokat veszítenek a gazdasági válság áttételes hatásai miatt, hiszen Asztana széleskörű bilaterális kereskedelmi megállapodásokkal rendelkezik Kirgizisztánnal, Tádzsikisztánnal és Türkmenisztánnal. Továbbá, Közép-Ázsia legnagyobb országa Oroszország mellett szintén vonzó célponttá vált a főleg építkezéseken dolgozó kirgíz és üzbég bevándorlóknak, akik viszont a válság hatására elveszítették állásukat és így a fizetésüket, amelyből valamennyit haza is küldtek.

Jön a következő hullám

2010-re Kazahsztán már kezdte kiheverni az előző válságot, amit a jól időzített stimulációs programnak és a magasabb olajáraknak köszönhetett, habár az IMF még mindig instabilnak minősítette a kazah bankszektort. A Nemzetközi Valutaalap középtávú tervként a külső helyett a belföldi hitelezést és az olaj exportjából származó bevételek megtakarítását javasolta. A kormány akkor a gazdaság diverzifikációját határozta meg hosszútávú célként, amelyet a befektetési környezet javításában és az export-orientált iparágak támogatásában látnak.

Azóta viszont az euró is válságba került, ami megtörheti a kazah kormány szép terveit, és ezzel a hatóságok is tisztában vannak, amit jelesül bizonyít Karim Masszimov miniszterelnök idén januári nyilatkozata a válság 2012/2013-ban bekövetkező elkerülhetetlen második hullámáról. Erre való tekintettel egyébként a 2012-es választásokat előrehozták január közepére, amelyen az elnök Nur Otan pártján kívül még két párt, a kommunisták és az Ak Zsol párt jutott be a parlamentbe.

A kormány fejlesztési stratégiája így a tőkeerős és jól szabályozott pénzügyi rendszertől, továbbá az olajáraktól függ, de a válság végül pozitívan végződhet, ami a spekulációra alapozó cégek eltűnését és a befektetések átcsatornázását jelenti a túlértékelt ingatlanpiacról. Elmondható, hogy az ország pénzügyi tartalékai elég erősnek bizonyultak az eddigi válság viharában, hogy megakadályozzanak egy az egész régióban súlyos következményekkel járó piaci összeomlást. (kitekinto.hu)