Több koalíciós képviselő is jelezte Angela Merkel német kancellárnak, hogy a szeptember végi parlamenti szavazáson nem fogják támogatni az európai mentőalap jogkörének kibővítését. Ez nem csupán azt jelentené, hogy a bajba jutott valutatagállamok jövőbeni kisegítése bizonytalanná válik, hanem azt is, hogy a német kormánykoalíció válságba került. A belpolitikai feszültség az európai recesszióra is veszélyes lehet és olyan negatív lavinát indíthatna el a pénzügyi piacokon, melyre bár nem először, de évek óta nem volt példa.

Nem túl kecsegtető adatokkal szolgáltak péntek reggel az európai tőzsdék, a vezető gazdaságok egyre gyengébben teljesítenek, a francia CAC-40 2,6, a német DAX 2,3 százalékos esést produkált. A mélyrepülés csúcstartója ismét az athéni index, melynek vesztesége megközelítette a négy százalékot. Az adósságválságtól való félelmeknek nem csupán a kedvezőtlen eredmények nyújtanak újabb táptalajt, a piacok attól tartanak, Görögország nem lesz képes a mentőcsomag következő részletének lehívására. Az ősz beköszöntével tehát nem érkezett meg a várva várt enyhülés, sőt, a piaci feszültséget súlyosbítja, hogy a brit Telegraph értesülései szerint már 23 képviselő jelezte nyíltan Angela Merkel német kancellárnak, hogy a Bundestag szeptember 23-án esedékes döntésénél, az eurózóna válságkezelő alapjának jogkörbővítése ellen fog szavazni, ellehetetlenítve, hogy az, több pénzt biztosítson a bajba jutott valutatagoknak.

A német kormány szerdán elfogadta a EFSF (European Financial Stability Facility - Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz) euróövezeti mentőalap működésének kibővítését lehetővé tevő törvénymódosító javaslatot, azonban az ügy kapcsán a német szövetségi parlament csupán a hónap végén mondja ki az utolsó szót.

A kibővített EFSF több pénzt biztosíthatna a bajba került eurózóna tagországok számára, jogot szerezne szuverén kötvények másodpiaci vásárlására, illetve hitelek nyújtására válság esetén. A mentőalap feladatkörének bővítéséről még július 21-én az euróövezeti vezetők csúcstalálkozóján született megállapodás, ezt azonban most a valutazóna tagállamok parlamentjeinek törvényerőre kell emelnie. A német Szövetségi Tanács (Bundesrat) és a képviselőház (Bundestag) szeptember végéig dönt a törvényjavaslatról, a német alkotmánybíróság állásfoglalása pedig a jövő héten várható.

Amennyiben a jelenlegi kormánykoalíció 23 képviselője a jogkörbővítés ellen szavazna, az azt jelentené, hogy Merkel az ellenzék támogatására szorul a válságkezelési eszköz ügyében. Ha a kancellár nem képes a koalíciós pártok körében megszerezni a döntéshez szükséges többséget, az elemzők szerint ez akár koalíciós szakadáshoz, vagy a kancellár lemondásához és előrehozott választásokhoz is vezethet. Az eurózóna húzó országának belpolitikai válsága kritikus jelzés lenne a pénzügyi piacok számára és kifejezetten kedvezőtlenül hatna a válságkezelés folyamatára.

A Telegraph úgy írja, amennyiben Merkel számára nem áll majd rendelkezésre elég koalíciós szavazat, a belső konfliktusból kikerekedő alkotmányos válság az európai recesszióra is veszélyes lehet. A belpolitikai feszültség miatt a kancellár egy nagy horderejű, szeptember 7-én esedékes oroszországi útját is törölte, mert várhatóan ezen a napon megy át a csomag az állam alkotmánybíróságán. Ha a bíróság azt állapítaná meg, hogy a 440 milliárd eurós mentési alap bővítése megsérti a német alapszerződést, vagy aláássa a német pénzügyi szuverenitást, az lavinát indítana el az egész monetáris unióban, írja a brit lap. „A hisztéria elsöprő Németországban”, nyilatkozta az ügy kapcsán Klaus Regling, az EFSF igazgatója, aki attól tart, a forrongó elégedetlenség Németországról átterjed Európa kulcsfontosságú intézményeire, államaira is. 

Nem ez lenne az első eset, hogy a piaci pánik éppen ősszel köszönt be, a legsúlyosabb pénzügyi válságok többsége a történelem során ebben az időszakban jelentkezett. Ezek közül kiemelkedik 1929. október 24-e, a New York-i tőzsde összeomlásának napja, mely fekete csütörtök néven írta be magát a történelemkönyvekbe, amikor addig nem tapasztalt mértékű árfolyamzuhanás következett be a piacokon. A fekete csütörtököt is lepipálta 1987. október 19-e fekete hétfője, amikor a világ vezető tőzsdéje, a Dow Jones Industrial Average egy nap alatt 23 százalékot zuhant. 1997. október 27-én hasonló pánik futott végig a New York-i tőzsdéken, amikor az ázsiai piacok veszteségeinek hírére a tőzsdeindex 7,2 százalékot esett.

2008. szeptember 15-e szintén emlékezetes dátum, hiszen a világ egyik legnagyobb brókercége, a Lehman Brothers csődje rendítette meg a világ nagy részének pénzügyi piacait. Az amerikai ingatlanpiac okozta összeomlás terheit a világ gazdaságai azóta is nyögik. (kitekinto.hu)