Az iráni nukleáris objektumok megsemmisítéséhez összehasonlíthatatlanul nagyobb katonai kapacitás szükséges, mint az iraki és a szíriai reaktorokat 1981-ben, illetve 2007-ben leromboló izraeli "sebészeti" csapásokhoz, és nem biztos, hogy Izrael rendelkezik ilyennel - írta hétfői számában a The New York Times amerikai védelmi tisztségviselőkre és a Pentagonhoz közel álló szakértőkre hivatkozva.

A lap összegzésként megállapítja: ha Izrael Irán megtámadása mellett döntene, akkor pilótáinak több mint 1600 kilométert kellene megtenniük nem baráti terület fölött, újra kellene tankolniuk, le kellene küzdeniük az iráni légvédelmet, egy időben több föld alatti célpontot is kellene támadniuk, amihez legkevesebb 100 repülőgép bevetése szükséges.

Michael V. Hayden, aki a 2006 és 2009 között a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója volt, így vélekedett: "Meghaladja Izrael képességét" az, hogy komolyan visszavesse Irán nukleáris programját. Washingtonban több szakértő is megkérdőjelezte, hogy képes-e egy ilyen támadás végrehajtására a zsidó állam. Emellett felerősödtek az azzal kapcsolatos aggodalmak, hogy egy ilyen konfliktus nem szippantaná-e magába az Egyesült Államokat is, amely az izraelinél sokkal nagyobb arzenállal rendelkezik, de így is sok hetébe telne a "munka befejezése". Ugyancsak óvatosságra inti az elemzőket a várható iráni megtorlás.

Egy, a lap által névtelenül idézett amerikai katonai vezető szerint Washington nem ismeri teljes egészében sem Izrael arzenálját, sem katonai számításait. Az amerikai forgatókönyvek abból indulnak ki, hogy Izrael vélhetően négy iráni nukleáris objektumot támadna meg - a natanzi és a fordói urándúsító létesítményt, az araki nehézvizes reaktort és az iszfaháni üzemet, ahol az uránércből urán-oxidot(yellow cake) állítanak elő.

A támadás legrövidebb és a legvalószínűbb iránya a jordániai és a iraki légtéren át vezetne. Ez utóbbi országnak még nincs saját légvédelme és a decemberi csapatkivonás után az Egyesült Államok sem köteles ellátni ezt a feladatot. A lap szerint az izraeli F-15I és F-16I harci gépek - amelyekből mintegy 125 áll rendelkezésre - hatósugara messze alatta marad az oda- és a visszaút 3200 kilométerének. A zsidó államnak nyolc KC-707-es légi utántöltő gépe lehet, de a lap által megszólaltatott szakértők nem zárják ki, hogy más repülőket is átalakított erre a célra. Tovább bonyolítja a képletet, hogy a repülő tankerek védelméhez is vadászgépekre van szükség.

Az iráni légtérbe való behatoláshoz Izraelnek be kellene vetnie az radarjeleket elfojtó, az elektronikus hadviselést szolgáló gépeit. Amerikai szakértők szerint az iráni légvédelem ugyan a fegyverzetek múlt nemzedékét képviseli, de azért korántsem vehető félvállról. Az iszlám köztársaság emellett rakétacsapással válaszolhatna, amely nyomán egy újabb közel-keleti háború kirobbanása fenyegetne.

A lap a nehézségek közé sorolta továbbá, hogy Izrael nem biztos, hogy rendelkezik olyan konvencionális, bunkerromboló bombákkal, amelyek képesek lennének megsemmisíteni a 10 méter vastagságú, megerősített betonfallal védett natanzi, vagy a hegybe süllyesztett fordói létesítményt. A The New York Times írásában ugyanakkor nem mérlegelte egy izraeli rakéta- és dróntámadás lehetőségeit.

A szakértők szerint a Pentagon, amennyiben Washington önálló csapásra szánná el magát, bombázói, lopakodó gépei, cirkáló rakétái, majd a drónjai segítségével jelentős kárt tudna okozni. Az Egyesült Államok, Izraellel ellentétben, jelentős légi utántöltő kapacitással rendelkezik, s a csapásokhoz felhasználhatja a saját területén, valamint a Nagy-Britanniában, az Indiai-óceánon található Diego García szigeten és a Katarban található reptereit. 

A lap emlékeztetett rá, hogy az elmúlt hónapokban elszaporodtak a találgatások azzal kapcsolatban, hogy Izrael készül-e csapást mérni Iránra. Az amerikai aggodalmak felerősödésének jele, hogy vasárnap Tom Donilon, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Jeruzsálemben találkozott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, Martin Dempsey tábornok, amerikai összfegyvernemi vezérkari főnök pedig arra figyelmeztetett a CNN-nek nyilatkozva, hogy egy izraeli csapás destabilizálná a térséget. (stop.hu)