Nukleáris energia, terrorizmus, egészségügyi program, gazdasági együttműködés és közös űrkutatási projekt. Csak néhány azon témák között, melyek napirendre kerültek Hillary Clinton három napos indiai útja alatt. Clinton volt az első olyan amerikai külügyminiszter, aki látogatást tett Chennaiban. A külügyminiszter-asszonynak alkalma nyílt személyes beszélgetést folytatni többek között, Manhoman Szinghhel, India miniszterelnökével és S.M. Krisnával, a külügyi tárca vezetőjével is.

"Eljött a vezetés ideje" - Hillary Clinton e szavakkal jelölte ki az Indiának szánt új szerepet az ázsiai régióban. A háromnapos indiai útja során tartott tárgyalások egyik legfontosabb irányvonalát a geopolitikai és egyúttal gazdasági kihívások képezték. A külügyminiszter-asszony egyértelműen sugallta Manmohan Szinghnnek, India miniszterelnökének, hogy országának tradicionális érdekszféráját kiterjesztve növelnie kell befolyását mind a délkelet-ázsiai szárazföldi régióban mind az Indiai-óceánon, túllépve akár beltengerein is. (A Baliban most véget ért ASEAN-csúcs egyik legfőbb témáját is a délkelet-ázsiai régió szigetvitái és Kína növekvő tengeri befolyása adta.) A kérés mögötti indok nyilvánvaló: az Egyesült Államok szeretné mindinkább megkurtítani Kína egyre messzebb vetülő árnyékát a térségben. Szavakban ugyanakkor igyekeztek csökkkenteni a kijelentés jelentőségét és hangsúlyozták: nem Kína ellen irányul az új jelmondat.

A fentiekre vezethető vissza az a tény is, hogy Barack Obama kormányzata Indiával és Japánnal hárompólusú párbeszédet kíván indítani, mely ellensúlyzohatná Peking növekvő ambícióit. India épp ezért megfigyelőként meghívást kapott az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés szervezetének (APEC) éves fórumára, melyet az Egyesült Államok fog szervezni idén novemberben a Hawaii-szigeteken. Az őszi rangos események között Barack Obama látogatást tesz még a Vietnamban megrendezésre kerülő Kelet-Ázsia csúcson is, ahol szívesen szakítana időt Szinghhel való személyes találkozóra - tette hozzá Clinton.

Az alig egy hete Mumbaiban történt merényletsorozat következtében indiai kollégájával, S.M. Krishnával való találkozás során napirendre került a legégetőbb kérdés is: a növekvő radikalizmus és az afganisztáni kivonulás is. Clinton és az őt kísérő terrorelhárító szakértők ugyanakkor megnyugtatták Szingh kormányát: amíg a térségben nő a terrorfenyegetettség és a pakisztáni hatóságok sem képesek megálljt parancsolni az afgán területekről átszivárgó terrorista szervezeteknek, nem vonulnak ki. Clinton látogatása ürügyén még jegyzéket küldött Pakisztánnak, melyben felszólította Iszlámábadot, hogy ne rejtegessen többé terroristákat országa területén.

Nukleáris együtt(nem)működés

Az Egyesült Államok számára hasonló fajsúlyú kérdés a már évek óta napirenden levő indiai nukleáris leszerelés. India, bár  tagja a részleges atomcsendegyezménynek, mely a föld alatti robbantások kivételével betiltja a nukleáris kísérleteket, a mai napig sem volt hajlandó aláírni az 1995-ös átfogó atomcsendegyezményt, mely jogilag kizárná Indiát a „de jure” atomhatalmak köréből. (India 1974 óta rendelkezik működőképes atombombával). Ebben a kérdésben alig közeledhettek az álláspontok, hiszen Újdelhi csak akkor hajlandó leszerelni atomtölteteit, ha erre minden ország (mind a de jure és de facto atomhatalmak, köztük például Pakisztán is) hajlandó megtenni ezt a lépést.

Szóba került az indiai-amerikai polgári nukleáris egyezmény is, amelyet 2008-ban fogadtak el. A szerződés értelmében Indiának szét kell választania a „katonai” és „polgári” (értsd: veszélytelen) nukleáris erőműveket. Utóbbiak felett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzést gyakorolhatna; cserébe az Egyesült Államok hajlandó lenne együttműködni Indiával a veszélytelen nukleáris fejlesztések terén. Hillary Clinton az egyezmény kapcsán megjegyezte, országa teljesen elkötelezett, hogy teljesítse a szerződésben foglaltakat, most Indián lenne a sor. Továbbá kérte az országot, hogy belső jogát egyeztesse össze a nukleáris fejlesztések nemzetközi jogával, mely alatt elsősorban a Nukleáris Károkért viselt Polgárjogi Felelősségről szóló ENSZ-egyezmény ratifikálását értette.

Egy ázsiai óriás gazdasági potenciálja

A találkozón komoly hangsúlyt kapott a gazdaság is, hiszen Indiát jelenleg az Egyesült Államok 10 legjelentősebb kereskedelmi partnere között tartják számon. A kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésén is fáradozó amerikai fél külön kiemelte Chennai szerepét, mivel a város az elmúlt években egyre jelentősebb mértékben vált a két ország közötti kereskedelmi összekötővé. Clinton magabiztosan hozzátette, hogy mindkét ország képes lesz a felmerülő akadályok (vámok és egyéb mennyiségi korlátozások) további csökkentésére a gazdasági kapcsolatok fejlődése érdekében.

Clinton ugyanakkor a bilaterális kapcsolatokon túl gazdasági szempontból is vezető szerepet szán Indiának a régióban. Az országon belüli fejlesztések (infrastruktúra, csatornavezetékek kiépítése, energiaszolgáltatás, autó- és vasútvonalak fejlesztése) fontosságát is egyfajta egy „modernkori selyemút” megvalósulásának kontextusába helyezte. „A béke és prosperáló együttélés elérésének első lépése, hogy Indiát regionális szomszédjai potenciális vásárlónak tekintsék”- hangsúlyozta Clinton összefoglaló beszédében.

A fejlődés és életszínvonal emelkedésének reményében, Hillary Clinton latba vetette minden diplomáciai erejét, hogy csökkentse az évente majd kétmillió áldozatot követelő régi típusú széntüzelésű fűtéssel ellátott háztartások számát. (A felszálló szennyező füst csak Indiában megközelítőleg 500 ezer ember halálát okozza minden évben.) Az amerikai külügyi tárca vezetője grandiózus projektet vázolt fel, mely 2020-ig 100 millió háztartás új típusú, modern tűzhelyekkel való ellátását irányozta elő. Az amerikai elhatározásnak érvényt szerezve fogadta el a „Szövetség a Tiszta Tűzhelyekért” programot. Clinton végül látogatást tett az indiai Dolgozó Nők Fórumán és részt vett több helyi szervezésű kulturális programon is.

A határ a csillagos ég?

A tárgyalások során megszületett megeggyezések között talán egy sem volt olyan sikeres, mint a közös kutatási projektek folytatása. A jelenleg is működő indiai-amerikai kutatási és fejlesztési központ mellett egyre inkább előtérbe kerül mindkét fél számára a közös űrkutatás.  Az eddigiekben is sikereket elérő amerikai-indiai közös űrkutatási csoport eredményeire építve a két fél az óceánok és globális időjárási jelenségekről készített műholdfelvételek megosztásáról állapodtak meg. A felek kitértek a globális helymeghatározó indiai és amerikai rendszerek kompatibilitására is és megegyeztek, hogy a jövőben „egymásra hangolják” a két különálló rendszert. Felismerve a nemzetközi űrállomás nyújtotta a lehetőségeket, a jövőben akár közös űrséták is megvalósulhatnak a NASA és indiai megfelelője, az ISRO közreműködésével. (kitekinto.hu)