Hivatalos bulgáriai látogatása során Hillary Clinton amerikai külügyminiszter tárgyalt Bojko Boriszov miniszterelnökkel és Roszen Plevneliev köztársasági elnökkel a szíriai helyzetről, a palagáz kitermelését gátló moratóriumról, Afganisztánról, a cigányok egyenjogúságáról valamint a bel- és igazságügy helyzetéről. Clinton keményen megvédte az amerikai érdekeket, az USA nem kívánja elengedni Bulgáriát a felügyelete alól. Az USA diktál, Bulgária teljesít.

A Balkán-félszigeten tomboló hóvihar sem tudta megakadályozni Hillary Clinton amerikai külügyminiszter hivatalos látogatását Szófiában. A Boeing 757-es repülőgéppel érkező Clinton egynapos bulgáriai körútja során találkozott a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) kormány vezetőjével, Nikolaj Mladenov külügyminiszterrel és az újonnan beiktatott államfővel. Már a megérkezés előtt körvonalazódott a hivatalos program, amely számos kényes témát tartogatott mindkét fél számára. A vártaknak megfelelően a legtöbb szó a nemzet- és energiabiztonságról esett.

Energia

Clinton nem vesztegette idejét a szükségesnél több formalitással, egyből rátért az amerikai érdekekre. A legfontosabb téma minden bizonnyal a bolgár parlament által nem rég bevezetett palagáz kitermelési moratórium volt. Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk a GERB és a többi parlamenti párt által elfogadott törvényről, amely leginkább az amerikai Chevron energiaipari vállalat mozgásterét korlátozza az országban. A civil és környezetvédő szervezetek által kezdeményezett moratórium addig nem engedélyezi a Chevronnak és más vállalatok, hogy kitermeljék a Bulgária területén található palagázt, ameddig nem találnak környezetkímélő megoldást a kivitelezéshez. A találgatások szerint a környezetvédelem csak álca a bolgár kormány részéről, hogy ezzel védjék az orosz gázszállítók lobbiérdekeit.

Clinton tudomásul vette Boriszov érveit, hogy ameddig nem biztonságos a környezetre a „fracing” típusú kitermelési módszer, addig hatályban marad a moratórium, ugyanakkor hatékony nyomást gyakorolt a bolgár törvényhozókra. A volt First Lady nyomatékosította, hogy egy héten belül Bulgáriába fog érkezni az USA eurázsiai energetikai kapcsolataiért felelős megbízottja, Richard Morningstar, hogy a legmodernebb technikák bevetésével demonstrálja a bolgár szakembereknek a palagáz kitermelésének ártalmatlanságát. Boriszov és Clinton egyetértett, hogy a környezet fontosabb, mint a gazdaság, ugyanakkor az amerikai nyomás gyorsan felpuhíthatja a kormány elszántságát a kérdésben.

Biztonságpolitika

Clintont, aki Nikolaj Mladenov külügyminiszter meghívására érkezett hivatalos látogatásra, több mint 1000 rendőr várta, komoly erőkkel biztosították a kiemelt biztonsági kockázatokkal járó esemény zavartalan kimenetelét. A biztonságpolitika is kiemelt helyen szerepelt a megvitatásra váró témák listáján, az amerikai politikus Bulgária támogatását kérte a Szíria ellen bevetendő diplomáciai és gazdasági szankciók szigorításában. Az európai rakétavédelmi rendszerről is tárgyaltak, ugyanis Bulgária az iráni rakéták hatósugarában van és az ország biztonságát csakis amerikai segítséggel lehetne garantálni egy esetleges támadás során. Clinton megdicsérte az Afganisztánban szolgáló bolgár katonák teljesítményét valamint a bolgár-amerikai igazságügyi együttműködést, a külügyminiszter szerint nagy előrelépés történt az illegális kábítószer kereskedelem megállítása irányába. Az USA és Bulgária együttműködése kiterjed az Internet szabályozására is – sikerült több hackert is lekapcsolni és szellemi tulajdon elleni bűncselekmények sorozatát megelőzni a közös munka eredményeként.

Clinton megdicsérte a kormányt azzal kapcsolatban, hogy védi a nemzeti érdekeket és mer ellenállni a globális világszereplők követeléseinek. Politikai elemzők szerint Clinton valószínűleg elégedett a bolgár-orosz viszonyok elhidegülésével, amely a belenei atomerőmű kálváriájából érzékelhető.

Demokrácia és egyenjogúság

A Roszen Plevnelievvel folytatott tárgyalások már inkább csak formális jelleget adtak a külügyminiszter látogatásának. Miután Plevneliev röviden bemutatta a bolgár történelem egyes mozzanatait, az amerikai vendégének áttértek a bolgár igazságügy jelenlegi állapotára. A januárban beiktatott köztársasági elnök biztosította Clintont, hogy 2012 és 2013 között jelentős igazságügyi reformot kíván véghezvinni. Plevneliev dicsérte az amerikai mintára kiépült elektronikus ügyintézést a közszférában és kiemelte, hogy ennek köszönhetően csökkent a bürokrácia és javultak a vállalkozási feltételek.

Clinton külön kérésére civil cigányszervezetek képviselőivel találkozhatott az amerikai politikus. A külügyminiszter kiemelte, hogy a bolgár cigányok hasonló szerepet töltenek be a társadalomban, mint az USA-ban élő négerek. Clinton szerint a gettókban élő cigányok emberi jogai sérülnek és ez az európai normák szerint elfogadhatatlan. A cigányok képviselői készültek a találkozóra és összegyűjtötték (vélt és valós) sérelmeiket. Szerintük a bolgár média nyíltan terjeszti, hogy létezik a cigánybűnözés és negatív képet fest róluk. Több cigány képviselő szerint a tömegközlekedési járműveken atrocitások érik a közösség tagjait.

A külügyminiszter szerint a cigányoknak össze kell fogniuk és közösen kell fellépniük érdekeik védelméért, valamint kiemelte, hogy hamarosan amerikai megfigyelő érkezhet az országba, aki kiemelt figyelmet fog szentelni a cigányokkal történő bánásmódra.

Hillary Clinton távozását követően megállapítható, hogy az esemény menete semmi meglepetést nem hozott – az amerikaiak diktáltak, a bolgárok hallgattak és nagy valószínűséggel teljesítik szövetségeseik „tanácsait”. (kitekinto.hu)