Egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülhet a görög lakosság, a masszív államadósság mérséklése érdekében a kormány kénytelen lesz drasztikusan lecsökkenteni a bérek és a nyugdíjak szintjét. Az IMF és a magánkölcsönzők nagyon szigorú feltételekhez kötnék az államadósság részleges elengedését. A görög lakosok életszínvonala jelentősen csökkent az elmúlt egy év során, már az illegális kenyérkereskedelem is virágzásnak indult az országban. Sötét és perspektíva nélküli jövő vár Görögországra.

„Teljes a konszenzus a koalícióban részt vevő szövetségesek között a gazdasági intézkedéseket illetően. A kormány célja, hogy a lehető legkedvezőbb feltételek mellett egyezzünk meg a hitelezőkkel a második hitelrészlet lehívásáról.” – nyilatkozta Lukasz Papadimosz görög miniszterelnök. Az alig pár hónapja kinevezett kormányfő a napokban egyeztetett Görögország pártpolitikai vezetőivel – Andonisz Szamarasszal (Új Demokrácia), Jeórjiosz Papandreuval (PASZOK) és Jeórjiosz Karacaferisszel (LAOSz) – a hitelnyújtókkal folytatott tárgyalásokról. Jelenleg a görög kormány nagyon szorult helyzetben van, a tárgyalások feltételeit diktáló fő hitelezők csak rendkívül fájdalmas megszorítások ellenében lennének hajlandók kifizetni Görögországnak a mentőcsomag második, 130 milliárd eurós részletét.

Az Európai Unió, az Európai Központi Bank (ECB) és az IMF a gazdasági reformok felgyorsítását sürgeti. A reformok között szerepel az állami szférában dolgozók fizetésének csökkentése a jelenlegi szint negyedére (1000 euróról körülbelül 250 euróra), a 13. és 14. havi fizetések eltörlése, a rendkívüli nyugdíjpótlékok eltörlése és a bérszínvonal befagyasztása. A szigorú megszorítások fájdalmasan fogják érinteni a görög társadalom közép- és alsó rétegeit, ugyanakkor a külföldi hitelezők meggyőzését célozzák annak érdekében, hogy Görögország vissza tudja fizetni a március 20-án esedékes 14,5 milliárd eurós hitelrészletet. A három nemzetközi szervezet további kiadáscsökkentéseket vár a görög kormánytól az egészségügy és a honvédelem területén.

Az Európai Unió és a Valutaalap követeli a nyugdíjrendszer késlekedő reformjának a beindítását, valamint az úgynevezett zárt szakmák (például a gyógyszerészek és az orvosok) liberalizálását. A görög kormányhoz közeli források szerint az ország vezetése minden pontban engedni fog a követeléseknek, annak reményében, hogy felvehetik a mentőcsomag következő részét. 

Szakértők szerint a görög kormány nem lesz képes a márciusi részletet törleszteni, ha csak a magánhitelezők nem engednek el legalább 100 milliárd eurót az ország GDP-jének 160 százalékát (~ 360 milliárd euró) kitevő államadósságból. A magánhitelezők ugyanakkor foggal-körömmel ragaszkodnak kint lévő tőkéjük behajtásához. Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is kijelentette, hogy Görögországnak 2020-ra le kell csökkentenie az államadósság szintjét az éves GDP 120 százalékára. A Davosban rendezett éves gazdasági csúcstalálkozón Lagarde a Bloombergnek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy elégedetlen a Görögország és a magánhitelezők között folytatott tárgyalások állásával. Lagarde és Jacques Delors volt európai bizottsági elnök szerint a magánhitelezők nem eléggé rugalmasak. Az egyik legvitatottabb kérdés a tárgyalások során a görög alapkamat, a magánhitelezők nem engednek a 4 százaléknál alacsonyabb szintből. A görögök és az eurózónát képviselő politikusok pedig határozottan kiállnak az ennél alacsonyabb kamat mellett.

Delors a görög kormányt is bírálta amiatt, hogy több állami vagyont kellene magánkézbe helyeznie. Az egyik legsikeresebb európai politikus szerint Németországnak és a nagyobb európai gazdaságoknak jelentősebb pénzügyi segítséget kellene nyújtaniuk a csőd szélén lévő Athén megmentéséért. „Meg kell menteni Görögországot, amit jelenleg teszünk az vajmi kevés” – az euró egyik szülőatyja szerint a balkáni országot mindenképpen az eurózónán belül kell tartani. Delors támogatná a közös európai kötvény létrehozását, de nem az államadósság lecsökkentése, hanem a költségvetési politika és a monetárispolitika közötti egyensúly biztosítása érdekében. A volt bizottsági elnök szerint Angela Merkel hibát követ el, hogy ellenáll ennek az ötletnek.  

Németország máshogy vélekedett a héten a görög mentést illetően. Berlin szerint az Európai Bizottságnak költségvetési biztost kellene küldenie Athénba, hogy kontrollt gyakoroljon a görög büdzsé felett. Brüsszel egyből kifogásolta a javaslatot, ugyanis így nagyon lecsökkenne a görög szuverenitás. A Financial Times brit napilap értesülései szerint Németország szeretné meggyőzni az Európai Uniót annak szükségessgéről, hogy közös irányítás alá kell vonni a görög költségvetési politikát, valamint hogy a legszigorúbb kontroll alatt valósuljanak meg az uniós projektek az országban. Görögország volt európai uniós biztosa, Anna Diamantopoulou szerint elképzelhetetlen a görög pénzügyi irányítás átadása külföldi kézbe, ugyanis ez az ország függetlenségének elveszítését jelentené.

A Spiegel német napilap szerint a 130 milliárd eurós mentőcsomag kevésnek fog bizonyulni Görögország megmentésére az egyre biztosabbnak tűnő államcsődtől. A tekintélyes német lap szerint 145 milliárd euró szükséges, de a görög kormány az utolsó negyedévben sem tudta produkálni az elvárt makrogazdasági mutatókat. Ha nem tudja teljesíteni az elvárt gazdasági paramétereket Athén, veszélybe kerül a mentőcsomag. 

Elgondolkodtató ugyanakkor a görög lakosság életkörülményeinek a romlása az elmúlt egy év során. Görög napilapok szerint az ország északi részében közel 20 százalékkal estek vissza a pékek bevételei, ugyanis tömegesen importálnak kétes eredetű, az átlagos árnál sokkal olcsóbb kenyeret Bulgáriából. A görög Fókusz hírügynökség értesülései szerint a jelenség nem egyedülálló – az elmúlt időben megnövekedett a rosszabb minőségű élelmiszerek behozatala külföldről. A görög lakosság rá van kényszerülve az olcsóbb, de egészségtelenebb ételekre és alapanyagokra.

Mi marad a görögöknek? Tüntetések, tiltakozások és egyre komorabb életkilátások – itt tart ma 2012-ben Görögország. (kitekinto.hu)