Az Egyesült Államok további szankciókat vezet be Szíriával szemben és a távozásra kényszerítése érdekében fokozza a nyomást Bassár el-Aszad elnök kormányára, de a szíriai válság megoldható külső katonai beavatkozás nélkül is - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök az NBC televízió hétfő reggeli műsora számára adott interjújában.

"Úgy gondolom, hogy számunkra nagyon fontos ezt megpróbálni anélkül megoldani, hogy külső katonai beavatkozáshoz folyamodnánk. És azt hiszem, hogy ez lehetséges" - jelentette ki az amerikai elnök az NBC Today című műsorában.

Obama szerint nem minden helyzet engedi meg az olyan típusú katonai beavatkozást, amilyet az Egyesült Államok és szövetségesei Líbia ellen alkalmaztak, s amely Moammer Kadhafi eltávolításához vezetett. Hangsúlyozta, hogy Szíriával kapcsolatban lehetséges a tárgyalásos rendezés, de ugyanakkor Washington "hajthatatlan" abban a követelésében, hogy Aszad mondjon le a hatalomról.

Ugyanebben az NBC-interjúban Obama úgy fogalmazott: nem hiszi, hogy Izrael meghozta már a döntést azzal kapcsolatban, hogy "mit kell tennie" az iráni atomprogrammal kapcsolatban, vagyis az elnök szerint még nem született meg a végső elhatározás Irán megtámadásával kapcsolatban.

Mint mondta, az Egyesült Államok "nagyon jó becsléssel" rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy meddig jutott el Irán az urándúsítás terén, viszont vannak bizonyos nehézségei az iszlám köztársaságon belüli politikai dinamika feltérképezésében.

"Vajon ismerjük az Iránon belüli teljes dinamikát? Egyáltalán nem. Úgy gondolom, hogy a nehézségek egyike az, hogy Irán most sokkal inkább megosztott, mint korábban volt" - mondta az elnök. Obama szerint a legfelsőbb vezető, Hamenei ajatollah több alkalommal versenyre kelt Ahmadinezsád elnökkel és "kemény" feladat azt kideríteni, hogy melyik ügyben ki hozta meg a döntést.

Obama kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy vajon rendelkezik-e az amerikai haderő olyan bunkerromboló bombákkal, amelyek megsemmisíthetnék Irán föld alatti nukleáris létesítményeit. Csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy Washingtonban az elmúlt évek folyamán több részletes tervet is kidolgoztak a Perzsa-öböl térségével kapcsolatban, amelyeket az amerikai kormány szükség esetén kész alkalmazni.

Szíria haladékot kapott Oroszországtól

Daher Rashed, az Eötvös Loránd Tudományegyetem arab tanszékének tanársegédje szerint azzal, hogy nem sikerült a hétvégén elfogadni az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) határozatát Szíriáról, az ázsiai ország haladékot kapott Oroszországtól a belpolitikai helyzet rendezésére.

A szakértő hétfőn az MTI-nek úgy nyilatkozott, Oroszország azért vétózta meg a határozat elfogadását, mert komoly geostratégiai érdekei fűződnek Szíriához. Az orosz hadiflotta régóta a szíriai Tartúsz kikötőjében állomásozik, és ezt a fontos pozíciót Moszkva nem akarja elveszíteni, hiszen ez az egyetlen kikötő a Közel-Keleten, ahol orosz hadihajók vannak - mondta.

Kifejtette: az orosz vétót az is magyarázza, hogy Moszkvának jelentős bevétele származik abból, hogy fegyvereket ad el Szíriának. Ha az ENSZ által eredetileg tervezett határozat életbe lépett volna, fegyverembargót vezettek volna be Szíria ellen - mutatott rá. Hozzátette: igaz, ha a jelenlegi damaszkuszi rezsim megdőlne, a következő rendszernek is szüksége lenne fegyverekre, de egyáltalán nem biztos, hogy azokat szintén Oroszországtól akarná beszerezni.

A határozat módosított szövegtervezetéből, amelyről a hét végén szavaztak a BT-ben, végül kimaradt az a bekezdés, amely felszólítja az ENSZ-tagállamokat, hogy akadályozzák meg a Szíriába irányuló fegyverszállításokat.

Oroszország mindenképpen meg akarja őrizni erős helyzetét a térségben, és nem akarja ugyanazt a hibát elkövetni, mint tavaly Líbia esetében: akkor Moammer Kadhafi hatalmának megdöntése után Moszkva pozíciója megrendült az észak-afrikai országban - idézte fel.

Azzal kapcsolatban, hogy Kína ugyancsak megvétózta a BT határozatát, a szakértő kiemelte: Peking közel-keleti érdekei nem egyeznek meg az Egyesült Államok és Nyugat-Európa érdekeivel, a határozat elfogadásának megakadályozásával alapvetően "Oroszországot követte".

Az Arab Liga országai is "csalódottak", beleértve az utca emberét, amiért Oroszország és Kína meghiúsította a határozat elfogadását - mondta, hozzáfűzve, az arab országok közül szinte csak az iraki kormány üdvözölte a fejleményeket. A libanoni kormány egyelőre igyekszik nem állást foglalni, a lakosság pedig megosztott a kérdésben.

Daher Rashed úgy látja, elképzelhető, hogy Szíria most megpróbálja minél gyorsabban és "nagy véráldozatok" árán elfojtani a felkelést, de nem valószínű, hogy ez sikerülhet. Sokkal inkább a jelenlegi helyzet ígérkezik tartósnak - mondta, megjegyezve: hétfőn is 73 ember halt meg a kormánycsapatok által indított hadműveletekben, többségük a Homsz városa elleni támadásban.

Lehetséges, hogy a nyugati országok létrehoznak egy szövetséget a szíriai nép támogatására, de elég valószínűnek tűnik, hogy Oroszország előbb-utóbb "meghátrál", és nem akadályozza tovább a Damaszkusz elleni fellépést - hangsúlyozta a szakértő.

A hétvégén meghiúsult a damaszkuszi kormányzat elszigetelésére az ENSZ BT-ben tett kísérlet - Oroszország és Kína szombaton megvétózta azt a határozati javaslatot, amely elítélte Bassár el-Aszad rendszerét, és a hatalom átvételére biztatta az ellenzéket.

Kevéssel a Nagy-Britannia és Franciaország által előterjesztett, s a nyugati és arab országok által támogatott javaslatról tartott szavazás előtt Barack Obama amerikai elnök azonnali lemondásra szólította fel Aszadot, és sürgette a világszervezetet, hogy tegyen lépéseket a szíriai rezsim "könyörtelen kegyetlensége" ellen.

Moszkva később bejelentette, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Szíriába utazik kedden, hogy Bassár el-Aszad elnökkel tárgyaljon.  (stop.hu)