Múlt szombaton, 82 éves korában elhunyt José Luis Álvarez Enparantza, ismertebb nevén Txillardegi, a kortárs baszk kultúra kiemelkedő alakja, aki egyben az ETA egyik alapítója is volt.

Amellett,hogy Txillardegit a modern baszk regény megteremtőjeként tartják számon, a baszknyelv védelméért és egységesítéséért tett erőfeszítései miatt nyelvészeti munkássága is különösen jelentős. Politikai okok miatt a Franco-korszak alatt többször börtönbekerült, később pedig franciaországi száműzetésbe vonult. Az ETA baszk szeparatista szervezet egyik alapítója, továbbá a baszk radikális baloldal meghatározó politikusa volt egészen a halálát megelőző utolsó évekig. A spanyol és a baszk napilapok radikális politikai nézetei miatt eltérő hangsúlyozással és terjedelemben, de kivétel nélkül beszámoltak a nagy formátumú akadémikus és politikus halálhíréről.

José Luis Álvarez Enparantza Txillardegi 1929-ben született San Sebastiánban. Később Bilbaóban folytatott mérnöki tanulmányai alatt kezdett el közeledni a baszk nacionalista mozgalmakhoz, a Franco-diktatúra politikai üldöztetése nyomán pedig többször börtönbe is került emiatt.

1957-ben jelent meg Leturiaren egunkari ezkutua (jelentése: Leturia elrejtett újságja) című könyve, amelyet a baszk irodalom első modern regényeként tartanak számon. Szakítva a korábbi kosztumbrista hagyományokkal, Txillardegi műve irányt mutatott a baszk irodalom számára a XX. század második felében. Annak ellenére, hogy viszonylag későn tanult meg baszkul, nyelvészeti tevékenysége úgyszintén jelentős. Párizsi száműzetése idején nyelvészetből doktorált, az Euskaltzaindia, a baszk nyelvi akadémia tagjaként pedig nagy szerepet játszott a dialektusoktól tagolt baszk nyelv egységének megteremtésében.

Kulturális szerepe mellett Txillardegi politikai befolyása is jelentős, többen a baszk nacionalizmus egyik atyjának tekintik. Az 1950-es évek elején alapító tagja volt az Ekin nevű ifjúsági politikai körnek, majd 1958-ban az ETA (Euskadi Ta Askatasuna) szeparatista szervezetnek.

Az ETA elnevezés, amelynek jelentése Baszkföld és Szabadság, szintén az ő nevéhez köthető, ám alig tíz évvel a megalakulást követően kilépett és elhatárolódott a szervezettől. Intenzív politikai tevékenységének második nagy korszaka a spanyol demokrácia beköszöntének idején kezdődött. 1978-ben részt vett a baszk radikális párt, a Herri Batasuna megalapításában, amelynek soraiban képviselői mandátumot is szerzett, később pedig az Aralar párt tagja lett. José Luis Álvarez Enparantza Txillardegi a XX. századi baszk kultúra és politika egyik legkiemelkedőbb alakja volt. (kitekinto.hu)