Az előző amerikai kormány idején túl nagy hangsúlyt kapott a terrorizmus, de az új védelmi stratégia a helyi értékén fogja kezelni ezt a biztonsági kihívást - mondta Tálas Péter, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet (SVKI) igazgatója pénteken.

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója rámutatott, hogy a terrorizmus nem kezelhető mindenki számára egyformán fontos kihívásként, hiszen a 2004 és 2011 között elkövetett terrorcselekmények több mint fele Irakra, Afganisztánra és Pakisztánra korlátozódik.

Barack Obama amerikai elnök és Leon Panetta védelmi miniszter csütörtökön a Pentagonban ismertette az új amerikai védelmi stratégia alapvetését, amely szerint elég, ha az Egyesült Államok hadereje képes megnyerni egy háborút, s eközben, egy másik konfliktusban, el tudja rettenteni ellenfelét céljai megvalósításától. A bejelentés elmozdulást jelent az elmúlt évtizedek amerikai védelmi doktrínájához képest, amelynek értelmében Washingtonnak képesnek kellett lennie két különböző hadszíntéren folytatott háború egyidejű megvívására és megnyerésére.

Az SVKI igazgatója szerint indokolt volt a korábbi védelmi stratégia felülvizsgálata, mert megváltozott a háborúk jellege és a biztonsági környezet, a gazdasági válság anyagi korlátokat állít minden ország elé, illetve módosultak Washington politikai érdekei is. Tálas Péter szerint az új típusú, a rezsim megdöntése után még évekig elhúzódó háborúk világában meglehetősen nehéz két fronton helytállni, ahogy ezt az iraki és afganisztáni háború anyagi és emberáldozatai mutatják. A szakértő kiemelte, hogy csak az iraki háború mindent egybevetve 2-4 trillió dollárba került, ami több, mint az Egyesült Államok egyéves adóbevétele, nagy részét kölcsönből finanszírozták.

Az új védelmi stratégia értelmében az Egyesült Államok növeli katonai jelenlétét az ázsiai-csendes-óceáni térségben, és csökkenti Európában. A kutató szerint ez teljesen érhető, hiszen Washington számára világhatalmi szempontból a földrajzilag is közelebb található Ázsiában történnek a Kína felemelkedéséhez hasonló stratégiai mozgások. Tálas Péter úgy látja, hogy emellett továbbra is fontos, bár csökkenő szerepe lesz a Közel-Keletnek, ahol különösen a szövetséges Izrael közelében található Egyiptom és Szíria számíthat az amerikaiak élénkebb érdeklődésére.

Európai szempontból az SVKI igazgatója arra számít, hogy a megváltozott fenyegetésekhez igazítják a katonai jelenlétet, és néhány eszközt kivonnak, míg másokat - így a rakétavédelmi pajzshoz szükséges felszereléseket - telepítenek. Mivel Európa az Egyesült Államok szövetségese, és az utolsó fegyveres konfliktus a délszláv háborúval véget ért, nem játszik kiemelt szerepet az új stratégiában. A térségben az egyetemi oktató véleménye szerint az lehet még érdekes kérdés, hogy miként értékeli Washington a NATO szerepét, és erősíteni akarja-e az észak-atlanti szövetséget.

Az új irányvonalnak - mondta a kutató - szakítania kell az előző kormány egypólusú világról alkotott elképzeléseivel, és tudomásul kell vennie, hogy az Oroszországhoz, Indiához, Kínához, Törökországhoz, Izraelhez vagy Iránhoz hasonló regionális hatalmaknak megvan a saját lehetőségük és felelősségük közvetlen biztonsági környezetük alakításában. Tálas Péter szerint nem várható el, hogy az Egyesült Államok egyedül oldja meg a nemzetközi problémákat.

Barack Obama szerint a stratégia átalakításában a fő hangsúlyt a terrorelhárítás, a nukleáris elrettentés fenntartása, az Egyesült Államok területének védelme, valamint "bármely lehetséges ellenfél agressziójának elrettentése és leküzdése" kapta. Leon Panetta hangsúlyozta, hogy az új katonai stratégia mindazonáltal garantálja a különleges műveleti erőkre, az új hírszerzési technológiákra, a kibernetikai és robotberendezésekre fordított befektetéseket.

Az amerikai vezetők nem részletezték, hogy mely területeken terveznek kiadáscsökkentést, de az Obama-kormány korábban bejelentette, hogy tíz év alatt 489 milliárd dollárral áll majd kevesebb a Pentagon rendelkezésére, ezt 2013-tól további 500 milliárdnyi lefaragás követi majd, ha kongresszusi pártoknak addig nem sikerül megállapodniuk a szövetségi költségvetésben végrehajtandó alternatív megszorításokról. A The New York Times csütörtöki száma szerint az amerikai hadsereg létszámát a jelenlegi tervszámok alá, mintegy 490 ezerre csökkentik majd az elkövetkező évtized során, ugyanakkor az Egyesült Államok egyet sem fog feladni 11 repülőgép-hordozójából. (stop.hu)