Legalább hét uniós tagállam jelentősen lefaragná azt az összeget, amelyet az Európai Bizottság javasolt az uniós költségvetés 2014 és 2020 közötti finanszírozására, miközben a kormányok többsége jó kiindulópontnak tartja a vitához a javaslatot. Az általános ügyek tanácsa pénteken tartott átfogó vitát a következő többéves pénzügyi keretről.

Az általános ügyek tanácsának pénteki vitája is megerősítette, hogy továbbra is széles szakadék tátong a tagállamok között az Európai Unió jövőbeni finanszírozását illetően. A dán elnökség által rendezett pénteki vitán a közös költségvetés hét nettó befizetője elfogadhatatlannak nevezte az Európai Bizottság javaslatát a következő, 2014 és 2020 közötti pénzügyi keretre és jelentősen megkurtítaná a kiadások Brüsszel által javasolt mértékét.

Guido Westerwelle, német külügyminiszter a nyilvános vitán a Bizottság által a pénzügyi kötelezettségvállalásként hét évre ajánlott összeg 100 milliárd euróval való csökkentését indítványozta és hozzátette, hogy a Bizottság elképzelésével szemben folyó áron, és nem a 2011-es árakon kell kiszámolni a forrásokat. A német pozíciót támogatásáról biztosította a brit, a holland, a finn, a svéd és valamivel kevésbé hangsúlyosan a francia delegáció is.

A Bizottság júliusi javaslata szerint 2014 és 2020 között 1025 milliárd eurót (a nemzeti összjövedelem, GNI 1,05 százalékát) kellene biztosítani a pénzügyi kötelezettségvállalás szintjén az Európai Unió finanszírozására, a német igény tehát közel 10 százalékos vágást jelentene. Ehhez még hozzáadódik, hogy a németek folyó áron, és nem a 2011-es árakon szeretnék számolni a forrásokat, ahogyan az a Bizottság javaslatában szerepel.

A nettó befizetőkkel szemben ugyanakkor számszerűleg többségben vannak azok a tagállamok, amelyek vagy keveslik az Európai Bizottság által javasolt uniós kiadásokat, vagy az általános gazdasági és pénzügyi helyzetre való tekintettel reálisnak tartják azt és így jó kiindulópontnak a tárgyalásokhoz.

A vitán különösen kiütközött a kohéziós országok és a fejlettebb államok közötti nézeteltérés a kohéziós politika jövőbeni finanszírozásáról. Az előbbi „klub” tagjai a jövőben is erős regionális politikában gondolkodnak, mert szerintük fontos szerepet játszhat a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez szükséges beruházásokban. Több nettó befizető ország ugyanakkor csökkentené a felzárkóztatásra fordított összegeket és inkább a felhasználás hatékonyságának javítására összpontosítana. A német külügyminiszter saját, német példákat említve indokolhatatlannak nevezte, hogy a kohéziós pénzekből wellness-központokat és „romantika szállókat” finanszírozzanak. A közös agrárpolitikai kiadások minimum szinten tartását szorgalmazó Párizs is elsősorban a regionális politikán spórolna.

A magyar külügyminiszter felszólalásában világossá tette, hogy Budapest nem ért egyet azzal a megközelítéssel, hogy előbb megszabják a kiadások felső határát, és ehhez igazítsák hozzá a politikákat. Ez a módszer nem segíti elő a kompromisszumok megtalálását – közölte.

Martonyi János szerint a 2014 és 2020 közötti kiadások Bizottság által javasolt főösszege nem csökkenhet tovább és 2011-es árakon kell számolni a kiadásokat. Úgy vélte, hogy a közös agrárpolitikát és a kohéziós politikát erős és integrált politikaként kell megőrizni. Bírálta, hogy a Bizottság javaslata magyar megítélés szerint jelentős mértékben csökkenti a kohéziós politikából a legszegényebb régiókra fordított forrásokat. Azt is megismételte, hogy a felzárkóztatási támogatások új felső határával Magyarország forrásai csökkennének a legnagyobb mértékben a jelenlegi pénzügyi időszakhoz képest. Fontosnak nevezte egyúttal, hogy a KAP költségvetése ne csökkenjen. (kitekinto.hu)