Chile a napokban nem mindennapi küzdelmet volt kénytelen vívni a természettel - és az emberi felelőtlenséggel. Miközben egy gyújtogatás miatt az ország déli része lángokba borult, addig északon vulkánkitörés várható. Sikerül-e úrrá lenni a helyzeten, és megmenteni a természeti értékeket? És hogy kerül ki ebből a szituációból az egyre népszerűtlenebb chilei elnök? Cikkünk ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Aktívan indul a chilei újév

A szokottnál is hevesebben kezdődött az újév Chile számára. Csak, hogy jól induljon a 2012-es esztendő, bejelentették, hogy válság ide vagy oda, a chilei gazdasági növekedés négy százalékkal bővült a tavalyi évben 2010-hez képest. Időközben azonban a dél-amerikai ország már a második frontot nyitotta meg a természet elleni küzdelemben.

Az események láncolata december 27-ig vezet vissza minket, amikor súlyos erdőtűz kezdett pusztítani Chile déli, patagóniai részén. A lángok összesen 5700 hektár területen pusztítottak, sőt, elértek két nemzeti parkot is (egyikük a Torres del Paine Nemzeti Park). Az érintett területről a hatóságok 700 turistát evakuáltak, és a tűzoltóság fokozott erőbedobással igyekezett megfékezni a tűz továbbterjedését, munkájukat azonban nagyban nehezítette az országrészben egyébként normális erős szél is.

A kialakult helyzetre azonban igen hamar már országos szinten is lépni kellett, mivel a szél következtében majdnem 3000 hektárral nagyobb területre terjedtek át a lángok. Ekkora terület veszélyeztetettsége már a fővárosban, Santiago de Chilében is cselekvésre késztette a politikusokat.

Pińerának talán jól jöhet

Az élet azonban Chilében is kiszámíthatatlan, hiszen a katasztrófa egy embernek tulajdonképpen jól jöhet: az elnöknek. Sebastián Pińera népszerűségi indexe ugyanis az utóbbi időkben szinte a padlót súrolja éppen csak 23 százalékkal. A közvéleménykutató (Centro de Estudios Públicos) állítása szerint az elmúlt hónapban újabb három százalékkal lett népszerűtlenebb az elnök a chilei választópolgárok szemében. Pińera a San José-i bánya mélyén rekedt 33 chilei bányász megmentése idején volt a legelfogadottabb a lakosság szemében, akkor 63 százalékuk szavazott volna rá.

Most azonban a helyzet a számok alapján koránt sincs így, amihez köze lehet az időközben kirobbant diáklázadásoknak is, amelyek meghátrálásra kényszerítették a kormányzatot. Így az elnöknek egy ilyen vészhelyzetben nyílik leginkább lehetősége arra, hogy bebizonyítsa rátermettségét és szimpatikusabbá váljék a szavazók körében.

Noha könnyen lehet, hogy ez a forgatókönyv is lejátszódott Pińera fejében, érthető módon nem ez volt a kizárólagos oka a gyors elnöki fellépésnek. Az erdőtüzek maguk súlyosbították a körülményeket olyannyira, hogy a szomszédos Argentínán kívül segítséget küldött az Egyesült Államok, de a Csendes-óceán túlpartjáról az ausztrálok is. Az elnök rögtön két dolgot is meglépett: első körben katasztrófa- sújtotta övezetté nyilvánította Patagóniát, és azonnal hatállyal menesztette a szabadságáról éppen csak visszatért környezetvédelmi miniszterét. Szükség is volt a kényszerintézkedésekre, mivel szilveszter napján már arról szóltak a hírek, hogy a december 27-én kezdődött katasztrófa kezdete óta 11 ezer hektárra nőtt a leégett erdők területe.

A lángok nem maguktól lobbantak fel

Az események rendkívül fontos pontja volt az a bejelentés, amely szerint a Magallanes régió rendőrségének és egyéb nyomozati hatóságainak munkája eredményeként Juan Meléndez azt állította, hogy elfogtak egy 23 éves, izraeli állampolgárságú személyt. Roter Singert azzal gyanúsítják, hogy gyújtogatásai miatt harapóztak el a lángok Chile déli részén, így ő a felelős a katasztrófáért. Az izraeli már mindezek miatt sem számíthat túl sok jóra, sorsa azonban tovább nehezült, mivel a Nemzeti Katasztrófavédelmi Hivatal (Oficina Nacional de Emergencia, ONEMI) előrejelzése szerint a rossz időjárási körülmények továbbra is akadályát képezték a levegőből történő tűzoltásnak – azaz a lángokat csak nehezebben, és több idő alatt tudták visszaszorítani a zömmel hazai és argentin egységekből álló tűzoltók. Ez azzal járt, hogy a lángoknak már hat halálos áldozata lett, és a két nemzeti parkon túl egy város, a Santiagótól 700 kilométerre délre fekvő Carahue is veszélybe került.

Singer elfogása kiverte a biztosítékot a közvéleménynél, és ez újabb erélyes fellépésre sarkallta Pińera elnököt. E hét csütörtökön a több mint 60 helyről jelentett tűzesetek miatt a kormányzat felhatalmazást adott az antiterrorista törvény megalkotására. A komolyan hangzó jogszabály mindazok ellen szól, akik „megbízható információk alapján” gyanúsnak minősülnek vagy nemzetközi léptékű bűncselekmény vagy a jelenlegihez hasonló egyéb, az ország életét felborító vészhelyzet okozásában.

Ha az erdőtűz még nem lenne elég...

A természet sajnos továbbra sem nyugszik, a már említett ONEMI az ország északi részére adott ki sárga riasztást. Az ok most talán még súlyosabb: a San Pedro de Atacama környékén elterülő Láscar vulkán működése az utóbbi pár napban látványosan  megélénkült és fennáll a veszélye egy esetleges vulkánkitörésnek.

Az északi, sivatagi régió legnagyobb városának, Antofagastának az illetékes hatóságai folyamatosan figyelemmel követik a vulkáni aktivitást, hogy szükség esetén minél rövidebb időn belül evakuálni tudják a helyi lakosságot.

 Erre a készültségre két okból is szükség van: egyrészt Chile hosszan elnyúló területe az egész Csendes-óceán körül húzódó vulkáni ív mentén fekszik (ide tartozik többek között Japán egésze, a Kamcsatka-félsziget és az Andok teljes vonulata), így bármikor lehet számítani egy vulkán újbóli feléledésére. Másfelől maga a Láscar tipikusan az a vulkán, amely épp aktív korszakát éli, hiszen csupán pár éve, 1993-ban tört ki utoljára – tehát nem egy szunnyadó tűzhányóról van szó.

Az élet lassan visszatér a rendes kerékvágásba

Amíg az ország északi részén újabb veszélyre készülnek, addig délen lassan normalizálódik a helyzet. Az elnök szerdán jelentette be, hogy a Torres del Paine Nemzeti Park legnagyobb részét (mintegy 80 százalékát) újra megnyitják a látogatók előtt. Ez körülbelül szézezer hektárnyi épen maradt területet jelent, amelyet nem értek el a lángok. A park területének így is 14 ezer hektárnyi része égett le, ami súlyos környezeti kárt jelent az ország számára.

A döntést természtesen konzultáció előzte meg. A hatóságok arról tájékoztatták Pińerát, hogy a még mindig izzó tűzfészkek közül hatot már teljesen uralnak, a maradék két gócpontot pedig folyamatosan vonják ellenőrzésük alá. Így gyakorlatilag elhárult a veszélye annak, hogy az újra megnyitott parkra a lángok megint átterjedjenek.

A park megnyitása azért is fontos a chileiek számára, mivel olyan környezetben fekszik, amely szépsége folytán rengeteg látogatót vonz. Az UNESCO által is védett területté nyilvánított nemzeti parkot évente mintegy 130 ezren keresik fel, zömmel Európából. A nemzeti park személyzetének ezzel önmagában még természetesen nincs problémája, azzal viszont már igen, hogy nem tudják őket állandóan szemmel tartani és ellenőrizni a nap 24 órájában.

Fontos a megelőzés

Azonban, hogy az ehhez hasonló sajnálatos esetek ne fordulhassanak elő még egyszer, további óvintézkedésekre lesz szükség. Hat éve, 2005-ben ugyanis már történt egy hasonlóan komoly tűz a parkban, akkor egy óvatlan turista gyújtott fel több, mint 16 ezer hektárt.

A megelőzésre az elnök is vevő, és utasította mezőgazdasági és új környezetvédelmi miniszterét, hogy utazzanak a patagóniai régióba, és tájékozódjanak a helyzetről, valamint segítsék elő a minél teljesebb helyreállítást. Ezen túlmenően a térségben állomásozó katonák számát felemelik 450 főre, akiknek az lesz a feladata, hogy kiszűrjék azokat a gyanús turistákat és egyéb polgári személyeket, akik potenciálisan a mostanihoz hasonló kárt tudnak okozni tevékenységükkel a jövőben.

A katonák jelenlétének fokozását Pińera egyébként az erősödő kritikák miatt rendelte el. Az Környezeti Akciócsoport (Acción Ecológica) nevű szervezet ugyanis egyenesen "nemzeti szégyennek" nevezte azt, hogy az országnak csupán 25 katonája állomásozott a térségben akkor, amikor még Argentínától kellett kérni további 23 fegyverest, hogy az eseményeket egyáltalán kontrollálni tudják Patagóniában. Emellett a csoport vezetője, Luis Mariano Rendón felhívta a figyelmet arra is, hogy a kormányzat eddig nem adott kellően erélyes válaszokat az ehhez hasonló gyújtogatások megelőzése érdekében.

Védett növények és állatok

A Torres del Paine Nemzeti Park nem véletlenül került fel az UNESCO védett területeken tartalmazó listájára. A parkban él többek között a dél-andoki szarvas (vagy helyi nevén huemul), amely veszélyeztetett fajnak minősül, mivel populációja egész Chilében alig haladja meg a 2000 egyedet. Noha az utóbbi 10 évben újabb 20 újszülött szarvas jött a világra, ehhez a szerény növekedéshez azonban az szükségeltetik, hogy zavartalanul tudjanak élni a park egész területén - és a turisták ne gyújtsák rájuk azt. Ilyenkor felértékelődik, hogy mennyire mozgékonyak és mennyire tudnak elmenekülni a lángok elől. Még ha ez a parkban élő nandukkal és vadlámákkal (guanacók) együtt elvileg nem is okoz problémát, az már bajos lehet, hogy az előbb említettekhez hasonlóan a park személyzete kevés egy ilyen óriási terület folyamatos megfigyeléséhez. Egyszerre kellene figyelni a turistákra és nyomon követni a vadon élő populációt, valamint a két rendelkezésre álló helikopterrel a magasból kiszúrni az esetleges tűzfészkeket.

Az állatok mellett a növényvilág is rendkívül változatos a parkban. A terület négy százalékán él a ńire nevű alacsonyra növő fácska, amely csak itt, Dél-Amerika ezen részén őshonos és alkot erdőket. Egyébként a park növényzete sem egységes, hiszen erdők csak a 30 százalékát borítják, a maradék kétharmadnyi részen füves pusztaság váltja azt, amely az állatok számára kiváló legelőként is funkcionál. Ezért ha erdős területet érnek el a lángok, az azért is baj, mert kevés van belőlük, és azért is, mert ezek a fák legalább 70 év alatt nőnek meg ugyanekkorára a patagóniai zord éghajlaton. A hely fontosságát hangsúlyozza továbbá, hogy Chile ezen részének körülbelül felét minősítették nemzeti parkká.

Az egyéb tényezők mellett tehát a természet megóvása is oka annak, hogy minél inkább igyekezzenek megvédeni a Torres del Paine-hez hasonló parkokat, hiszen ez az a közös örökség, amelyet minden chilei továbbadhat a következő generációnak. (kitekinto.hu)