Nehéz időszak előtt áll a Polgárok Bulgária Európai Fejlődésért (GERB) kormány. Bulgáriában egyre sürgetőbb problémák várnak megoldásra – a cigány kisebbség integrálása, a nemzeti energiapolitika újraértelmezése, új munkahelyek teremtése és az igazságügy teljes reformja. Az október 23-án esedékes helyhatósági- és államfőválasztást követően lehet csak lényegi változásokra számítani. Bulgária útelágazás előtt áll- hogyan tovább?

Tüntetések

A szűnni nem kívánó tüntetéssorozat, mely a múlt heti etnikai összecsapások után alakult ki, a legégetőbb probléma jelenleg az országban, október 2-án közel 5000 fő tüntetett Plovdiv központi terén. A többnyire futballszurkolókból és egyetemistákból szerveződött tömeg a nemzetközi visszhangot kiváltó katunicai gázolási ügy miatt tiltakozott.

A tömeg óriási transzparenst állított fel, melyen a "Nem fogjuk elfelejteni, nem fogjuk megbocsátani" szlogen állt. Ezzel a Plovdiv külső kerületének számító Sztolipinovo cigánygettó lakóinak üzentek. Párhuzamosan ezzel a tüntetéssel csendes gyülekezést szerveztek az "Adzsiszan mahala" negyedben, ahol cigány résztvevők "Békét, biztonságot és Bulgária mindannyiunk otthona" felirattal állítottak fel transzparenseket.

A központi téren összegyűlt tömeg petíciót fogadott el, melyben Borisz Velcsev főügyész azonnali lemondását követelte, valamint a teljes szociális rendszer átalakítását. Sok bolgár lakos nehezteli a cigányok szociális segélyekből történő eltartását, akik között a legmagasabb a munkanélküliség és az analfabetizmus. Egy felmérés alapján a cigány családok többsége csak a szociális segélyek miatt küldi iskolába gyerekeit. A tüntetők elképzelései szerint, Magyarországhoz hasonlóan, a szociális segélyeket munkavégzéshez kellene kötni.

Újabb incidensre is sor került, 20-30 cigány megtámadott egy bolgár családot Szófiában. A családtagok saját házukban fogtak el egy 16 éves cigány betörőt, de mielőtt kiérkezhetett volna a rendőrség a helyszínre, a betörő családja elégtételért ment a házba.

A család szerencséjére nem történt halálos baleset, de mindegyikük súlyosan megsérült, a rendőrség négy büntetett előéletű cigányt tartóztatott le, köztük a fiatal betörőt.

Katunicában sem csillapodnak a kedélyek, a helyi lakosok szerint Kiril Ráskov a fő vádlott,  ismertebb nevén "Kiro cár" unokái ugyanis jelenlétükkel provokálják az ott élőket. Egyikük ellen országos elfogatóparancsot adtak ki gyilkosság előkészítésének vádjával. Jelentős számú rendőralakulatok tartják fenn a látszólagos békét a településen – a Belügyminisztérium szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a rendőrök távozása után újabb összecsapásokra kerülhet sor.

Munkanélküliség

Az ország fejlődésének egyik komoly hátráltató tényezője az egyre növekvő munkanélküliség, melynek szintje augusztusban elérte az aktív munkaképes lakosság 11,7 százalékát. A Eurostat adatai alapján csak Görögországban növekszik gyorsabban a munkanélküliek száma az Európai Unióban. A 27 tagállam közül 16-ban csökkent, 10-ben pedig nőtt a mutató. Totju Mladenov munkaügyi miniszter megpróbálta mentegetni a helyzetet azzal érvelve, hogy a munkaügyi irodákban a lakosság 9,5 százaléka regisztrálta magát.

Miben is rejlik a gazdasági válság óta mért példátlanul magas munkanélküliség oka? A gazdasági növekedés várt szintjének elmaradása miatt a kormány nem tehetett mást, mint hogy emelte a magánszektor addig rendkívül alacsony adóterheit. A szakértők szerint ez kedvezőtlenül hatott a külföldi befektetők számának alakulására és nem ösztönzi őket az új munkahelyek teremtésére. Nagy szükség lenne a külföldi tőke bulgáriai beáramlására, ugyanis nagyon magas a munkanélküliség a frissen diplomázott fiatalok körében.

A Bolgár Kereskedelmi Kamara legfrissebb felmérése alapján a magánszektor vállalatainak több mint a fele nem fogja emelni a fizetések szintjét 2012-ben. A fiskális adatok azonban kifejezetten kecsegtetőek – a Pénzügyminisztérium szerint az államháztartási hiány augusztusban elérte az egy százalékos szintet, így tartani lehet az év elején prognosztizált 1,5 százalékos deficitet.

Másik aggasztó hír, hogy a Eurostat felmérése alapján Bulgáriában van a legtöbb olyan kis-és középvállalkozás, akiktől megtagadták a banki hitelt jövőbeni befektetéseikhez. A banki hitelhez folyamodó KKV-k 35,5 százaléka nem jutott kölcsönhöz.

Energiapolitika

Az október 1-én összehívott Konzultációs Nemzetbiztonsági Tanács (KSzNSz) inkább csak szavakban volt határozott, mint sem tettekben. Georgi Parvanov államfő a bűnözést emelte ki, mint súlyos nemzetbiztonsági veszélyt. „Azon személyek, akik három vagy annál több felfüggesztett börtönbüntetéssel rendelkeznek, külön listára fognak kerülni – rájuk a legsúlyosabb ítéleteket kell kiszabni”. A tanács összehívásának elsődleges kiváltó oka természetesen a több napja zajló tüntetések sorozata volt – a miniszterelnök, az államfő és több miniszter részvételével megszervezett ülésen értékelték a kialakult társadalmi helyzetet és a rendőrség munkáját.  Egyetértés volt afelől, hogy az ügy kirobbanásakor nem volt kielégítő a rendvédelmi erők munkája, de a tüntetések kordában tartásánál már teljesítették az elvárható szintet.

A várakozásokkal ellentétben nem érintették a belenei atomerőmű kérdését a tanácskozáson az ország vezetői. Az orosz Roszatom igazgatóhelyettese az Interfaxnak adott interjújában kijelentette, hogy Oroszország hajlandó lenne hitelből finanszírozni a közel 20 éve húzódó építkezést, ha a későbbi bevételekből visszafizetné Szófia a hitelt. Szergej Kirijenko, a Roszatom igazgatója 2010-ben ugyanezzel az ajánlattal állt elő, de akkor a bolgár fél kihátrált a megegyezésből. "Mi megvásárolnánk az atomerőmű 100 százalékát, de ebbe nem menne bele a bolgár kormány" – Kirijenko ezért az erőmű 40 százalékának a megvételét látná reálisnak orosz részről.

A belenei misztériumról korábbi cikkünkben már irtunk, azóta kétszer is elhalasztották (befagyasztották) a végső döntést, legutóbb éppen szeptember 30-án. A számszerinti 14-ik halasztáskor mindössze arról döntöttek, hogy legközelebb csak 2012. március 31-én fognak tárgyalni arról, hogy épül-e az erőmű vagy sem. Egyes hírek szerint Szófia és Moszkva közös projektvállalatot kíván létrehozni jövő év áprilisában, de jelenleg két lehetőség áll Bulgária előtt. Kirijenko ajánlatán kívül még más külföldi részvényeseket is kereshetnek, akik bekapcsolódhatnának a projektbe, kellő részesedés fejében. (kitekinto.hu)