A parlament alsóháza nagy többséggel szavazta meg az Angela Merkel kancellár vezette konzervatív-liberális koalíció erre vonatkozó határozatát, amely kimondja, hogy Németország legkésőbb 2022-ig fokozatosan bezárja atomerőműveit. Az ellenzéki szociáldemokraták és az  erőművek ellen évtizedek óta a legkövetkezetesebben harcoló Zöldek pártja a kormányjavaslat mellett adta le szavazatát, egyedül a Baloldal pártja volt ellene.

A határozat kimondja, hogy a 17 német nukleáris erőművet legkésőbb 2022-ig leállítják. Ténylegesen azonban már csak kilenc erőmű bezárása van hátra, a kormány ugyanis a nyolc legrégebbi erőművet a Fukusimában történtek nyomán azonnali hatállyal bezárta, és azokat nem is indítják újra.

"Fukusima alapvetően megváltoztatta az atomerőművekkel kapcsolatos felfogásomat" - hangsúlyozta a határozatot indokolva Merkel kancellár, akinek kormánya néhány hónappal ezelőtt még az erőművek működési idejének átlagosan 14 évvel történő meghosszabbítása mellett döntött. A hirtelen irányváltáshoz hozzájárult az is, hogy Németországban rendkívüli módon felerősödtek az atomenergia alkalmazása elleni tüntetések, a kormánykoalíció támogatottsága pedig rohamosan csökkent.

Ez is magyarázta, hogy a konszenzus ellenére a szavazást éles vita előzte meg. Az ellenzéki képviselők úgy vélekedtek, hogy a kormány korábbi álláspontjának hirtelen módosításával elvesztette hitelét. Emlékeztettek arra, hogy Norbert Röttgen környezetvédelmi miniszter az erőművek működését meghosszabbítva tavaly ősszel energiapolitikai forradalomról beszélt, most pedig az erőművek bezárását ugyancsak forradalomként minősítette.

A szociáldemokraták és a Zöldek felhívták a figyelmet arra is, hogy a csütörtökön megszavazott határozat lényegében ugyanazt a célkitűzést tartalmazza, amelyet 10 évvel korábban az akkor hivatalban lévő, Gerhard Schröder kancellár által vezetett szociáldemokrata-zöld kormány határozott el.

A koalíció ezzel szemben azzal érvelt, hogy a Japánban történtek nyomán az elhatározott fordulat az egyetlen hiteles és egyben szükségszerű lépés volt. A kormány alapvető váltást hirdetett az energiaforrások terén, hangsúlyozva a megújuló energiára - szél, nap, biomassza - való áttérés szükségességét. Utalt arra is, hogy az energiaellátás biztonsága érdekében új gáz-, illetve szénerőművek építésére van szükség, és célul tűzte ki az energiatakarékosság erősítését is.

Röttgen azt hangoztatta, hogy a fordulat hatalmas esélyt jelent az ország, illetve a gazdaság számára.

A csütörtöki szavazás győztesei mindenekelőtt az ellenzéki Zöldek. A környezetvédelmet zászlajára tűző párt népszerűsége az elmúlt hónapokban rohamosan növekedett, és Németország második legtámogatottabb pártja lett.

A Zöldek, valamint a szociáldemokraták ebből kiindulva a parlamenti döntést az ellenzék diadalaként értékelték. Egyidejűleg bírálták a kormányt amiatt, hogy a megújuló energiaforrások részesedését nézetük szerint túl alacsonyan szabta meg. A koalíció szerint ugyanis 2020-ig a megújuló energiaforrásokra 35 százalékig kellene támaszkodni, az ellenzék viszont legkevesebb 40 százalékot sürget. Egyidejűleg - a Zöldekkel az élen - az új szénerőművek ellen van. Az atomenergia részesedése az energiaellátásban ma egyébként mintegy 30 százalékos Németországban.

A határozatban foglaltak megvalósítása elsősorban a finanszírozást illetően számos kérdést vet fel. Az atomerőműveket működtető legnagyobb német energetikai konszernek pedig már jelezték, hogy a parlamenti döntést az jogi utón - minden valószínűség szerint az alkotmánybíróságnál támadják meg. Szakértők arra is számítanak, hogy az áram ára legkevesebb 15-20 százalékkal emelkedni fog. (kitekinto.hu)