77,2 százalékos az igenek aránya az alkotmánymódosításra a szombaton tartott egyiptomi népszavazáson - jelentette be a választási bizottság.

Ez volt az első voksolás Egyiptomban azóta, hogy Hoszni Mubarak elnök február 11-én távozott a hatalomból és átadta jogköreit a hadseregnek. Az utóbbi fél évszázad alatt pedig ez volt az első szabad és tisztességes szavazás.

A vasárnap este bejelentett hivatalos végeredmény szerint a szavazásra jogosultak 41,9 százaléka, azaz 45 millióból 18,5 millió egyiptomi vett részt a referendumon. Az alkotmánymódosítást a szavazók 77,2 százaléka támogatta, 11,8 százaléka pedig ellenezte. Mivel a népszavazás érvényes és eredményes volt, megnyílt az út a hadsereg által kidolgozott a menetrend megvalósítása előtt, amelynek keretében a fegyveres erők fél éven belül visszaadják a hatalmat egy polgári kormányzatnak.

Az alkotmánymódosítás keretében hét cikket változtattak meg, egyet pedig töröltek alapvetően azzal a céllal, hogy korlátozzák, azaz kétszer négyéves időszakban maximálják az államfő hivatali idejét. Rögzítették azt is, hogy szükségállapot csak a parlament jóváhagyásával hirdethető ki, legfeljebb hat hónap időtartamra.

Az alaptörvény megváltoztatásának kérdése megosztotta a politikai erőket és a társadalmat. A Mubarak bukásához vezető tömegtüntetések szervezői - ifjúsági és demokráciapárti mozgalmak - úgy vélik, hogy a módosítás helyett új alkotmányt kellett volna alkotni, mert a módosított változat nem nyújt garanciákat az ország valódi demokratizálására.

A támogatók viszont azzal érveltek, hogy korlátozott jellegének dacára a módosított alkotmány lehetővé teszi a visszatérést a polgári kormányzáshoz, valamint a szabad és tisztességes parlamenti, illetve elnökválasztás megtartásához. Utóbbi két választás kulcsfontosságú, mivel az új parlament és államfő vezeti majd a nagyobb változásokhoz vezető folyamatot, ideértve egy új alkotmány kidolgozását.

A referendum megtartását elsősorban a korábban kormányzó Nemzeti Demokrata Párt és ellenzéke, a Muzulmán Testvériség támogatta, ami logikus döntés, hiszen e két politikai erő a legjobban szervezett, így könnyedén felkészülnek a választásokra. Vereséget jelent viszont az ifjúsági mozgalmaknak és olyan ismert politikai személyiségeknek, mint a Nobel-békedíjas Mohamed el-Baradei potenciális elnökjelölt és Amr Músza, az Arab Liga főtitkára. Mindazonáltal az ifjúsági mozgalmak vezetői első reagálásukban jelezték, hogy elfogadják a népszavazás eredményét, s megkezdik a felkészülést a választásokra.

Mivel a szavazók jóváhagyták az alkotmány módosításait, szeptember végén parlamenti választásokat tartanak. Ha a "nem" szavazatok győztek volna, akkor az országot irányító katonai tanács kiadott volna egy alkotmányos rendeletet, amely a parlamenti és elnökválasztásig átmeneti alaptörvényként funkcionált volna. Ez esetben a választásokat idén decemberben és 2012 elején rendezték volna meg. (stop.hu)