Medvegyev orosz elnök január 16-án nyújtotta be a Dumának azt a törvényjavaslatot, amely újra választhatóvá tenné a kormányzókat. Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése arra keresi a választ, hogy ez valós politikai liberalizációt jelent, vagy csupán a Kreml újabb, a jelenlegi status quo fenntartását szolgáló projektjének tekinthető.

A putyini hatalomkoncentráció egyik legfontosabb lépése a 2004-es beszláni túszdráma utáni politikai reformcsomag volt. Ekkor egyrészt ötről hét százalékra emelték a parlamentbe jutási küszöböt (ami végzetes csapásnak bizonyult az azóta is Dumán kívüli liberális Jabloko pártnak), másrészt eltörölték a kormányzók választhatóságát - kinevezésük elnöki jogkörré vált. A hivatalos érvelések szerint ezt a fokozódó terrorveszély tette szükségessé, továbbá az, hogy hatékonyabb legyen a föderális és a regionális politikai központok között az ország biztonságát szolgáló koordináció. Az intézkedés következtében a régiók, illetve a két szövetségi jelentőségű város, Moszkva és Szentpétervár élén a központi hatalom preferálta politikai vezetők jelentek meg, akik azonban nem minden esetben voltak képesek a társadalmi párbeszéd megteremtésére. Mindez az adminisztráció feletti társadalmi kontroll erodálódásához és a korrupció további növekedéséhez vezetett.

Medvegyev, aki 2004-ben tevékenyen részt vett a mechanizmus kidolgozásában és megvalósításában, elnökké választása óta többször utalt rá, hogy elképzelhetőnek tartja a kormányzók választhatóságának visszaállítását. A 2011. december 4-i parlamenti választásokat követő tömegtüntetések és a jogaikért egyre határozottabban kiállni képes orosz civil társadalom úgy tűnik, hogy képes volt hatást gyakorolni az ország politikai vezetésére: a korábbi, homályos ígéretek a tüntetéseket követően viszonylag hamar konkrét formát öltöttek. 

Vlagyimir Putyin miniszterelnök 2011. december 15-én egy televíziós műsorban vetette fel annak lehetőségét, hogy visszatérnek a kormányzók választásához. A miniszterelnök javaslatában ugyanakkor lett volna egy "elnöki szűrő": a pártok jelöltjeit az elnöknek jóvá kellett volna hagynia ahhoz, hogy indulhassanak a regionális választásokon. Medvegyev törvényjavaslata enyhített ezen és csupán fakultatív konzultációról ír elő. A regionális választásokon független jelöltek is indulhatnak, amennyiben összegyűjtik az ehhez szükséges mennyiségű ajánlószelvényt.

A törvényjavaslat ugyanakkor továbbra is erős jogköröket biztosít az elnöknek, aki azonnali hatállyal leválthatja a kormányzót, ha korrupciós ügyekre derül fény, illetve ha "kibékíthetetlen ellentétek" merülnek fel az elnök és a kormányzó között. A törvényjavaslat azonban nem rendelkezik arról, hogy mely szerv bírálhatja el az esetleges korrupciós ügyeket. Larissza Bricseva elnöki tanácsadó szerint nem vezetnek be új jogi mechanizmust az érintett ügyek kivizsgálására, de a leváltott kormányzónak lehetősége lesz utólag bírósághoz fordulnia. Az adott térség lakói maguk is indítványozhatják a kormányzó leváltását, de csak azt követően, hogy az kitöltötte ötéves ciklusának első évét.

A várhatóan idén májusban életbe lépő jogszabály tehát továbbra is megkerülhetetlen szerepet biztosít az elnöknek a kormányzók kinevezésében: beleegyezése nélkül a kormányzók politikai helyzete instabil lesz, mivel bármikor leválthatók.

Az új törvény kényelmes megoldásnak tűnik a jelenlegi rezsim számára. Egyrészt azt a látszatot keltheti, hogy engednek a civil követeléseknek, másrészt továbbra is lehetővé teszi a régiók feletti központi kontroll gyakorlását. Vlagyimir Putyin a márciusi elnökválasztásokon tehát ugyanazt a politikai rendszert "veheti újra kezébe", amelyet négy éve "kölcsönadott" Dmitrij Medvegyevnek -, leszámítva néhány azóta végrehajtott szépészeti beavatkozást.  (stop.hu)