Miután egyszer már elhalasztották az eurómentő uniós csúcstalálkozó időpontját, csütörtök este Párizsban és Berlinben bejelentették, az állam- és kormányfők hétvégi tárgyalásán csak áttekintik a válság megoldásának módozatait, de a végső alkut csak a jövő héten, egy újabb csúcs keretében rögzítik. Ez nem csoda annak fényében, hogy a szombat-vasárnapi találkozót megelőző mini csúcson gyakorlatilag egyetlen pontban sem sikerült megegyeznie Merkelnek és Sarkozynek.

Több órás tárgyalás után, pár nappal a hétvégi uniós csúcstalálkozó előtt szerdán eredménytelenül zárult az unió legbefolyásosabb vezetői között folytatott egyeztetés miután kiderült, alapvető nézeteltérés alakult ki a valutaövezet jövőjét illetően, közölte a Bloomberg. Frankfurtban nem csupán Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár találkozott, mindenki ott volt, aki számít, Francois Baroin francia és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Barroso az Európai Bizottság, és Herman von Rompuy az EU Tanács elnöke, illetve Jean-Claude Juncker, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője. Az egyeztetésen megjelent Christine Lagarde, az IMF vezetője is, aki az éles ellentétek során kialakult patthelyzet miatt szó távozott az ülésről.

Bár a felek a megbeszélést követően nem nyilatkoztak, az amerikai Bloomberg értesülései szerint a vita középpontjában az EKB szerepe állt: Párizs azt szeretné, ha az euróövezeti mentőalap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) megemelt tőkével bankká alakulna, és így az európai jegybanktól is kapna forrásokat. A pénzintézet és Berlin nem ért egyet ezzel a javaslattal, amelyhez módosítani kellene az európai szerződéseket. A vita azonban nem csupán az EKB szerepéről, de az EFSF tőkekeretének kibővítéséről is elmélyült. A brit Guardian című lap korábbi állítása szerint Németország és Franciaország megállapodott a 440 milliárd eurós alap 2000 milliárdra történő kibővítéséről, azonban ezt Schäuble egyértelműen cáfolta megerősítve, sem a mentőalapot, sem a 211 milliárd eurós német részvételt nem erősítik.

Az európai vezetők között a görög adósság kezelése is viszályt szül: Berlin azon az állásponton van, hogy a görög kötvények tulajdonosainak akár 50 százalékos veszteséget is le kelljen nyelnie, míg Párizs és az EKB ezt sokallja, hiszen egyelőre megoldatlan, hogy ebben az esetben hogyan tőkésítsék fel az emiatt veszteségeket elszenvedő bankokat.

Míg Európa nagyágyúi pörlekednek, az égei lakosság türelme folyamatosan csökken, ugyanis Athén legújabb megszorító csomagja csütörtökön este átment a parlamenti szavazáson: a kormányzati döntés ellen irányuló utcai tüntetések nyomán szerdán és csütörtökön körülbelül 100 ezer ember vonult az utcára, a rendőrségi összecsapások szinte állandósultak, a repülőterek, iskolák, üzletek zárva tartottak. A gyújtogató, rendbontó tiltakozókat csak könnygázzal és gumibottal tudta megfékezni a rendőrség, ilyen nagyméretű tüntetésre 1974 óta nem volt példa Görögországban, közölte a Euobserver. A több ezer közalkalmazott elbocsátását és adóemeléseket előirányzó megszorító csomag az EU-IMF hitel következő részletének feltétele. (kitekinto.hu)