Bár már augusztusban elkezdődött Hoszni Mubarak, a februárban megbuktatott egyiptomi elnök pere, eddig alig történt haladás az ügyben. Az augusztus 3-i első, a 15-én tartott második, valamint a harmadik őszi meghallgatás után csak december 28-án nézett megint farkasszemet a Mubarak az áldozatok családjaival.

A több hónapos kiesés oka, hogy a vád kérte a júniusban visszavonuló Ahmed Refaat bíró leváltását, ezt azonban az ügy tárgyalására felállított különbíróság nem fogadta el. Az áldozatok ügyvédei azért kérvényezték a bírócserét, mert véleményük szerint a bírók nem biztosítottak számukra elég időt, hogy kikérdezzék Mohamed Huszain Tantawit, az Egyiptomot irányító Katonai Tanács vezetőjét. Tantawi egyébként tanúvallomásában azt mondta, hogy nem kapott utasításokat Mubaraktól arra vonatkozóan, hogy a demonstráló tömegbe lőjön. 

Egyes elemzők szerint azonban további csúszások várhatóak, hiszen a bíróság szeretné tüzetesen átvizsgálni mindkét fél bizonyítékait, meghallgatni az összes szemtanút, valamint mivel nagyon sokrétű és összetett vádakról van szó, sokáig tarthat ezek tisztázása. Így az ügy hónapokig, de akár évekig is elhúzódhat. Hassan Nafile politikatudományi professzor szerint ahogy húzódik az ügy, az emberek egyre kevésbé lesznek érdekeltek annak követésében. Míg az első meghallgatások idején hatalmas tömegek gyűltek össze a Rendőrtiszti Főiskola falain kívül Mubarak halálát vagy menesztését követelve, a januári tárgyalásokkor már csak egy alig párszáz fős tömeg jelent meg. Valamint míg az első meghallgatásokat élőben közvetítették a televízión keresztül, ma nem vált ki felháborodást, hogy Refaat bíró határozata alapján ezt megszüntették. Khaled Abu Bakr emberi jogi ügyvéd a CNN-nek tett nyilatkozatában kiemelte, hogy – bár az ügy elhúzódása miatt nem lát rá esélyt – személy szerint nagyon várja, hogy január 25-én ítéletet mondjon a bíróság, hiszen ekkor lesz a forradalom kezdetének egyéves évfordulója, és ez szimbolikus jelentőséggel bírna.

Vád és védelem

Mubarakot több bűncselekménnyel is vádolják. Korrupciós vádak mellett őt teszik felelőssé a 2011 februárjában történt tizennyolc napos tüntetéssorozat alatt elhunyt közel 850 demonstráló haláláért. Mubarak két fiát, Gamalt és Alaat szintén korrupció gyanújával állították bíróság elé. Rajtuk kívül a korábbi belügyminiszter, Habib al-Adly és hat magas rangú rendőrtiszt esetét is a kairói Rendőrtiszti Főiskolán felállított ideiglenes bíróság tárgyalja.

Mubarak védőügyvédei hozzáférést kértek az elmúlt három hónapban kiadott és használt lőszerek illetve fegyverek listájához, bizonyítván ezzel, hogy ahogy a jelenlegi események alatt is, úgy a februári zavargások során más szervek is adhattak tűzparancsot, nem csak az elnök – hivatkozott Yousry Abdel Razekre, a Mubarak védelmét ellátó ügyvédcsoport vezetőjére a Daily News Egypt hírügynökség. Az áldozatok családjának, rokonainak képviselői az Egyiptom Múzeum kültéri kameráinak és az állami televízió felvételeit szeretnék kézhez kapni és bizonyítékként felhasználni. Ezek azonban jelenleg az egyiptomi hírszerzés tulajdonában vannak, akik egyelőre nem voltak hajlandóak kiadni őket. 

Mubarak perének következő meghallgatása hétfőn kezdődött. A volt elnököt helikopterrel szállították a helyszínre egy Kairó melletti katonai kórházból, ahol rossz egészségügyi állapota miatt kezelik. Mubarak – a korábbi tárgyalásokhoz hasonlóan – most is egy ketrecszerű betegágyban került a vádlottak padjára. A héten a felperesek kaptak lehetőséget arra, hogy előadják vádjukat és bizonyítékaikat.

Családi vállalkozás?

A keddi ülésnapon Musztafa Szulejmán, a vád főképviselője Mubarak feleségét is megvádolta. Szerinte az elnök az utóbbi tíz évben – amellett, hogy saját vagyonát gyarapítsa – azon dolgozott, hogy ha eljön az idő, fiának adhassa át hatalmát. Ebben legnagyobb támogatója felesége volt, aki a háttérből irányította az elnök lépéseit. „Mubarak neje, Suzanne, diszkréten irányította az országot, és megalázó, agresszív módon kezelt kormányzati tisztviselőket annak érdekében, hogy megtarthassák befolyásukat a döntéshozatalban” – emelte ki Szulejmán közel egy órás beszédében. „A feleség azok után, hogy egy elnök felesége volt, most egy elnök anyja is szeretne lenni. Nem veszik észre, hogy Egyiptom nem hűbérbirtok” – tette hozzá. Mubarak feleségét egyébként tavaly egy rövid időre sikkasztás vádjával letartóztatták, igaz, ezt az időszakot – férje jelenlegi helyzetéhez hasonlóan – kórházban töltötte. Miután visszafizette az állami alapoknak a pénzt, amelynek ellopásával megvádolták, szabadon engedték. 

Egy helybéli szemével

Egy egyiptomi férfi – nevezzük Mohamednek – aki történetesen kairói és végig részt vett a forradalom történéseiben, a Kitekintő kérdésre, hogy milyen érzéseik és várakozásaik vannak a perrel kapcsolatban, a következőképp felelt:

„Számomra ez csak egy TV show, amit azért sugároznak, hogy meggyőzzék az embereket: Mubarakot valóban komoly vádakkal szembesítik. Ugyanakkor ez nem az, aminek látszik! Mubarakot és családját a Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsa (Supreme Council of the Armed Forces, SCAF) védi, ami azóta próbálja halványítani forradalmunk egységét, mióta átvette az irányítást. 

A probléma az, hogy Egyiptomban a túlnyomó többség azt követi, amit a média és a sajtó mond. Ezeket pedig a SCAF irányítja. Ezeknek az embereknek a butasága és tudatlansága ragyogó lehetőséget nyújt a SCAF-nak, hogy tönkretegye és eltérítse a forradalmat, szabadon engedje Mubarakot és családját, utána pedig elítélje a forradalom hőseit.” (kitekinto.hu)