Az indonéziai Baliban gyűltek össze a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tagállamai, hogy megvitassák a régió legégetőbb biztonsági kérdéseit: a dél-kínai-tengeri területi kérdéseket, az észak-koreai atomprogram fenyegető következményeit és a mianmari diktatúra emberi jogi problémáit. A konferencián emellett képviseltette magát az Egyesült Államok is, Hillary Clinton személyében. Továbbá a kínai külügyminiszter, Jang Csie-cse (Yang Jiechi) is bővítette a meghívottak listáját, akinek jelenléte éppen tengeri szigetvita békés rendezése miatt volt elkerülhetetlen. A legnagyobb előrelépést ugyanakkor az észak-koreai nukleáris leszerelésről folytatott hatoldalú tárgyalások lehetséges felújítása jelentheti. Sőt mi több, a két Korea is bilaterális találkozót tervez a konferencia égisze alatt.

A dél-kínai-tengeri Spartly- és Paracel-szigetek hovatartozásának kérdésében Kína hajlandó volt megegyezni a többi érintett ASEAN-tagországgal a vita békés rendezésének elveiről. „Jó barátok, jó partnerek és jó szomszédai akarunk lenni az ASEAN országoknak” - nyilatkozta Jang. Bár a szervező indonéz külügyminiszter, Marty Natalegava üdvözölte, hogy az öt éve készülő egyezmény végre aláírásra került, Vietnam és a Fülöp-szigetek kevésbé voltak lelkesek. A két ország leginkább azt sérelmezte, hogy az egyezmény nem tartalmaz semmilyen konkrétumot az egymást átfedő területi kérdésekről. Az észak-koreai atomprogram ügyében azonban áttörés mutatkozhat, amennyiben sikerre viszik a 10 ASEAN-tagország által elindított közös kezdeményezést a leszerelést célzó tárgyalások felújításáról. A kommunista ország a külföldi segélyek igénye miatt is hajlott a tárgyalások újrafelvételére, melyet az eddigi tárgyalópartnerek (Kína, Egyesült Államok, Japán, Oroszország, Dél-Korea) is egyöntetűen üdvözöltek. Az észak- és dél-koreai főtárgyalók mai találkozójukon akár a hatoldalú tárgyalások folytatásának nem hivatalos menetrendjében is megegyezhetnek. Phenjan elköteleződését jelezheti, hogy kijelentette nagykövetet nevez ki az ASEAN-országokkal való kapcsolattartásra.

Sem a szigetvita, sem az Észak-Korea által fakasztott feszültségek nem újkeletűek a régióban. A Spartly- és Paracel-szigetek hovatartozásának megoldatlansága végigkísérte az előző éveket, növelve a feszültséget a Fülöp-szigetek, Vietnam és Kína között. Utóbbi nemrégiben vietnami hajókat tartóztatott fel a „vitatott vizeken”, mire a vietnami lakosság két hónapja tartó Peking-ellenes tüntetéssorozattal válaszolt. A legújabb konfliktust pedig épp Fülöp-szigeteki politikusok látogatása váltotta ki a kérdéses szigetek egyikén. Észak-Korea ügyében is majd három éve csend honolt a tárgyalóasztaloknál. A még 2003-ban megkezdett, leszerelést célzó hatoldalú találkozókról 2008-ban vonult ki Kim Dzsongil kormányzata, amikor a nemzetközi közösség kérdőre vonta az országot nagy hatótávolságú rakéták fejlesztése miatt. (kitekinto.hu)