A hét elején az amerikai és az ázsiai tőzsdepiacok is negatív eredménnyel zártak, s a reakció Latin-Amerikában sem váratott sokáig magára: gyengültek a valuták, estek a referencia-indexek. A globalizált pénzpiacok korában ma már elkerülhetetlen, hogy szinte egy nap alatt végigfusson a világon a nyomott befektetői hangulat. Összefoglalónkból kiderül, nagyrészt miből táplálkozik a mostani bizonytalanság.

Hétfőn a New York-i tőzsde jelentős gyengüléssel zárta a napot, ugyanis a Standard & Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő intézet lerontotta az Egyesült Államok adósság-besorolási kilátásait, persze ez nem azt jelenti, hogy a világ vezető gazdasági hatalma kikerült volna a legjobb besorolással bíró országok köréből, csupán jelezte azt a bizonytalanságot, mely a költségcsökkentési intézkedések körül alakult ki a tervezett stabilizációs lépések támogatottságának hiánya miatt. Az arany - mint utolsó befektetői mentsvár - ára így tovább emelkedett.

Amint arról a Kitekintő is beszámolt, az amerikai Kongresszusban nem támogatják egymás költségcsökkentő terveit a demokrata és republikánus képviselők. Az S&P szerint "anyagi kockázatot" rejt magában az, hogy Washingtonban nem tudnak dűlőre jutni az államháztartási hiány csökkentésének módját illetően.

Már a második világháborút követő évek óta megszokott, hogy az amerikai költségvetés deficites, hiszen mint a világ első számú gazdasági hatalma az USA vállalta fel a világgazdaság fő finanszírozójának, a világ kulcsvalutáját kibocsátó államnak a szerepét. A hiány azonban mára rekordmértékű vált, melynek egy részét az amerikai, másik részét külföldi hitelezők (akiknek élén jelenleg Kína áll) finanszírozzák.

A görög államadósság esetleges átütemezéséből származó feszültség, valamint a kínai megszorító intézkedések folytán kialakult bizonytalan hangulat is közrejátszott a latin-amerikai tőzsdék meggyengülésében - adta hírül az Infolatam. A kínai vezetés is a hét elején jelentette be, hogy a növekvő inflációs nyomás és fogyasztói árak mérséklése érdekében - idén immár negyedik alkalommal - megemeli a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátáját, ez alkalommal 20,5 százalékra, remélve, hogy a hitelkihelyezési lehetőségek szűkítésével visszafoghatják a túlfűtött gazdaságot.

Eldőlt a latin dominó

Hétfőn a korábban történelmi csúcsokat döntögető brazil, chilei és mexikói valuták jelentős gyengüléssel zártak. A latin-amerikai részvények MSCI-indexe pedig több mint két százalékot zuhant.

A brazil referencia-index, a Bovespa közel két százalékot veszített értékéből, a legnagyobb veszteség az OGX kőolajipari céget érte: részvényei értéke 17,2 százalékkal csökkent, de ebben szerepet játszott egy jelentés is, ami kétségbe vonta a társaság kőolajtartalékainak nagyságát, mely eddig is számos külföldi befektetést vonzott az országba. Emellett a brazil állami olajvállalat, a Petrobras részvényei is közel 4 százalékos csökkenést értek el. A mexikói, chilei, argentin, perui és kolumbiai tőzsde referencia-indexei is közel hasonló (fél és két százalék közötti) mértékben csökkentek .

Elemzők szerint azonban a latin-amerikai adósságkötvények iránti megnövekedett kereslet megállítja majd a valuták gyengülését.