Közvetlen államfőválasztást vezetnek be Csehországban, s Václav Klaus utódját 2013 elején a parlament két háza helyett már az ország lakossága fogja megválasztani.

Ez annak alapján válik lehetővé, hogy a cseh képviselőház decemberi jóváhagyása után szerdán a szenátus, a parlamenti felsőház is igent mondott az alkotmánymódosító törvényjavaslatra.

A 81 tagú testületben a kormány előterjesztését a szavazáson részt vevő 75 szenátor közül 49-en támogatták, 22-en ellene voltak, s négyen tartózkodtak. Az alkotmánymódosítás október elsején lép életbe.

"Nagyobb a valószínűsége annak, hogy a közvetlen választással olyan ember kerülhet az államfői bársonyszékbe, aki nagyobb mértékben fogja élvezni a lakosság széles körének bizalmát, mint a parlament által választott elnökök" - vélekedett Milan Stech, a szenátus elnöke.

A közvetlen államfőválasztás bevezetéséhez Csehországban alkotmánymódosításra van szükség, amelyet az elfogadott jogszabály tesz lehetővé. A most jóváhagyott elképzelés azzal számol, hogy a választás kétfordulós lesz, hasonlóan a szenátusi választásokhoz. Az a jelölt, aki már az első körben megszerzi a szavazatok több mint ötven százalékát, államfő lesz. A második körbe jutott két jelölt közül pedig az nyer, aki egyszerű többséget szerez.

Az államfőjelölt állításához minden cseh állampolgárnak joga lesz. Ennek feltétele egy petíció legalább 50 ezer támogatóval. Ugyanakkor saját jelöltet állíthat legalább 20 képviselő vagy legalább tíz szenátor is.

A szenátus döntése több mint két évtizedes vita végére tett pontot. A közvetlen államfőválasztás bevezetése még a kilencvenes évek első felében, az önálló Cseh Köztársaság megalakulásakor (1993) felmerült. A későbbi években öt esetben konkrét javaslatot is beterjesztettek a parlament elé, de kellő politikai akarat híján a változás kezdeményezése mindig elbukott. Cseh elemzők véleménye szerint a parlamenti államfőválasztás ugyanis a pártok számára jóval nagyobb kulisszák mögötti egyezkedési teret biztosít, mint a közvetlen elnökválasztás.

Az Európai Unió 20 köztársasága közül a szerdai döntéssel Csehország lett a 13. ország, amelyben a lakosság közvetlenül választja meg az elnököt. Az unió további hét állama monarchia. Az önálló Cseh Köztársaság megalakulása óta (1993) ez a legnagyobb alkotmányos változás a cseh jogrendszerben - mutatott rá a vitában Jirí Pospísil, igazságügyi miniszter.

Václav Klaus jelenlegi köztársasági elnök második mandátuma 2013 március 7-én jár le. Bár Klaus korábban "végzetes hibának" minősítette a közvetlen elnökválasztás bevezetését, semmit sem tud tenni ellene, mert az alkotmányos törvényeknél nincs vétójoga.

Korlátozta a törvényhozók mentességét a cseh képviselőház

Korlátozta a parlamenti képviselők, szenátorok és az alkotmánybírák mentelmi jogát a képviselőház, a cseh parlament alsóháza.


A jelenleg hatályos alkotmánytörvény módosítása, amelyet azonban még a szenátusnak is jóvá kell hagynia, a jövő év elején lépne életbe. A módosítással a képviselőház eltörölte a képviselők, a szenátorok és az alkotmánybírák élethosszig tartó mentességét. Az új szabályozás szerint a törvényhozók és az alkotmánybírák ezentúl csak mandátumuk idején nem lesznek büntethetőek a törvénysértésekért és a kihágásokért.

A téma legutóbb tavaly ősszel volt a képviselőház napirendjén. Az akkori javaslatot, amely a közlekedésre vonatkozó szabálysértési mentességet is tartalmazta, azonban az alsóház nem szavazta meg. A szabálysértési mentesség most kikerült a javaslatból. Az új kormánykoalíciós előterjesztést a 200 tagú alsóházban a szavazáskor jelenlévő 161 képviselő közül 156-an támogatták, míg öten tartózkodtak a szavazástól.

"A szavazás eredménye nagy siker, hiszen a mentességet húsz év után sikerült korlátozni" - nyilatkozta Katerina Klasnová, az alsóház alelnöke a szavazás utáni sajtóértekezleten. "Eddig ugyanis társadalmunkban létezett egy kiváltságos csoport, s ha ennek tagjait a képviselőház vagy a szenátus nem adta ki a hatóságoknak, akkor az ellenük indítandó büntetőeljárás örökre elmaradt" - tette hozzá.

A módosítás szerint egy érvényes mandátum idején továbbra is az alsóház és a felsőház dönt arról, hogy érintett tagját kiadja-e a büntetőeljárás céljaira. Ha a testületek nem adják ki tagjaikat a hatóságoknak, azok a mandátum megszűnte után ismét elővehetik az ügyet és eljárást indíthatnak a volt képviselő vagy szenátor, illetve volt alkotmánybíró ellen.  (stop.hu)