A török európai ügyi miniszter szerint Európa tele van előítéletekkel Törökország kapcsán, amely szerinte jóval előrébb tart az uniós taggá válás elvi útján, mint azt sokan gondolnák. Egemen Bagis Brüsszelben próbálta bizonygatni Ankara EU-alkalmasságát, miközben kijelentette, hazája nem bízik az Európai Bizottságban.

Szokatlan ellentmondás volt megfigyelhető a török európai ügyi miniszter brüsszeli előadásában, amelyben egyrészt Törökország európai uniós alkalmasságát igyekezett bizonygatni, másrészt közölte, Ankara úgy, ahogy van, nem bízik az Európai Bizottságban. Egemen Bagis mindkét – sokakat meghökkentő – véleményét próbálta is alátámasztani.

A török főtárgyaló szerint Törökország kapcsán nem azt a kérdést kell feltenni, hogy csatlakozhat-e egyáltalán az Európai Unióhoz, hanem sokkal inkább azt, hogy mikor. Egemen Bagis azt mondta, mindez csak idő kérdése, hiszen a török kormány az elmúlt években radikális modernizációt hajtott végre az állam szerkezetén, a reformok pedig kivétel nélkül illeszkednek az európai uniós kívánalmakba. A miniszter úgy látja, hogy a Törökországgal kapcsolatos általános negatív vélemény súlyos előítéletekből fakad, így most „az előítélet a legnagyobb akadály a török csatlakozás útjában”.

A főtárgyaló szerint pont ezért először egymás megértésére kellene koncentrálni, így Európa is megérthetné, hogy Törökország semmilyen veszélyt nem jelentene az EU számára. Egemen Bagis kifejtette, az európai politikusok gyakran elbújnak a török csatlakozás ügye mögé, hogy azt felhasználják a választási kampányaikhoz, ez pedig nem használ a török kérdésnek – bizonygatta.

„Törökországnak 42 évet kellett várnia a csatlakozási tárgyalások elkezdéséig” – vetette fel Bagis. Tény, hogy az Európai Közösség már 1963-ban aláírta a társulási megállapodást Törökországgal, 1970-ben pedig kiegészítették az egyezményt egy jegyzőkönyvvel. A tárgyalások viszont valóban csak 2005-ben kezdődtek meg, és rögtön egy évvel később – főként a jegyzőkönyv nem megfelelő ciprusi alkalmazása miatt – az EU ultimátumot adott: amíg a törökök nem alkalmazzák a megállapodás rendelkezéseit az előírtak szerint, nyolc tárgyalási fejezetet nem is lehet megnyitni.

Egemen Bagis kifejtette, az elmúlt egy évben egy tárgyalási dossziét sem zárt le az EU, valójában 17-nek a megnyitását blokkolja, miközben Törökország nagyon komoly belső reformokat hajtott végre az uniós acquis-nak megfelelően. Az összesen 35 fejezetből hivatalosan 16-ot nyitott meg eddig az Európai Unió és Ankara, holott a miniszter szerint valójában már 28-at megnyitott, hiszen 28 tárgyalási területen indult el a jogharmonizáció. Ennek kapcsán kijelentette, Törökország nem bízik az Európai Bizottság objektivitásában.

Igazságtalannak nevezte azt is, hogy Törökország az egyetlen tagjelölt ország, amely állampolgárainak vízumra van szükségük az unióba utazáshoz. „Brazilok ezrei persze jöhetnek, ennek nincs semmi értelme.”

Ugyancsak ellentmondásba keveredett a főtárgyaló annak kapcsán, hogy – mint mondta – az Európai Unió nem földrajzról, hanem az európai értékekről szól, amelyeknek megfelel a török gondolkodás is. Utána viszont éppen Törökország földrajzi szempontból betöltött híd szerepével próbált érvelni a török EU-csatlakozás szükségessége mellett. Egemen Bagis szerint „mi a nyugati vége vagyunk a Keletnek, és a keleti vége Nyugatnak. Törökország egy híd, és erre a hídra szüksége van az EU-nak” – fogalmazott az európai ügyi miniszter.

Ankara ettől függetlenül nem kér különleges elbírálást, mint a főtárgyaló fogalmazott, Ankara szeretne végigmenni azon az úton, amin minden más tagjelöltnek is végig kell mennie, viszont azt sem szeretné, ha bárki is igazságtalan és méltánytalan akadályt gördítene Törökország elé. Hozzátette, nem fogadnak el semmilyen más, számukra kidolgozott partnerségi státuszt, csak és kizárólag a teljes jogú EU-tagságot.

Egemen Bagis kitért az eurózóna pénzügyi válságára is, és számadatokkal illusztrálta, hogy Törökország 8 százalékos gazdasági növekedést produkált tavaly, és a makrogazdasági mutatói is pozitívak, amelyek szerinte mind a török megoldások sikerét demonstrálják. Az OECD előrejelzését felidézve Egemen Bagis azt mondta, 2020-ra Törökország lehet Európa második legnagyobb gazdasága. Ráadásul szerinte a törökországi befektetések 85 százaléka az Európai Unióból érkezik, ezek szerint „az üzletemberek már tudják, a politikusok még nem: Törökország kirekesztésével maguk ellen dolgoznak”.

A görög és török részre osztott, és jelenleg EU-tag Ciprussal viszont hagyományosan rossz kapcsolatokat ápol Törökország. Pont ezért vitatják sokan, hogy 2012 második felében, amikor is az Európai Unió Tanácsát Ciprus fogja irányítani, bármilyen előrelépés is történhet a bővítés kapcsán, a félelmeket pedig növelheti, hogy a dán uniós nagykövet múlt heti előadásából is az derült ki, hogy a bővítés nem lesz előkelő helyen a dán elnökség napirendjén.

A török főtárgyaló értetlenül áll a ciprusi fék problémája előtt, mint mondta, ha ciprusi lenne, sokkal keményebben dolgozna a mielőbbi török tagságért, mint török főtárgyalóként. Egemen Bagis támogatná Ciprus egyesülését is. Arra a kérdésre, hogy mégis milyen formában jöhetne létre egy közös állam a szigetországban élő török és görög lakosság számára, azt mondta, bármilyenben, amilyenben a két fél megállapodik, és amilyenben a felek egyenjogúak. (kitekinto.hu)