Az évtizedek óta tartó görög-macedón névvita újabb felvonáshoz érkezett. Az ENSZ pártfogásával folytatódnak a tárgyalások Macedónia elenvézéséről, annak reményében, hogy előbb-utóbb sikerül mindkét fél számára elfogadható megállapodást kötni.

Az újabb találkozókra, melyekre az ENSZ közvetítője, Matthew Nimetz hívta meg a feleket, január 16-án és 17-én fog sor kerülni New Yorkban. Mind a macedón delegációt vezető Zoran Jolevski, mind pedig  görög társa, Adamantiosz Vasszilakisz elfogadta a meghívást. A közös tárgyalások megkezdése előtt Nimetz mindkét féllel külön-külön is találkozni fog, így is elősegítve a megbeszélések sikerességét. A találkozó nem titkolt célja, hogy újra felpezsdítse a két ország közti kapcsolatokat és, hogy közelebb vigyen a névvita megoldásához.

A konfliktus

A probléma két évtizede megoldatlan az országok között. A viták az önálló Macedónia létrejöttével kezdődtek, 1991-ben. Görögországnak nem tetszett az új állam elnevezése, amely mögött egyértelmű macedón területi követeléseket látott, a másik oldal pedig sérelmezte és identitásuk elleni támadásnak vette a görög névváltoztatási igényt.

A görögök félelmüket azzal támasztották alá, hogy északi tartományukat szintén Makedóniának hívják, ráadásul macedón kisebbség is él itt, így egy megegyező ország elnevezés– érvelésük szerint– területszerzési szándékra utal.

Azonban nemcsak a névvel, hanem még a kiejtésével is komoly problémák vannak. A macedónok ragaszkodnak a ’Makedonija’ ejtéshez, mint ahogy a dicső makedón történelmükhöz is. Görögország természetesen egyikkel sem ért egyet. Athén tagadja, hogy a macedónoknak bármi közük is lenne az egykori Nagy Sándor-féle Makedóniához. Ezért kifogásolták a macedón zászló ősi csillag-ábrázolását is, amely szintén erre a múltra utal. Ráadásul a függetlenedett ország alkotmányában is több elfogathatatlan részt találtak.

Hogy elkerülje az ország a görög gazdasági embargót és felvegyék az ENSZ tagállamai közé,Gligorov 1993-ban belement az ENSZ javaslatába, miszerint az ország ideiglenes elnevezése Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYRM) legyen. De a görög embargó így is bekövetkezett, Athén lezárta Thesszaloniki kikötőjét, amely addig az ország számára az Égei-tengerre kijutást jelentette. A 19 hónapig elhúzódó tilalom súlyos gazdasági következményekkel járt Macedónia számára.

Ennek ellenére Gligorov az elnöksége alatt továbbra is igyekezett a problémákat orvosolni és kompromisszumot kötni. Így 1995-ben aláírta azt az ENSZ megállapodást melyben ígéretet tett a zászlóról a kifogásolt csillag eltávolítására és az alkotmány vitatott részeinek kijavítására is. Ezután a görögök hajlandóak voltak megszüntetni az embargót. Viszont a kedvezmények miatt az elnök a macedón nacionalisták célpontjává vált, akik árulással vádolták.

A Nemzetközi Bíróság döntése és hatása

Az elhúzódó névvita itt még nem ért véget és további következményekkel járt. Ugyanis 2008-ban Görögország megakadályozta Macedónia NATO-tagságát is. Ezzel kapcsolatban 2011. december 5-én egy fontos hágai bírósági döntés született, mely kimondta, hogy Görögország megsértette az 1995-ös megállapodást. Az ENSZ dokumentum Görögország számára előírta, hogy„amíg Macedónia az ENSZ által javasolt ideiglenes nevét használja, azaz a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság elnevezést, Görögország nem gátolhatja a nemzetközi szervezetekbe belépését” –írja a Balkan Insight. Azonban ahogy az internetes hírportál is megjegyzi „noha az ítélet erkölcsi és diplomáciai siker Macedónia számára, ahhoz viszont, hogy a Nemzetközi Bíróság érvényre is juttassa döntését nincs semmilyen eszköze.” Ugyanakkor a szakértők hozzáteszik, hogy az ítélet fel fogja bátorítani az országot arra, hogy meggyőzze a NATO-t és az EU-t, hogy nyissa meg előtte a kapuit.

Az is bizonyos, hogy a macedónok a januári görögökkel folytatott tárgyalásokon is érvelni fognak a bírósági döntéssel. „Macedónia nem közvetlenül fogja az ítéletet felhasználni, de azt tervezzük, hogy alkalmazni fogjuk ahhoz, hogy úgy alakuljanak a dolgok, ahogy azt mi szeretnénk. Ez biztosan hatással lesz a tárgyalások további menetére” – fejtette ki, egy magát megnevezni nem akaró forrás a Balkan Insight-nak.

A bírósági döntésnek belpolitikai hatásai is vannak:  „Grujevszki (a jelenlegi miniszterelnök– a szerk.) ki fogja játszani az érzelmi kártyát és bizonygatni fogja, hogy jogtalanul lettünk akadályozva, amivel odahaza népszerűséget és támogatottságot fog szerezni magának és pártjának is. Azonban a NATO és EU tagállamokat nagyon nehéz lesz meggyőzni”– nyilatkozta a Balkan Insight-nak a korábbi macedón elnöki tanácsadó, Stevo Pendarovszki.

Az ítélet kihirdetése után mind az EU, mind a NATO képviselői felhívták mindkét fél figyelmét a tárgyalások folytatására.

Lesz-e megoldás?

A nemzetközi sajtó is élénken foglalkozik a kérdéssel. Az isztambuli Hürriyet Daily News érdekes rövidhírt tett közzé: felhívta a figyelmet egy az interneten folyó szavazásra a görög-macedón konfliktusról, amelynek a végeredménye igen szoros lett. Az oldal több, mint 2 millió szavazója közül 53% a görög nézeteknek ad igazat, míg 46% ellene van a hellén álláspontnak. Ez a nem reprezentatív szavazás is jól mutatja az elnevezés körüli megosztottságot.

A Dnevnik macedón napilap szerint a januári tárgyalásokon két vagy három elnevezés kerülhet szóba. Valószínűleg lesz közte olyan javaslat is, ami valamilyen földrajzi minőségre utaló jelzővel bővítené a Macedónia elnevezést és olyan is, amely már korábban is szóba került a tárgyalásokon.

Az, hogy pont kerül-e az ügy végére erősen kétséges. A görög külügyminiszter, Sztavrosz Dimasz egy interjújában azt mondta, hogy Görögország kész újraindítani a tárgyalásokat és a macedón kormány is pozitívan áll a kérdéshez. Viszont vannak ennél borúlátóbb nézetek is.
Egyes források szerint a helyzet nem túl kedvező, ugyanis nem valószínű, hogy a jelenlegi görög szakértői kormány komolyan részt fog venni a névvitát megoldani kívánó januári tárgyalásokon, míg mások azzal érvelnek, hogy a felek makacs ragaszkodása a saját álláspontjukhoz is könnyedén meghiúsíthatja a találkozó sikerét. (kitekinto.hu)