Újabb középiskolai felvételi rendszer bevezetését javasolta Daniel Funeriu oktatásügyi miniszter. A javaslat szerint a 8. osztályt végzett diákoknak oktatási portfólióval kell majd jelentkezniük abban a középiskolában, ahova felvételüket kérik. A portfólióban körültekintően és következetesen nyomon követhető a tanuló fejlődése az évek során, a benne található dokumentumok segítségével pontosabban, átfogóbban lehet értékelni a felvételiző diák teljesítményét, képességeit – mondta a tárcavezető.

A portfólió az addigi tanulmányi eredményeik és az országos teszteken kapott jegyek mellett a tanárok ajánlólevelét tartalmazná. Király András, a tanügyi tárca államtitkára a Krónika érdeklődésére elmondta, a minisztérium lényegében egy Nyugaton már hagyománnyal rendelkező módszert kíván alkalmazni, az oktatási portfólió bevezetésével pontosabb képet lehet alkotni a felvételizőről, mint amit a vizsgajegyek nyújtanak.

Fekécs Károly, a sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskola igazgatója szerint az oktatási portfólió csak abban az esetben hasznos, ha elkészítése megfelelő komolysággal történik. A pedagógus a Krónika megkeresésére elmondta, sok országban, így Magyarországon is már évek óta oktatási portfólió és a tanárok ajánlólevele kíséri a gyerekeket az oktatási rendszerben. „A jegyek és a minősítések valójában száraz adatok, csak azt tükrözik, a diák hogyan teljesített a számonkérés pillanatában. A jegyek nem mondanak semmit a gyerek jelleméről, személyiségéről, teherbírásáról, munkához való hozzáállásáról vagy éppen a fejlődéséről” – magyarázta Fekécs, aki csak ilyen megközelítésből tartja szerencsés elgondolásnak, hogy a nyolcadik osztályt végzett diákok ezzel az alternatív bizonyítvánnyal jelentkezzenek a középiskolába. Az igazgató még semmi konkrétumot nem tud a tervezett módosításról és annak a kivitelezéséről. K. Lóránd kétgyermekes családapa fenntartásokkal fogadja az új elképzelést, szerinte elsősorban az a felháborító, hogy minden oktatási miniszter újabb és újabb módosítást szorgalmaz, ezért állandó a bizonytalanság a rendszerben. A szülő úgy véli, a tanárok által kiállított ajánlólevél rendkívül fontossá válik, mert a megfogalmazott vélemény végigkíséri a gyerek iskolai pályafutását, ám lehet, hogy a gimnáziumi évek alatt a diák személyisége, a munkához való hozzáállása teljesen megváltozik.

Tóth Márta, a nagyváradi Ady Endre Gimnázium igazgatója is úgy véli, rossz következményei is lehetnek annak, ha a középiskolai osztályfőnök kézhez kapja a tanárok személyes véleményét egy diákról. „Hasonló gyakorlatra mostanáig is volt példa. Az általános iskolai osztályfőnökök eddig is készítettek egyfajta jellemzést a diák személyiségéről, bár az utóbbi időben már eléggé hanyagolták a dolgot azok is, akiknek írniuk, azok is, akiknek olvasniuk kellett volna” – magyarázta az igazgató. Szerinte egyébként nem volna szerencsés az alternatív értékelési módszer bevezetése, hiszen nem biztos, hogy egy tanár vagy osztályfőnök személyes véleménye minden esetben megállja a helyét, és releváns a gyerek továbbtanulása szempontjából.

Az igazgatóval ellentétes véleményen van a nagyváradi H. H., egy hetedikes kislány édesanyja. Úgy véli, leginkább a munkaerőpiacon is használatos ajánlólevélre hasonlítana az oktatási portfólió. „Nem árt, ha a jövendő osztályfőnök tudja, hogy az illető gyerek későkása, hazudós, lusta vagy gyenge felfogású” – jegyezte meg. Mindenesetre úgy gondolja, egy szubjektív, pedagógusszemmel megírt jellemzés többet mondhat el egy gyerekről, mint egy jegy, ami lehet kicsi, annak ellenére, hogy a diák valójában tehetséges, vagy fordítva.
Az elmúlt tíz évben egyébként a minisztérium hét alkalommal módosította a középiskolai felvételi rendszert. Az országos teszteket az egységes dolgozatok váltották, jelenleg a nemzetközi teszteken alapuló felmérési módszert alkalmazzák.

Király a legjobb döntésekre számít

Várhatóan a jövő héten derül ki, hány magyar tannyelvű tanintézetet zárnak be országszerte a fejkvótarendszer bevezetése miatt végrehajtandó adminisztratív átszervezés következtében – mondta el a Krónikának Király András, a tanügyi tárca államtitkára. Mint mondta, a minisztérium külön kimutatást készít arról, hogy a rendelet gyakorlatba ültetése hogyan érinti a kisebbségi oktatást, egyelőre a megyei tanfelügyelőség által kiállítandó összegzésekre várnak. „A rendelet gyakorlatba ültetéséről helyi szinten tárgyalásokat folytatnak a tanfelügyelőségek a tanintézet-vezetőkkel és az önkormányzatok képviselőivel. Bízom benne, hogy a lehető legjobb döntéseket hozzák meg” – mondta Király András.  (kronika.ro)