Szombaton tartotta nyílt napját a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI).

A rendezvény alkalmából több, különböző témakörre összpontosító konferenciára, megbeszélésre került sor, amelyeken az erdélyi magyar felsőoktatás problémáira kerestek megoldást. Délelőtt a készülő felsőoktatási törvényről alkottak véleményt, fogalmaztak meg kritikát és módosító javaslatokat.

A jogszabályterv létrehozná az egyetem igazgatótanácsát, amelynek 7 tagja közül 3 a minisztérium, 3 a szenátus, 1 pedig a szakszervezet képviselője lenne. A rektor nem tagja a testületnek, csupán egyfajta ügyvezető. Az akadémiai fokozatok közül megszűnne az adjunktusi, amely által gyakorlatilag előadók nélkül maradna az egyetem – hangzott el többek között.

A felszólalók hangot adtak az egyetemi oktatók aránytalan bérezésével kapcsolatos elégedetlenségüknek. Kifejtették: sehol Európában nincs a professzoroknak tízszer akkora jövedelmük, mint egy alacsonyabb fokozatú oktatónak. Gondokat jeleztek még a doktori témavezetés kérdésében is.

Kiderült, hogy a versenyvizsga-bizottságok összetétele (3 minisztériumi tag, 2 egyetemi) alkalmat nyújt a politika beavatkozására. Kérdéseket gerjeszt az a tény, hogy a felekezeti intézmények nem szerepelnek a jogszabálytervben. Ez a jövőre is kivetíti a Protestáns Teológiai Intézet és a hasonló intézmények rossz helyzetét. Ezek ugyanis minden törvényszabta kritériumnak meg kell hogy feleljenek, de nem kapnak állami támogatást.

Szó esett a magyar nyelvű műszaki oktatás gondjairól. Elmondták: a Kolozsvári Műszaki Egyetemen nem csupán a magyar nyelvű oktatás hiányzik, de a vezetőségnek nincs egyetlen magyar tagja sem. Felmerült, hogy a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) vannak kivételesen támogatott karok, bár a felmérések szerint sem anyagi, sem tudományos presztízs szempontjából nem azok teljesítenek a legjobban. A résztvevők elmondták: a precedensek alapján remélhető, hogy a megfogalmazott javaslatokat a törvényhozók is figyelembe veszik.

A megbeszélések során ismertették azokat a következtetéseket, amelyek a magyar egyetemi körökben végzett felmérések nyomán alakultak ki. A kihíváslistán a magyar nyelv státusával kapcsolatosan felmerült többek között a szaknyelv legitim, formális oktatásának kérdése, a magyar nyelv szerepe a nemzetközi kapcsolatokban, a kérdés munkaerőpiaci vetülete. A második kérdéskör az elitképzés és az egyetemek eltömegesedése közötti feszültséget taglalta. A párhuzamosságok, konkurencia címszó a demográfiai korlátok és az erőforrások hatékony felhasználása szempontjából került górcső alá.

Szó esett a helyenként tapasztalható funkció-halmozásról, arról, hogy az oktatói gárda el van fiatalodva, hiányzik a középgeneráció, hogy a kutatói utánpótlás könnyebb, mint az oktatói, a tanítást ugyanis sokan „parkoló-pályának" tartják. Felmerült még a kutatásmenedzselés hiánya, a szolgáltatási szféra gondjai, a vezetőképzés hiányosságai.

A kapcsolattatás szintjén megállapították, hogy társadalomtudományokban magyarországi, természettudományokban a nyugati kapcsolatok kapnak nagyobb súlyt.

Délután bemutatták és méltatták a „Kárpát-medence régiói" sorozat legújabb, negyedik, Északnyugat-Erdély című kötetét.

Végezetül Takács László igazgató bemutatta a budapesti Eötvös Collegiumot, ízes előadásával ismertetve a bentlakók életét, majd a KMEI keretében működő szakkollégiumok számoltak be tevékenységükről.



(szabadság)