Az elkövetkező években akár krónikussá is válhat – világviszonylatban – a munkaerőhiány, amelyet többek között a tömeges nyugdíjazás is előidézhet.

A Gartner amerikai cég által végzett tanulmány szerint Európára, de Amerikára is a munkavállalások jelentős csökkenése vár, ezért a munkaadók 2015-ig rövidebb és kötetlenebb munkaidőt és -programot kell kidolgozzanak alkalmazottaik megtartására és odacsalogatására. Javasolják, hogy a heti munkaidőt a jelenlegi 40 óráról 20 órára csökkentsék, és a feladatok teljesítésére helyezzék a hangsúlyt, ne pedig a munkahelyen eltöltött időre. A munkaidő-csökkentés az elmúlt 80 év legnagyobb kihívásának ígérkezik, állítják a tanulmányban. Nem hiába, hiszen jelenleg sok helyen még a törvénytelen túlórázás a probléma. Kolozs megyében például a munkaügyi felügyelőség kampányszerűen ellenőrzi a munkaidő pontos betartását.

A hazai Munkatörvénykönyv előírja, hogy a teljes normával alkalmazott munkavállaló esetében a rendes munkaidő tartama napi 8 óra és heti 40 óra. A törvényesen engedélyezett munkaidő felső határa a heti 48 órát nem haladhatja meg, beleértve a túlórákat is. A törvényes előírások ellenére rendszeresen problémát okoz a többletmunka, a munkaügyi felügyelőségek ezért szigorú ellenőrzésbe kezdtek, és komolyan büntetik a munkaadókat, arra is figyelmeztetve, hogy a kihágások többszöri megismétlése, a felügyelőségi rendelkezések nem teljesítése akár bűncselekménynek is számíthat a későbbiekben. A szokás azonban bizonyos értelemben szabályt döntött, mert a törvénykönyv módosításában engedélyezték a heti 48 óra túllépését is, de csak úgy, ha egyhónapos viszonyítási időszakban mégsem lépik túl a felső határt. Legutóbb a felügyelőség a bankszektorban büntetett, és kivizsgálásba kezdenek a textiliparban, szolgáltatásban, számítástechnikában, cipőgyártásban dolgozók között is.

Az elmúlt időszakban több felmérést végeztek a munkaidőről, arról, hány órát lenne ideális dolgozni. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet elemzésében például megállapította, a világon minden ötödik ember több mint 48 órát dolgozik hetente. Ez számszerűen 614 millió dolgozót jelent, többségük a fejlődő országokban él.

A meghosszabbított munkaidő elsősorban a szolgáltatási szektorban jellemző, így például a nagy – és kiskereskedelemben, a szálloda és vendéglátó iparban, a szállításban meg a távközlésben.

A nemek szerinti megoszlást tekintve általában a férfiak dolgoznak hosszabban, a nőket többnyire részmunkaidőben foglalkoztatják.

A lista élén Peru áll, ott a dolgozók közel 51 százaléka tölt el 48 óránál többet a munkahelyén, a második Dél-Korea 49,5 százalékkal, majd Thaiföld és Pakisztán következik 46,7, illetve 44,4 százalékkal. Nagy-Britanniában 25,7 százalék, az Egyesült Államokban 18,1 százalék ez az arány.

A helyzet javulását egyebek mellett az hátráltatja, hogy sok fejlődő országban az alacsony órabérek miatt kényszerülnek a dolgozók a többletmunkára.

Más tanulmány szerint minél többet dolgozunk, annál nagyobb hozzáadott értéket állítunk elő, de a gazdasági növekedéssel a környezetszennyezés is nagyobb lesz. Állítják, a „munkaholizmus" legnagyobb áldozata a Föld.

Az ENSZ munkaügyi szervezetének statisztikái szerint az amerikaiak évente csaknem 250 órával dolgoznak többet az angoloknál, a németeknél pedig 500 órával. Emellett kevesebbet nyaralnak az európaiaknál: míg például Svédországban 32 nap az éves rendes szabadság, az amerikaiak negyedének egyáltalán nincs fizetett szabadsága. Kimutatták, a gazdasági növekedés energia- és nyersanyagigényes, ezért nagyobb környezetszennyezéssel jár, Amerika pedig a leginkább környezetpusztító ország. Az amerikai lakosság – a világ népességének 5 százaléka – az olaj 22 százalékát használja el, és a szilárd szemét felét állítja elő. A Sierra Club jelentése szerint egy amerikai 53-szor annyit fogyaszt, mint egy kínai.

A kanadai Dolgozz Kevesebbet Párt szerint azzal tennénk legtöbbet a környezetért, ha kevesebbet dolgoznánk, ezért a párt a 32 órás munkahét bevezetésért küzd, amelytől egyúttal az emberek boldogságérzetének növekedését is remélik.

Az Európai Unió új tagállamaiban a munkavállalók heti 1–4 órával többet dolgoznak, mint a régi tagországokban, 5–10 százalékuk pedig heti 48 óránál is többet.

Az éjszakai munkavégzés gyakorisága viszont az EU tagállamaiban csaknem azonos: a „régi unióban" a munkavállalók 46 %-a, míg az új tagországokban 45%-a dolgozik néha éjszakai műszakban. Ami a vasárnapi munkát illeti, az arány 27, illetve 38%, a szombati munkánál pedig 52, illetve 62%.

Egy európai szinten végzett felmérés szerint egyaránt előnyös a munkaidő rugalmas megszervezése. Az Európában működő, legalább tíz főt foglalkoztató vállalkozások majdnem fele alkalmazza a munkaidő rugalmas megszervezésének gyakorlatát. A munkaadók és a munkavállalók képviselői szerint növekszik a munkahelyi elégedettség, ugyanakkor visszaesik a munkahelyi távolmaradás. Az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért felmérése szerint Cipruson, Portugáliában és Görögországban a munkaadók kevesebb mint fele kínálja fel a rugalmas munkaidő lehetőségét, míg ugyanez az arány a kétharmadot is eléri Svédországban, Lettországban és Finnországban.

(szabadság)