Miután a román törvényszék elutasította a perújrafelvételt Wass Albert és apja háborús bűnössé nyilvánításának ügyében, a jobboldalon kultuszfiguraként tisztelt öngyilkos író elleni halálos ítélet továbbra is érvényben van.

Olvasótábora a kommunisták számlájára írja a negyvenes évek végén született bírói döntést, amely elől Wass Amerikába menekült, s többek között Kövér László fideszes választmányi elnök is úgy véli, hogy az író „hányattatott sorsa eredményeképpen szimbólum lett, az isten-, haza- és emberszeretet jelképe, a magyarság összetartásának és élni akarásának szimbóluma".

A kolozsvári bíróság nemrég visszautasította a perújítási kérelmet, amelyet Wass András, Wass Albert fia nyújtott be. A bíróság szóvivője elmondta: a Wass család tíz napon belül nyújthat be fellebbezést a döntés ellen, melynek indoklását húsz napon belül fogalmazzák meg és tárják a nyilvánosság elé. A család ügyvédje, Kincses Előd él a fellebbezés lehetőségével, mivel szerinte perújrafelvételi kérelmükben új, eddig nem ismert dokumentumok bizonyítják a gróf ártatlanságát.

„A román védelmi és külügyi minisztérium archívumaiban olyan korabeli dokumentumokat találtunk, amelyek azt bizonyítják, hogy Wass Albertnek semmi köze az omboztelki és a vasasszentgothárdi kivégzésekhez, melyek miatt elítélték a Wass család tagjait a háború után" - mondta lapunknak az ügyvéd. A perújítási kérelmet a román törvények szerint csak akkor lehet benyújtani, ha olyan iratok kerülnek elő, amelyek alapvetően megváltoztatnák a korábbi ítéletet, és amelyeket az 1946-ban ülésező népbíróság nem ismert, nem ismerhetett.

Kolozsvártól nincs messze Vasasszentgothárd, amely mára már teljesen románok lakta település. Az egykori grófi kastély a falu fölötti magaslaton állt, helyén ma düledező pajták, ólak díszelegnek. Az elöregedő, elnéptelenedő falu egyetlen presszót üzemeltet, ahol kora délután csupán néhányan üldögélnek. A grófra csak kevesen emlékeznek, ők is inkább a szülők meséi alapján. Aztán a pultos egy Florian Ardelenau nevű román bácsihoz irányít, akinek cseléd volt az édesanyja a kastélyban.

„Gonosz romángyűlölő volt az öreg gróf, sokat veszekedett a földjéért az első háború után az oláh földművesekkel - meséli a bácsi. - A kis gróf, Albert viszont nem volt rossz ember, szerette a cselédlányokkal az enyelgést, és sokszor segített még a románokon is úgy, hogy az apja nem is tudta." A második bécsi döntés nyomán a magyar honvédség 1940 őszén visszafoglalta Erdélyt. Az új román-magyar határ néhány kilométerre húzódott Vasasszentgothárdtól, amelyet 1940. szeptember 11-én foglaltak el a magyar csapatok. A bevonulók a Wass-kúriában rendezték be főhadiszállásukat.

„Aztán mikor a magyarok újra urak lettek, Albert is megváltozott, és nyíltan szidta a románokat - folytatja Florian. - A kastélyban elszállásolt magyar katonák sok gonoszságot műveltek, megölték az omboztelkei pópát is, mert vitázni merészelt a grófokkal. Kivégeztek a faluban is két férfit meg két lányt, mert ővelük birtokvitája volt a családnak - meséli a bácsi, miközben egy idős asszony portájához érünk. Ő omboztelkéről jött férjhez Vasasszentgothárdra, és még kislány volt, amikor a magyar katonák kivégezték a pópát három gyerekével együtt. Megölték aznap a kántort is, meg még pár embert, akik a román államtól földet kaptak a gróf birtokából. Ezért kellett meghalniuk, ez volt a bűnük - hadonászik nagy vehemenciával Anica Vlaicu. Az idős asszonynak nincs ötlete arra, ki agyalta ki a gyilkosságokat, csak azt tudja, hogy a grófok ott voltak aznap a faluban, mikor a magyar bakák lőttek.

Az író védelmében gyakran hangzik el érvként idehaza, hogy nem volt a faluban az idő tájt, mert vadászott, sőt a legendák szerint diverzáns tevékenységet folytatott román területen mint a katonai titkosszolgálat tisztje. Gyakran hangoztatják azt is, hogy a kommunista román népbíróság éppen az ő koncepciós perével kívánta lehetetlenné tenni az erdélyi magyar nemesség jogos kártérítési igényeit. És mi a helyzet hat évtized elteltével? A pletykák szerint a bíróság még a politika nyomásának is ellenállt a Wass család perújrafelvételének ügyében. A román politikai elit ugyanis kiváló kapcsolatokat igyekszik ápolni Amerikával. Az amerikai katonai felső vezetés egyik elismert tábornoka történetesen a Wass család egyik sarja, Huba, aki tábornokként az öbölháború logisztikai vezetője is volt. Romániában ráadásul két NATO-támaszpont épül a közeljövőben, főleg amerikai stratégiai megfontolásokból. A hoszszú távú, harmonikus együttműködés jegyében állítólag a gróf ügye is terítékre került, de úgy látszik, az évszázados etnikai gyűlölet erősebbnek bizonyult, mint az amerikanizálódás szele. Ha a családnak sikerülne az írót felmentetni a háborús bűnösség vádja alól, akkor már Romániában sem lenne akadálya annak, hogy Wass-szobrokat állítsanak a köztereken. Eddig csak illegális törekvések voltak ezügyben, de a szobrokat mindenütt eltávolíttatta a hatóság.

A Wass-mítosz alapja semmiképp sem a gróf írói értéke, mert regényein a dilettantizmus jegyei jól tettenérhetőek - mondja a Magyarországon már-már irracionalitásba hajló Wass-jelenség hátteréről Debreceni József közíró, hozzátéve, hogy „a mai árpádsávos lobogós, szent koronás, dunai úsztatós, nemzeti »gagyiba « jól belefér Wass Albert legendája". A politológus szerint az Orbán Viktor köré szerveződött „árvalányhajas" jobboldali eszmeiségnek vagy életérzésnek egyik megfejthetetlen jelensége éppen Wass népszerűsége és írói reneszánsza.

(hetek.hu)