Felháborodást váltott ki Traian Bãsescu román államfő az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tegnap Bukarestben kezdődött konferenciáján, amikor nyitóbeszédében gyakorlatilag számon kérte a szomszédos államok kisebbségpolitikáját.

Felháborodást váltott ki Traian Bãsescu román államfő az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tegnap Bukarestben kezdődött konferenciáján, amikor nyitóbeszédében gyakorlatilag számon kérte a szomszédos államok kisebbségpolitikáját. „Románia az egyik legátfogóbb törvénykezéssel rendelkezik a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását illetően – hangoztatta Traian Bãsescu államelnök, egyúttal pedig sajnálkozását fejezte ki, hogy a szomszédos országok kisebbségei nem élvezhetnek a romániaiakhoz hasonló jogokat. „A kisebbségvédelem romániai modellje Európa-szerte elismert, de sajnos a kisebbségeknek ez az európai kezelése nem lelhető fel Románia olyan szomszédainál, mint Szerbia, Ukrajna vagy Magyarország, ahol jelentős számú román kisebbség él” – fogalmazott az elnök.
Mind Szerbia és Ukrajna, mind Magyarország képviselői siettek reagálni a kijelentésre. A magyar küldöttség úgy értékelte: „A magyar kisebbségvédelmi rendszer széles körű kollektív jogokat ad a Magyarországon élő kisebbségi közösségeknek. Ilyen természetesen a román közösség is. Az 1993-as kisebbségi törvény és annak módosításai fokozatosan szélesítik ezeknek a jogosítványoknak a körét.

„Ilyen például az önkormányzatiság, amely ennek egyik legfontosabb vívmánya. Idén márciusban voltak kisebbségi választások, helyi, regionális és országos szinten megalakultak az önkormányzatok, köztük a román is, emellett pedig a kisebbségi vegyes bizottság és a kormányközi vegyes bizottság is állandóan napirendjén tartja a kérdést. De az a legegyszerűbb, ha megkérdezzük a magyarországi románok képviselőit, hiszen ők értesüléseink szerint elégedettek a helyzettel” – nyilatkozta lapunknak a magyar delegáció egyik tagja.

Bãsescu beszédének élét Adrian Cioroianu külügyminiszter igyekezett is tompítani hangsúlyozva, hogy az államfő kijelentése valószínűleg a külföldön élő román közösségek parlamenti képviseletére vonatkozik.

Csak neheztelnek

A külföldön élő románoknak viszont nem csak az említett három országban nincs parlamenti képviselete, de a világ egyetlen országában sem érnek el olyan lakossági részarányt, hogy saját képviselőt küldhessenek az illető ország törvényhozó testületébe. Az ÚMSZ által megkeresett egyik magyarországi román kisebbségi szervezet vezetője szerint az ott élő kisebbség nem elégedetlen, csupán neheztel a parlamenti képviselet hiánya miatt. „Ez komoly adóssága a magyar törvényhozásnak, és a kisebbségi törvény megalakulása óta gyakorlatilag nem történt előrelépés” – véli Gheorghe Ruja, a Magyarországi Románok Koalíciójának titkára.

Meglátása szerint, noha a két évvel ezelőtt módosított magyarországi kisebbségi törvény biztosítja az önkormányzati jogokat, illetve a kulturális autonómiát a román kisebbségnek is, a törvénynek számos olyan hiányossága van, amely miatt a kisebbség nem tud mit kezdeni ezekkel a jogokkal. „A törvény hiányossága miatt olyan jelöltek kerülhetnek be az önkormányzatba, akik nem tagjai az adott kisebbségi közösségnek. Így pedig már nem beszélhetünk kulturális autonómiáról, mivel nem a közösségbeliek képviselik a kisebbséget” – mondja Ruja, hozzátéve: félő, hogy a jövőben sem tudják ezeket a jogaikat érvényesíteni, „mert a magyarországi román közösségben is vannak olyanok, akik kollaborálnak másokkal saját érdekeik érvényesítéséért”.

Diszkriminációs bojkott

A Pro Europa Liga bojkottálta az EBESZ konferenciáját. Smaranda Enache elnöke elmondta, azért döntöttek a távolmaradás mellett, hogy ezzel tiltakozzanak Traian Bãsescu államfő jelenléte ellen. Az államfő nagyon súlyos diszkriminatív kijelentéseket tett, amelyekért nyilvánosan még nem kért elnézést. Ellenkezőleg, a konferenciát megnyitó beszédében megpróbálta szépítgetni a hazai helyzetet – azt, hogy Romániában a különböző kisebbségi csoportokat hátrányosan megkülönböztetik – mondta a Liga vezetője. Smaranda Enache szerint az államfőnek nincs erkölcsi alapja ahhoz, hogy másokat kioktasson akkor, amikor ő maga - mindenki felháborodására - lebüdöscigányozott egy újságírót, az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot pedig semmibe vette azzal, hogy határozatát a bíróságon megóvta.

Az EBESZ kétnapos konferenciájára 56 ország több mint 600 küldöttje érkezett. Az 56 EBESZ-tagország közül 24-nek – köztük Romániának – nincs világos és határozott törvénykezése a faji, vallási és etnikai megkülönböztetést gyakorlók büntetésére.


(maszol.ro)