Korodi Attila környezetvédelmi miniszter június 13-án Hágában részt vett a június 3-15 időszakban megtartott, a veszélyeztetett vadonélő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről szóló konferencián.

A konferencián annak a 172 országnak a képviselői vettek részt, akik csatlakoztak az 1973-ban, 26 alapító állammal létrejött CITES megállapodáshoz. A megállapodáshoz Románia 1994-ben csatlakozott. A világ legnagyobb természetvédelmi megállapodásának teljes neve Egyezmény a Veszélyeztetett Vadonélő Állat- és Növényfajok Nemzetközi Kereskedelméről (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora, azaz CITES).  Amint már a nevéből is látható, az egyezmény azoknak a fajoknak a védelmét tűzte ki céljául, melyeket a nemzetközi kereskedelem súlyosan veszélyeztet.          Hatálya alá közel 35.000 állat és növényfaj tartozik, melyeket veszélyeztetettségük alapján három függelékbe soroltak be.            Június 13-án a CITES konferenciák történetében először került sor olyan kerekasztal-megbeszélésre, amelyen az Egyezményhez csatlakozott tagállamok miniszterei vettek részt. A résztvevő miniszterek közösen próbáltak minél hatékonyabb módszereket kidolgozni a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajokkal való illegális kereskedelem csökkentésére. Megvitatásra került, hogy szükséges-e besorolni a védett fajok kategóriájába azokat a kitermelés által fenyegetett fákat, amelyek a trópusi övezetekben találhatóak. A miniszterek megegyeztek abban, hogy eltűnésük megelőzése végett, már most szükséges a tengerekben és óceánokban élő növény- és állatfajok védelme. Mindannyian egyetértettek, mennyire fontos a biodiverzitás megőrzése.             Hozzászólásában Korodi Attila kiemelte, a CITES egyezmény segít annak elérésében, hogy 2010-ig lelassítsuk a biodiverzitás veszteségének mértékét. Véleménye szerint a CITES, amely inkább a különböző növény- és állatfajokra összpontosít, kiegészíti azokat az egyezményeket, amelyek a teljes ökoszisztémára vonatkoznak, mint például a biológiai sokszínűségre vonatkozó egyezmény.            A miniszter elmondta, 1998-ban öt romániai tokhal fajtát soroltak be a CITES védett növény- és állatfajokat tartalmazó harmadik függelékébe. Románia tokhalállománya a Fekete-tenger észak-nyugati részén, valamint a Duna alsó szakaszán található. Az említett halfajta halászatát és exportját a tizennegyedik CITES konferencián elfogadott intézkedések szabályozzák.              Korodi hangsúlyozta, mivel az 1990-1999 közötti időszakban hiányzott minden nemű védelmi intézkedés, a romániai tokhalállomány létezése igen csak veszélyeztetett. Ezért 2006-ban tíz évre betiltották a tokhal kereskedelmi célú halászatát. Ahhoz, hogy mire beszüntetik a tilalmat a tokhalállomány ne legyen veszélyben, 2006-al kezdődően, a tokhalak mesterséges szaporításával próbálkoznak. Ugyanabban az évben kezdődött el egy, a tokhalak vándorlását monitorizáló állomás építése, amelyet idén avatnak majd fel.            Korodi Attilától hallhatták, hogy Románia tokhalállománya jelenleg az Európai Unió területén az egyetlen, amely még szaporodásra képes. A CITES állatfaj bizottságának tagja egy román tokhal kutató is, amely meg tudja osztani országunk tokhal-védelem terén szerzett tapasztalatait.