Országos hírek »
Korodi Attila Brüsszelben
2007. június 11, hétfő
Korodi Attila környezetvédelmi miniszter június 11-én részt vett a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok környezetvédelmi minisztereinek Brüsszelben megtartott találkozóján.
. A találkozó végén kidolgoztak egy stratégiát a balkáni államok és a Törökország együttműködésére.
A rendezvényen részt vettek a fent említett országok környezetvédelmi miniszterei(Szerbia, Montenegró, Horvátország, Makedónia, Koszovó és Törökország), valamint Olli Rehn, csatlakozási biztos.
Korodi Attila arról beszélt, milyen lépéseket tett a környezetvédelem terén Románia a csatlakozás előtt. A környezetvédelmi fejezetet értintő tárgyalások 2002. március 22-én kezdődtek és 2004. novemberében zárultak le. Kiemelt néhány területet, amelyeken erősen kellett dolgozni ahhoz, hogy Románia lezárhassa a környezetvédelmi fejezetet és csatlakozhasson. Elsősorban a ki kellett alakítani a Környezetvédelmi Minisztériumot, és meg kellett erősíteni annak intézményes kapacitását, valamint szakértőket kellett alkalmazni. Azelőtt a Környezetvédelmi Minisztériumot összeolvasztották a Mezőgazdasági Minisztériummal, ez hiba volt – jelentette ki Korodi. Külön kellett figyelni arra, hogy a különböző közintézmények együttműködjenek környezetvédelem terén. Ennek érdekében megalakult egy miniszterek közti bizottság, amely a környezetvédelmi politikák egyéb ágazatokba való átültetésén dolgozott. Ugyancsak együttműködést kellett kialakítani a helyi és megyei tanácsokkal, valamint a gazdasági szereplőkkel. Nem mellékes dolog, hogy a környezetvédelmi közösségi jogrend átültetése jelentős pénzügyi forrásokat igényelt.
A csatlakozás óta Románia azon dolgozik, hogy betartsa a tárgyalásokkor felvállaltakat – hangsúlyozta a miniszter. Természetesen, nehézségekkel is találkozunk. A teljes környezetvédelmi intézményes kapacitás megerősítése végett ország szinten 1660 állást kellett létrehozni, majd olyan szakembereket kellett keresni, akik ezeket betöltik. A Natura 2000 hálózatba bekerülő területek feltérképezése sem volt könnyű, de már elkészült egy lista, amelyet hamarosan benyújtanak az Európai Bizottsághoz. Fontos az, hogy az ipari tevékenységet kifejtő vállalkozások működésükben betartsák az Unió integrált szennyezés-megelőzés és csökkentésre vonatkozó irányelvét. Arra is volt és még lehet példa, hogy azokat a vállakozásoknak, amelyek nem tették meg a megfelelő környezetvédelmi intézkedéseket, visszavonják a működési engedélyét.
Románia környezetvédelmi minisztere elmondta, becslések szerint az Unióhoz való környezetvédelmi felzárkózás érdekében 2018-ig 29,3 billió eurót kell elkölteni.
Korodi Attila kijelentette, nagyon fontos a balkáni országok és Törökország együttműködése. Eddig az együttműködés Regionális újraépítés környezetvédelem terén program keretében zajlott. Ezen kívül Románia külön is kötött megállapodásokat Törökországgal, ilyen például a 2001-ben kötött kormányközi egyezmény. A két ország tagja a Fekete-tenger védelméért dolgozó bizottságnak is.
A miniszter kiemelte, az integráció egy összetett folyamat, melynek megvalósításához szükséges, hogy az országok intézményei együttműködjenek.
A rendezvényen részt vettek a fent említett országok környezetvédelmi miniszterei(Szerbia, Montenegró, Horvátország, Makedónia, Koszovó és Törökország), valamint Olli Rehn, csatlakozási biztos.
Korodi Attila arról beszélt, milyen lépéseket tett a környezetvédelem terén Románia a csatlakozás előtt. A környezetvédelmi fejezetet értintő tárgyalások 2002. március 22-én kezdődtek és 2004. novemberében zárultak le. Kiemelt néhány területet, amelyeken erősen kellett dolgozni ahhoz, hogy Románia lezárhassa a környezetvédelmi fejezetet és csatlakozhasson. Elsősorban a ki kellett alakítani a Környezetvédelmi Minisztériumot, és meg kellett erősíteni annak intézményes kapacitását, valamint szakértőket kellett alkalmazni. Azelőtt a Környezetvédelmi Minisztériumot összeolvasztották a Mezőgazdasági Minisztériummal, ez hiba volt – jelentette ki Korodi. Külön kellett figyelni arra, hogy a különböző közintézmények együttműködjenek környezetvédelem terén. Ennek érdekében megalakult egy miniszterek közti bizottság, amely a környezetvédelmi politikák egyéb ágazatokba való átültetésén dolgozott. Ugyancsak együttműködést kellett kialakítani a helyi és megyei tanácsokkal, valamint a gazdasági szereplőkkel. Nem mellékes dolog, hogy a környezetvédelmi közösségi jogrend átültetése jelentős pénzügyi forrásokat igényelt.
A csatlakozás óta Románia azon dolgozik, hogy betartsa a tárgyalásokkor felvállaltakat – hangsúlyozta a miniszter. Természetesen, nehézségekkel is találkozunk. A teljes környezetvédelmi intézményes kapacitás megerősítése végett ország szinten 1660 állást kellett létrehozni, majd olyan szakembereket kellett keresni, akik ezeket betöltik. A Natura 2000 hálózatba bekerülő területek feltérképezése sem volt könnyű, de már elkészült egy lista, amelyet hamarosan benyújtanak az Európai Bizottsághoz. Fontos az, hogy az ipari tevékenységet kifejtő vállalkozások működésükben betartsák az Unió integrált szennyezés-megelőzés és csökkentésre vonatkozó irányelvét. Arra is volt és még lehet példa, hogy azokat a vállakozásoknak, amelyek nem tették meg a megfelelő környezetvédelmi intézkedéseket, visszavonják a működési engedélyét.
Románia környezetvédelmi minisztere elmondta, becslések szerint az Unióhoz való környezetvédelmi felzárkózás érdekében 2018-ig 29,3 billió eurót kell elkölteni.
Korodi Attila kijelentette, nagyon fontos a balkáni országok és Törökország együttműködése. Eddig az együttműködés Regionális újraépítés környezetvédelem terén program keretében zajlott. Ezen kívül Románia külön is kötött megállapodásokat Törökországgal, ilyen például a 2001-ben kötött kormányközi egyezmény. A két ország tagja a Fekete-tenger védelméért dolgozó bizottságnak is.
A miniszter kiemelte, az integráció egy összetett folyamat, melynek megvalósításához szükséges, hogy az országok intézményei együttműködjenek.
A kategória további hírei:
112 éves a legidősebb romániai személy 1,6 millió hely a kötelező- illetve a felsőoktatásban Gyengülni fog a román gazdaság a következő egy évben az üzletemberek szerint 63 millió eurót ajánlott az Azomures részvényeinek 24 százalékáért a svájci Ameropa vállalat Esernyős tiltakozás MOGYE-ügyben
112 éves a legidősebb romániai személy 1,6 millió hely a kötelező- illetve a felsőoktatásban Gyengülni fog a román gazdaság a következő egy évben az üzletemberek szerint 63 millió eurót ajánlott az Azomures részvényeinek 24 százalékáért a svájci Ameropa vállalat Esernyős tiltakozás MOGYE-ügyben
Címkefelhő
román miniszterelnök,
1%,
adó,
Afganisztán,
alkalmazottak,
alkotmány,
alprefektus,
altiszt,
Augusta-Cristina Urzică,
autópálya,
állások,
árszabás,
önkormányzati választások,
új prefektus,
új román kormány,
új választási törvény,
újságíró,
ügy,
balesetek,
banki alkalmazottak,
bankszakma,
béremelés,
börtön,
büntetés,
beiskolázási terv,
Bencsik Tamara,
benzin,
bulgáriai földrengés,
családbarát önkormányzatok,
csomagtartó,
Daniel Chițoiu,
Dél-Románia,
Demokrata-Liberális Párt,
drága,
egészségügy,
el nem költött pénzek,
elbocsátás,
Elena Udrea,
ellenőrizni,
Első ház,
elutasította,
elveszett kiskorú,
EP,
erdő,
eredmények,
eső,
európai fiskális paktum,
Európai Unió,
feketén,
Frunda György,
gazdaság,
gazdasági növekedés,
gyalogosok,
gyengülés,
gyerekek,
gyerekvállalás,
gyermekvédelem,
Hargita megye,
három lépcsős,
helyek,
hideg,
Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program,
Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program,
időjárás,
ideiglenes oktatási miniszter,
IMF,
Import,
Ioan Mang,
jövedelmi adókulcs,
Jeffrey Franks,
jogász,
jogosítvány,
kamerarendszer,
kampány,
kampányt,
képviselőház,
képviselőház alelnöke,
készenléti hitel,
költségvetés,
költségvetési cél,
közalkalmazottak,
közigazgatási átszervezés,
közlekedési miniszter,
köztisztségviselők,
külföld,
kőolajipar,
Kelemen Hunor,
kerékbilincselés,
kivágva,
Kolozs Megyei Táblabíróság,
kormány,
kormányfő,
Kovászna megye,
kullancscsípés,
leégett,
legidősebb nő,
leváltás,
leváltva,
Liviu Pop,
magyar prefektus,
Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem,
marosvásárhelyi polgármesterjelölt,
marosvásárhelyi repülőtér,
marosvásárhelyi vegyipari kombinát,
módosíthat,
meghalt,
Mihai Busuioc,
miniszterelnök,
MOGYE,
MOGYE-ügy,
népszámlálás,
nemzetközi státus,
nyelv,
nyugdíj-kiigazítás,
oktatási miniszter,
oktatási miniszter,
ország,
Országos Rendőr-felügyelőség,
Országos Kataszteri Hivatal,
orvosok,
Ovidiu Silaghi,
PDL,
plágiumbotrány,
polgármesteri hivatalok,
politika,
Ponta-kabinet,
posta,
progresszív adózási rendszer,
projekt,
rakétapajzs,
részeg sofőrök,
RMDSZ,
RMDSZ elnöke,
Robin-Hood-adó,
román prefektus,
Románia,
sárga viharjelzés,
Sorin Apostu,
szabálysértések,
számítástechnikai vállalatok,
szándéknyilatkozat,
Szilágy megye,
szolidaritási adó,
tanév,
tanú,
tárcavezető,
törvény,
törvénysértés,
teljesítés,
Temes,
tiltakozás,
tulajdonvisszaigénylési kérés,
Ungureanu-kabinet,
uniós pénz,
USL,
USL-kormány,
vagyonnyilatkozatok,
valutaalap,
Vaslui megye,
választási év,
választási kampány,
vállalat,
vérnyomás,
víz,
vezérigazgató,
Victor Ponta,
Victor Ponta,
videókamerák,
Viorel Hrebenciuc,
visszafizetés,
X-Faktor,
zöldségek,












