Országos hírek »
Hol dolgozik a legtöbb román vendégmunkás?
2006. december 15, péntek
A legtöbb román vendégmunkás Spanyolországban és Olaszországban dolgozik, a külföldön munkát vállaló románok száma pedig eléri a kétmilliót - derül ki a legújabb felmérésből.
A Nyílt Társadalomért Alapítvány (GDS) és a Gallup közvélemény-kutató intézet együttműködésével készült el az a legújabb romániai felmérés, ami a vendégmunkások kivándorlásának méreteit dokumentálja, és azt vizsgálja, hogy az új környezet milyen hatással volt a román dolgozókra.
Az elvándorlás a jelentés szerint három hullámban történt. Az elsőt a kutatók az 1990 és 1995 közötti időszakra helyezik, ekkor a nagyobb anyagi biztonságot kereső románokat főként Izrael (18 százalék) vonzotta. A külföldi munkavállalók 10 százaléka Törökországot választotta, nyolc-nyolc százaléka pedig Olaszország és Magyarország mellett döntött.
A második ideiglenes munkaerő-kivonulási hullámként az 1996 és 2001 közötti időszakot jelölik meg. Ekkor már Olaszország volt a legkeresettebb (22 százalék), de Izraelt is még a munkavállalók 17 százaléka választotta.
A legtöbben azonban 2002 és 2006 között hagyták el Romániát, hiszen a tanulmány szerint míg az 1990-es évek elején évente a lakosság mindössze 0,3 százaléka döntött a külföldi munkavállalás mellett, addig az elmúlt négy évben a kitelepedők száma 0,9-2,8 százalék között mozgott.
Eddig ellentmondó statisztikák jelentek meg a sajtóban arról, hogy hány román dolgozik külföldön. A legfrissebb hivatalos adatok szerint a tartósan külföldön élő és legálisan dolgozó külföldi munkavállalók száma 1 millió 226 ezer. Az idézett jelentés 2 millió román munkavállalóról ír, de léteznek olyan szintén nem hivatalos becslések is, amelyek 3 millióra teszik a külföldön dogozó románok számát.
Az eltérések azzal magyarázhatók, hogy az elmúlt négy évben, a román állampolgárokkal szembeni európai mozgáskorlátozások fokozatos felszámolása következtében megugrott a törvénytelenül munkát vállalók száma. A GDS jelentése szerint jelenleg a külföldön tartózkodók körülbelül fele feketén dolgozik feketén dolgozik.
A vendégmunkások két legkeresettebb célpontja Olaszország és Spanyolország. A tanulmány szerint a jövő évben még legalább egymillió román szeretne munkát vállalni külföldön, közülük sokan már rendelkeznek hasonló tapasztalattal.
Megállapították: az új környezettel való érintkezésnek számos pozitív következménye van, a vendégmunkások körében készített felmérés szerint ugyanis nő a saját vállalkozás létrehozására való hajlandóság. Az elmúlt öt évben Románia lakosságának mindössze három százaléka indított saját vállalkozást, míg a vendégmunkások 10 százaléka fektette be így a megkeresett pénzét, 25 százalékuknak pedig szándékában áll a cégalapítás.
(hvg.hu)
Az elvándorlás a jelentés szerint három hullámban történt. Az elsőt a kutatók az 1990 és 1995 közötti időszakra helyezik, ekkor a nagyobb anyagi biztonságot kereső románokat főként Izrael (18 százalék) vonzotta. A külföldi munkavállalók 10 százaléka Törökországot választotta, nyolc-nyolc százaléka pedig Olaszország és Magyarország mellett döntött.
A második ideiglenes munkaerő-kivonulási hullámként az 1996 és 2001 közötti időszakot jelölik meg. Ekkor már Olaszország volt a legkeresettebb (22 százalék), de Izraelt is még a munkavállalók 17 százaléka választotta.
A legtöbben azonban 2002 és 2006 között hagyták el Romániát, hiszen a tanulmány szerint míg az 1990-es évek elején évente a lakosság mindössze 0,3 százaléka döntött a külföldi munkavállalás mellett, addig az elmúlt négy évben a kitelepedők száma 0,9-2,8 százalék között mozgott.
Eddig ellentmondó statisztikák jelentek meg a sajtóban arról, hogy hány román dolgozik külföldön. A legfrissebb hivatalos adatok szerint a tartósan külföldön élő és legálisan dolgozó külföldi munkavállalók száma 1 millió 226 ezer. Az idézett jelentés 2 millió román munkavállalóról ír, de léteznek olyan szintén nem hivatalos becslések is, amelyek 3 millióra teszik a külföldön dogozó románok számát.
Az eltérések azzal magyarázhatók, hogy az elmúlt négy évben, a román állampolgárokkal szembeni európai mozgáskorlátozások fokozatos felszámolása következtében megugrott a törvénytelenül munkát vállalók száma. A GDS jelentése szerint jelenleg a külföldön tartózkodók körülbelül fele feketén dolgozik feketén dolgozik.
A vendégmunkások két legkeresettebb célpontja Olaszország és Spanyolország. A tanulmány szerint a jövő évben még legalább egymillió román szeretne munkát vállalni külföldön, közülük sokan már rendelkeznek hasonló tapasztalattal.
Megállapították: az új környezettel való érintkezésnek számos pozitív következménye van, a vendégmunkások körében készített felmérés szerint ugyanis nő a saját vállalkozás létrehozására való hajlandóság. Az elmúlt öt évben Románia lakosságának mindössze három százaléka indított saját vállalkozást, míg a vendégmunkások 10 százaléka fektette be így a megkeresett pénzét, 25 százalékuknak pedig szándékában áll a cégalapítás.
(hvg.hu)
A kategória további hírei:
1,6 millió hely a kötelező- illetve a felsőoktatásban Gyengülni fog a román gazdaság a következő egy évben az üzletemberek szerint 63 millió eurót ajánlott az Azomures részvényeinek 24 százalékáért a svájci Ameropa vállalat Esernyős tiltakozás MOGYE-ügyben Nehezebb Első házhoz jutni
1,6 millió hely a kötelező- illetve a felsőoktatásban Gyengülni fog a román gazdaság a következő egy évben az üzletemberek szerint 63 millió eurót ajánlott az Azomures részvényeinek 24 százalékáért a svájci Ameropa vállalat Esernyős tiltakozás MOGYE-ügyben Nehezebb Első házhoz jutni
Címkefelhő
román miniszterelnök,
1%,
adó,
Afganisztán,
alkalmazottak,
alkotmány,
alprefektus,
altiszt,
Augusta-Cristina Urzică,
autópálya,
állások,
árszabás,
önkormányzati választások,
új prefektus,
új román kormány,
új választási törvény,
újságíró,
ügy,
balesetek,
banki alkalmazottak,
bankszakma,
béremelés,
börtön,
büntetés,
Bencsik Tamara,
benzin,
bulgáriai földrengés,
családbarát önkormányzatok,
csomagtartó,
Daniel Chițoiu,
Dél-Románia,
Demokrata-Liberális Párt,
drága,
egészségügy,
el nem költött pénzek,
elbocsátás,
Elena Udrea,
Első ház,
elutasította,
elveszett kiskorú,
EP,
erdő,
eredmények,
eső,
európai fiskális paktum,
Európai Unió,
feketén,
Frunda György,
gazdaság,
gazdasági növekedés,
gyalogosok,
gyengülés,
gyerekek,
gyerekvállalás,
gyermekvédelem,
Hargita megye,
három lépcsős,
hideg,
Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program,
időjárás,
ideiglenes oktatási miniszter,
IMF,
Import,
Ioan Mang,
jövedelmi adókulcs,
Jeffrey Franks,
jogász,
jogosítvány,
kamerarendszer,
kampány,
kampányt,
képviselőház,
képviselőház alelnöke,
készenléti hitel,
költségvetés,
költségvetési cél,
közalkalmazottak,
közigazgatási átszervezés,
közlekedési miniszter,
köztisztségviselők,
kőolajipar,
Kelemen Hunor,
kerékbilincselés,
kivágva,
Kolozs Megyei Táblabíróság,
kormány,
Kovászna megye,
kullancscsípés,
leégett,
leváltás,
leváltva,
Liviu Pop,
magyar prefektus,
Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem,
marosvásárhelyi polgármesterjelölt,
marosvásárhelyi repülőtér,
marosvásárhelyi vegyipari kombinát,
módosíthat,
meghalt,
Mihai Busuioc,
miniszterelnök,
MOGYE,
MOGYE-ügy,
népszámlálás,
nemzetközi státus,
nyelv,
nyugdíj-kiigazítás,
oktatási miniszter,
oktatási miniszter,
ország,
Országos Rendőr-felügyelőség,
Országos Kataszteri Hivatal,
Ovidiu Silaghi,
PDL,
plágiumbotrány,
polgármesteri hivatalok,
politika,
Ponta-kabinet,
posta,
progresszív adózási rendszer,
rakétapajzs,
részeg sofőrök,
RMDSZ,
RMDSZ elnöke,
Robin-Hood-adó,
román prefektus,
Románia,
sárga viharjelzés,
Sorin Apostu,
szabálysértések,
számítástechnikai vállalatok,
szándéknyilatkozat,
Szilágy megye,
szolidaritási adó,
tanú,
tárcavezető,
törvény,
törvénysértés,
teljesítés,
Temes,
tiltakozás,
tulajdonvisszaigénylési kérés,
Ungureanu-kabinet,
uniós pénz,
USL,
USL-kormány,
vagyonnyilatkozatok,
valutaalap,
Vaslui megye,
választási év,
választási kampány,
vállalat,
vérnyomás,
víz,
vezérigazgató,
Victor Ponta,
Victor Ponta,
videókamerák,
Viorel Hrebenciuc,
visszafizetés,
X-Faktor,
zöldségek,